Részletes keresés

Nővér

2020. FEBRUÁR 28.

Metabolikus szindróma és szövődményei PCOS-s várandósoknál

KOMLÓSI Kálmánné, KISS Sarolta, FERENCZY Mónika, MÁTÉ-PÓHR Kitti, PAKAI Annamária

Kutatás célja összehasonlítani a policisztás ovárium szindrómával diagnosztizált és a zavartalan várandósságon átesett édesanyák körében az emelkedett BMI érték, metabolikus szindróma, preeclampsia, polyhydramnion, macrosomia előfordulási gyakoriságát. Retrospektív, keresztmetszeti kutatást egy megyei kórházban végeztük 11 év beteganyagának áttekintésével. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel során a célcsoportot PCOS-sel diagnosztizált (n=50), a kontroll csoportot pedig zavartalan várandósságon átesett édesanyák alkották (n=50). Kizárási kritérium olyan endokrin, vagy más betegség együttes jelenléte, amely a vizsgált paramétereket befolyásolhatja. SPSS for Windows 22.0 program segítségével leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és korrelációt számoltunk (p<0,05). PCOS vizsgálati csoportban mért BMI értékek magasabbak, mint a kontroll csoportban (p<0,05). Nagyobb arányban alakul ki PCOS várandósoknál magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint (p<0,05). A két csoport között a fehérjevizelés, az ödéma kialakulása nem számottevő. Nagy hangsúlyt kell fektetni a PCOS gravida gondozásra, az anyagcserezavar mielőbbi felfedezésére, a pontos dokumentáció vezetésére, a betegséggel járó szövődmények, megbetegedések kiküszöbölésére..

HUN 2020;33(1)

Klinikai Onkológia

2020. FEBRUÁR 28.

Daganatos betegeket támogató online lehetőségek és kihívások

B. PAPP László

Az onkológiai ellátás online támogatása növelheti a betegek adherenciáját, ezáltal hozzájárulhat a kezelés eredményességéhez, az életminőség és az orvos-beteg kommunikáció javításához, a betegség feletti kontroll érzésének növeléséhez is. Az online támogatás révén a betegek és családtagjaik információkat kaphatnak arról, mit tehetnek önmaguk az állapotjavulásuk érdekében, hogyan ismerhetik fel a mellékhatások és szövődmények alarmírozó tüneteit, milyen életmódbeli változásokat érdemes követniük, hogyan csökkenthetik a distressz mértékét. A pozitív hatások sok esetben valószínűsíthetők, de a témában megjelenő beszámolók igen jelentős része nem elégíti ki az evidenciákra vonatkozó követelményeket. Az onkológiai ellátás internetes támogatása számos lehetőséget rejt, ám tovább növelheti az esélyegyenlőtlenséget: a tudatos, az egészségműveltség magasabb szintjén lévő – rendszerint iskolázottabb, jobb anyagi körülmények között élő – betegek többet profitálhatnak belőle, míg a digitális szakadék mélyén lévők hátrányát növelheti. A hazai internetes lefedettség és elérés technológiailag lehetővé teszi a szélesebb körű online támogatást, ám a hatékonyságnak akadálya lehet a humán készségek hiányossága. Kihívás olyan platformokat kialakítani, amelyek a lehető legszélesebb körben használhatók, azaz érthetők az alacsonyabb iskolázottságú betegek és hozzátartozók számára, de kielégítőek a magasabb elvárásokat támasztó betegek és családtagjaik részére is.

HUN 2020;7(1)

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskori hypertonia

BARNA István

Az életkor előrehaladtával az emelkedett izolált szisztolés nyomás a leggyakoribb és a legnagyobb szív- és érrendszeri kockázati té­nyező. A hypertonia prevalenciája az életkorral nö­vekszik, és 70 év felett meghaladja a 60%-ot. Az időskori hypertonia megfelelő kezelése még nagyon idős korban (>80 év) is növeli a várható élettartamot és csökkenti a cardiovascularis események kockázatát.

HUN 2019;29(11)

Klinikum

2019. OKTÓBER 11.

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

HUN

Klinikum

2019. SZEPTEMBER 12.

Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2019. SZEPTEMBER 10.

Vesebeteg-diéta és a beteg-együttműködés kérdése

LADÁNYI Erzsébet

Az elmúlt évtizedekben a nefrológia és dialízis területén a tudomány és technológia vonatkozásában jelentős fejlődés mutatkozott, ugyan akkor a krónikus vesebetegségben szenvedő betegek morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A krónikus vesebetegek hosszú távú életkilátásait befolyásoló számos tényező közül jelentős szerepet játszik az anyagcserezavar és az alultápláltság. Az alultápláltságot gyakran nem ismerik fel, vagy nem kap elég figyelmet a vesebetegek komplex kezelésében. A betegekben és a szakszemélyzetben is fontos jobban tudatosítani a megfelelő táplálkozás szerepét, valamint az alultápláltság megelőzésének és kezelésének fontosságát. A krónikus vesebetegek esetében különösen nagy jelentőségű a korai felismerés és kezelés, hiszen a hosszabb ideje fennálló veseműködés-csökkenés és ehhez társuló alultápláltság hátrányosan befolyásolja az életminőséget és a hosszú távú életkilátást. Mivel az alultápláltság gyakori szövődmények okozója, nélkülözhetetlen a nefrológusok és dietetikusok szoros együttműködése. Meghatározó kérdés a sikeres vesebeteg-diéta megvalósításában a beteg-együttműködés.

HUN 2019;23(04)

Hypertonia és Nephrologia

2019. SZEPTEMBER 10.

Az orvos-beteg együttműködés növelésének különböző módszerei és hatása a célvérnyomásra a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertoniás betegek életkilátásait, a szövődmények kialakulását, mortalitását alapvetően befolyásolja a kezelés, a gondozás hatékonysága, a célvérnyomás elérése és megtartása, az orvos-beteg együttműködés hatékonysága. A Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa alapján három példával mutatjuk be az orvos-beteg együttműködés különböző megoldásainak hatását a vérnyomás célértékének növelésére. 2005-2007 között egy komplex, sokoldalú - a betegek gyógyszer-adherenciáját növelő - módszert alkalmaztunk kezelt hypertoniás betegekben (17114 férfi és 21772 nő), amelyben a felvilágosítás, oktatás, az otthoni vér nyomásmérésre tanítás, folyamatos, rendszeres orvos-beteg kommunikáció (SMS, zöldvonal, website) szerepelt. A célvérnyomás elérése szignifikánsan növekedett, 38,8%-ról 43,9%-ra, nőknél a növekedés mértéke nagyobb volt. Az idős populációban (70 év felett) is szignifikáns volt a növekedés. 2011 első negyed évében 28018 kezelt hypertoniás beteg esetében egy széles körű oktatási, beteg segítő kampányt indítottunk meghirdetve a „Mindenhol jó, de a legjobb otthon!” alprogramot, az otthoni vérnyomásmérés népszerűsítésének és a terápiát támogató alkalmazásának ösztönzésére. A betegek 81,3%-a a teljes megfigyelés alatt kitöltötte a naplókat, a naplók teljes mértékű kitöltése 91,3%-os volt. A harmadik hónap végén a HBPM-re előírt 135/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték a kiindulási 21,2%-ról 48,8%-ra emelkedett. A növekedés szignifikáns volt (P < 0,001). 2015-2016-ban beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálatot indítottunk, amelyben a Magyar Hypertonia Regisz terben szereplő 7735, 18-64 év közötti életkorú, kezelt beteg vett részt. A nem aktív csoportban (3313 fő) a kezelt hypertoniás betegek az eddigi hagyományos gondozási program szerint kerültek ellátásra, míg az aktív csoport tagjai (4422 fő) intenzív, telemedicinális eszközökkel (okostelefon-applikáció) és egyéb lehetőségekkel segített gondozási programban vettek részt. Az ellenőrzés a kiindulás után harmadik, hatodik, kilencedik és 12. hónap végén történt. Az aktív csoportban a vérnyomásnaplózás okostelefonnal és minden hónapban, a nem aktív csoportban papíralapú naplózás történt háromhavonta. A betegadherencia mindkét csoportban magas (70% körüli) volt, az aktív csoportnál nagyobb mértékű. A célvérnyomás (< 140/90 Hgmm) az aktív csoportban 53,8%-ról 73,4%-ra, a nem aktív csoportban 49,9%-ról 68,1%-ra emelkedett. A vizsgálatok szerint a beteg-együttműködést meg határozza az ellátóteam és a beteg közötti jó kommunikáció, az otthoni vérnyomásmérés sikere. Az ellátóteam (orvos-ápoló-gyógyszerész) kommunikációs készsége nagymértékben befolyásolja a terápiás célérték elérését. A modern telekommunikáció további hasznos lehetőséget jelent.

HUN 2019;23(04)

Egészségpolitika

2019. MÁJUS 27.

Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

HUN

Hírvilág

2019. MÁJUS 17.

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2019. MÁJUS 10.

Diabetológia a dialízisben

MÁCSAI Emília, HALMAI Richárd, NEMERE Éva, BRASNYÓ Pál, KISS István

Az epidemiológiai adatok szerint a dialízist igénylő diabeteses betegek száma növekvő tendenciát mutat. A kiégett diabetes, a krónikus dialíziskezelés mellett, és a transzplantáció után kialakuló diabetes a hagyományos felosztáshoz képest új diabetestípusokat jelentenek. Különösen fontos az oktatásra való alkalmasság megítélése, az életmódra vonatkozó változtatások jelentőségének elfogadása. Az orális antidiabetikumokkal és inzulinnal történő terápiára vonatkozóan egyértelmű irányelveket még nem dolgoztak ki, hiszen ez a betegcsoport a korábbi nagy felmérésekben nem vett részt. Az egyénre szabott terápiás javaslatok megfogalmazásához elengedhetetlenül fontos a rendszeres önellenőrzés végzése, amely a váratlan helyzetek megoldásának is alapköve. Mind a hemodialízisben, mind a peritonealis dialízisben speciális szempontok érvényesek a diabeteses betegcsoportra, az összefoglaló cikk ezeket a jelenleg rendelkezésre álló ismereteket tekinti át, vázolva a diabeteses szövődmények kérdéskörét is.

HUN 2019;23(02)