Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Polyganglionitis zosternél

DR. PÁLFFY György, DR. BALÁZS Béla

Thoracalis zosterhez társuló Landry-bénulásos eset klinikai és szövettani képét ismertettük. Szövettanilag mind gyulladása , mind degeneratív jelek találhatók ; ezek a gerincvelőben és az intercostalis idegben az eruptio magasságában, a pinalganglionokban szintén ebben a niveauban és a sacralisokban a legkifejezettebbek, cranialfelé csökkennek. A folyamat keletkezési mechanizmusa tekintetében a közvetlen neuralis terjedési módot tartjuk valószínűnek. A szövettani kép arra utal, hogy az elváltozások kezdete megelőzte nemcsak a bénulás és a zosteres eruptio, hanem a fájdalom jelentkezését is.

HUN 1956;9(4)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései

Tartalom:

A skill labor, az egészségügyi oktatás új platformja és az abban rejlő lehetőségek

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 16.

Hogyan reprezentálódik az én és a többi személy az agyban?

A társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az egyén jóllétében, azonban az agyi képalkotó vizsgálatok még csak most kezdik feltárni a társas kapcsolatok agyi reprezentációját. Az amerikai kutatók tanulmányukban azt igyekeztek feltárni, hogyan alakul az agyban más személyek reprezentációja annak függvényében, hogy milyen meghatározónak (közelinek) érezzük őket saját identitásunkban.

HUN

Egészségpolitika

2022. JÚNIUS 14.

Milyen feladatok állnak a szív- és érrendszeri prevenció és rehabilitáció előtt 2022-ben?

Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.

HUN

Hírvilág

2022. JÚNIUS 07.

Innovációs és demonstrációs tér nyílt a SZTAKI-ban

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) legújabb kutatásait és fejlesztéseit bemutató innovációs és demonstrációs tér nyílt június 7-én, kedden Budapesten, a kutatóintézetben.

HUN

Klinikai Onkológia

2022. MÁJUS 30.

Az új generációs szekvenálás hatékony megvalósításához szükséges lépések azonosítása az onkológiában nemzeti szinten Európában

HORGAN Denis, CURIGLIANO Giuseppe, RIESS Olaf

Az új generációs szekvenálás (NGS) fókuszáltabb és személyre szabottabb rákkezelést tesz lehetővé, mivel számos daganattípus esetében az amerikai Nemzeti Komprehenzív Onkológiai Hálózat (NCCN) és az Európai Onkológiai Társaság (ESMO) irányelvei ma már a napi klinikai gyakorlatban ajánlják az NGS alkalmazását. Ugyanakkor az NGS implementációja és a betegek vizsgálathoz való hozzáférése is eltérő Európában; az érdekelt felek együttműködésére van szükség a különbségek csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Ezzel kapcsolatban 2021 első felében létrehoztuk az Európai Szövetség a Személyre Szabott Orvoslásért (EAPM) által vezetett szakértői paneleket. Ezekben 10 európai ország kulcsfontosságú érintett felei vettek részt, akik az orvosi, gazdasági, betegjogi, ipari és kormányzati szakértelmet képviselték. Leírjuk ezeknek a panelmegbeszéléseknek az eredményeit annak érdekében, hogy meghatározzuk és feltárjuk, hogy milyen feltételek szükségesek az NGS bevezetéséhez a rutin klinikai ellátásban, hogy lehetővé tegyük a betegek hozzáférését, azonosítsuk a megvalósítás során felmerülő konkrét kihívásokat, valamint rövid és hosszú távú ajánlásokat fogalmazzunk meg. A fő azonosított kihívások az NGS-tesztek keresletéhez kapcsolódnak (irányítás, klinikai szabványosítás, valamint tudatosság és oktatás), továbbá a tesztek kínálatához (méltányos visszatérítés, a tesztek elvégzéséhez és validálásához szükséges infrastruktúra, valamint a bizonyítékok előállítása által vezérelt tesztelési hozzáférés). Az egyes kihívások megoldási javaslatainak segíteniük kell a nemzeti és európai kezdeményezések között az érdekelt felek együttműködését, kiegészítve, támogatva és kölcsönösen megerősítve a betegellátás javítására irányuló erőfeszítéseket.

HUN 2022;9(2)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Hogyan viszonyul az immunrendszer a rosszindulatú daganatokhoz?

NÉMETH Péter

Az immunrendszer a halmozott szomatikus mutációk következtében kialakult rosszindulatú daganatok antigénjeit (TSA) ismeri fel és a transzformálódott sejteket elpusztítja. Az immunrendszer, hálózat jellegénél fogva, egyszerre több, egymást kiegészítő mechanizmussal lép fel a daganatsejtek ellen. A TSA-k mellett, a mutációk következtében, aktiválódhatnak olyan génszekvenciák is, amelyek az adott életkorban már szerepet nem játszó szöveti hormonokat, növekedési és differenciálódási faktorokat kódolnak. Ezeket, az adott daganatszövetre jellegzetes biomolekulákat nevezzük tumorasszociált antigéneknek (TAA) vagy a klinikai gyakorlatban tumormarkereknek. A TAA-k meghatározása segíti a differenciáldiagnózist, illetve a terápiás hatékonyság monitorozását, de nem alkalmas tömeges szűrővizsgálatokra, mert nem minden daganat expresszál TAA-kat és nemcsak a daganatos elváltozásokban, hanem például gyulladásos állapotokban is termelődhetnek. Általában egy hosszabb ideig tartó egyensúlyi állapotot követően, amikor az immunrendszer már nem tudja az összes daganatsejtet elpusztítani – a fokozott mutációk következtében –, a daganatsejtek megszökhetnek a felügyelet alól és kialakul a klinikai tüneteket okozó rosszindulatú daganat. Az immunterápiák célja az immunválasz mechanizmusainak felhasználásával ismét érzékennyé tenni a rosszindulatú daganat sejtjeit a támadó effektor immunfunkciókra.

HUN 2022;9(1)

Idegtudományok

2022. ÁPRILIS 25.

Nagyérelzáródás detektálása akut ischaemiás stroke-ban gépi tanulásos módszerrel

Az akut ischaemiás stroke (AIS)-ok mintegy 30%-át nagyérelzáródás (large-vessel occlusion, LVO) okozza, mely a többi ischaemiás stroke-hoz képest súlyosabb tünetekkel és rosszabb kimenetelekkel jár, amennyiben kezelése nem sürgősen történik meg. A nagyérelzáródás intravénás thrombolysisen (IVT) túl endovascularis thrombectomiával (EVT) is kezelhető, melynek hatékonyságát a stroke kimenetele súlyosságának mérséklésében több vizsgálat is bizonyítja. Az EVT-k elvégzését ugyanakkor megnehezíti a korlátozottan elérhető, neurointervenciót végző stroke-centrumok (comprehensive stroke centers, CSC) száma, valamint az, hogy az LVO megléte csak képalkotó vizsgálatokkal igazolható, ami az esetek döntő többségében CT-angiográfiás vizsgálatot takar.

HUN

Idegtudományok

2022. ÁPRILIS 11.

Pszichedelikumok a neurodegeneratív betegségek gyógyításában

Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 14.

Történelmi egészségügyi együttműködés Ausztria és Magyarország között

A HealNow projekt keretében Ausztria és Magyarország között olyan egészségügyi együttműködés indul, amely a hisztopatológia és a sürgősségi ellátás területeit célozza meg. A Soproni Gyógyközpont és a Bécsújhelyi Kórház részvételével megvalósuló projektben olyan fejlesztés kezdődik, amely elsőként lehetővé teszi a telekonzultációt és a távleletezést a patológia területén, kihasználva, hogy a szövettani (hisztopatológai) leletezés önmagában is a betegektől térben és időben elválasztva történik. A szakmai konzultációk révén megvalósuló tudástranszfer hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan, hiányszakmának számító területen, mint a patológia gördülékenyebbé váljon az ellátás, és mérséklődjenek a kapacitáshiány okozta nehézségek. A projekt további célkitűzései között szerepel a határon átnyúló sürgősségi betegszállítás és betegellátás megvalósítása, tovább egy 2030-ig szóló együttműködési stratégia kidolgozása.

HUN