Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 50

Klinikai Onkológia

2015. SZEPTEMBER 05.

a kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

SZONDY Klára, OSTOROS Gyula

A kissejtes tüdőrák (SCLC) gyorsan osztódó sejttípusú daganat, ahol a kezelés alapja még műtét esetén is a kemoterápia. Amennyiben műtétre kerül sor, mindenképp előtte és utána kemoterápia alkalmazása (platinabázisú kettős kombináció) javasolt, amelyet preventív koponyabesugárzás kell, hogy kövessen a gyakori agyi áttétek megelőzésére. Nem műthető, lokálisan kiterjedt esetben kemo-radioterápia a választandó eljárás. Távoli áttét esetén a radioterápiának palliatív céllal (fájdalomcsillapítás és/vagy kompresszió esetén) van helye. Ugyanakkor a preventív koponyabesugárzás inoperábilis kissejtes tüdőrák esetében is javasolt. Annak ellenére nincs az utóbbi években új készítmény, hogy kemoszenzitív daganatról van szó. A topotecan az egyetlen, amely mellékhatásai ellenére agyi metasztázis esetén hatékonyabbnak tűnik, így többedik vonalban alkalmazandó szer akár tablettás formában, akár intravénásan.

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

A nem kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

OSTOROS Gyula, SZONDY Klára

Néhány évvel ezelőtt a tüdőrákkal kapcsolatos terápiás döntéshez elegendő volt a kissejtes (SCLC) és a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) elkülönítése. Napjainkban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tüdőrák kemoterápiájában még mindig a platinaalapú kettős kombináció jelenti a bázisterápiát. Ugyanakkor csak néhány új citotoxikus készítményt vezettek be az utóbbi évtizedben. Míg az SCLC kezelése szempontjából lényegi újdonságról nem beszélhetünk, addig a NSCLC molekuláris diagnosztikája, gyógyszeres kezelése „forradalmian” átalakult. Ennek megfelelően a NSCLC már nem tekinthető önálló entitásnak. A terápiás döntéshozatal szempontjából szükséges mind a „klasszikus” patológiai, mind pedig a molekuláris szintű osztályozás. A komplexitás a gyógyszeres kezelésben a megfelelő citotoxikus kemoterápiás protokoll megválasztásában, a prediktív génhibákhoz hozzárendelt hatékony célzott kezelésben rejlik. Emellett új kihívás az immunterápia beillesztése a daganatellenes stratégiába. Természetesen mindezt össze kell hangolni a sebészeti és a sugárterápiás lehetőségekkel. Összességében tehát a genetika, a proteomika, a jelátvivő útvonalak ismerete, összekötve a betegek klinikai jellemzőivel, új fogalomként a „panomics” komplex rendszere, már a tüdőrákban is a gyakorlat részévé vált.

Magyar Orvos

2014. ÁPRILIS 30.

Tüdőtumorok korszerű kezelése

SZONDY Klára

Az utóbbi években a tüdőrák kezelésében vitathatatlan előrelépés figyelhető meg, különösen a nem kissejtes, azon belül is az adenocarcinomás csoportban. Ismeretlen az az etiológiai tényező, amely ezt a szövettani típust, különösen a nemdohányzó nők körében emeli. A hagyományos citosztatikumok közül egy új készítmény, a pemetrexed tört az élre, amely mind első vonalban, platina bázisú készítménnyel alkalmazva, mind másodvonalban, monoterápia formájában, mind fenntartó kezelésként adva a nem laphámsejtes nem kissejtes tüdőkarcinómás betegek túlélését emeli.

Magyar Orvos

2013. DECEMBER 20.

Áttörések és új lehetőségek a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) felfedezésében és kezelésében

BITTNER Nóra

A daganatos megbetegedés és halálozás magas száma világszerte nagy népegészségügyi probléma. Ezek közül is kiemelkedően magas a tüdőrák mortalitása - több mint 1 millió halálozás/év (1). Az öt éves túlélés alig haladja meg a 15%-ot. Ahogy bővülnek az ismereteink az egyes daganattípusok biológiai viselkedéséről, úgy válik egyre specializáltabbá és személyre szabottabbá a kezelési lehetőség is. A nem kissejtes tüdőkarcinómák külön alcsoportokat képeznek és ezek a különbségek a molekular patológiai meghatározásokkal jellemezhetők.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A keringő ráksejtek száma mutatja a daganat agresszivitását

Az érpályában keringő tüdőráksejtek mennyiségéből állapították meg a daganat agresszivitását, valamint a leghatásosabb várható eljárást brit tudósok.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Tüdőrák diagnosztizálása után is érdemes abbahagyni a dohányzást

A tüdőrák diagnózisa utáni leszokás növeli a túlélést és csökkenti a recidíva kockázatát, állapították meg a British Medical Journal-ben közölt tanulmány szerzői.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem vált be a szelén a tüdőrák ellen

A szelénnel kapcsolatos vizsgálatot a tervezettnél korábban leállították, mert a táplálékkiegészítő gyengén teljesített.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A rákellenes gyógyszerek mellékhatásairól

A rákos betegek kezelésében alkalmazott gyógyszerekről gyakran csak hosszú idő elteltével derül ki, hogy súlyos, esetleg életveszélyes mellékhatásai vannak.

Lege Artis Medicinae

2009. SZEPTEMBER 21.

Bevacizumabbal szerzett tapasztalat nem kissejtes tüdőrákban

TAMÁSI Lilla, AGÓCS László, MAGYAR Pál

A bevacizumab (Avastin) a vascularis endothelialis növekedési faktor ellen ható rekombináns, monoklonális antitest. Jelenleg az egyetlen angiogenezisgátló gyógyszer, amely hazánkban támogatottan elérhető a tüdő adenocarcinomájában. III/B-IV stádiumú, nem laphámsejtes, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek első vonalban adott platinatartalmú kemoterápiás kezelése mellé adható.

Ideggyógyászati Szemle

2008. SZEPTEMBER 30.

Többféle antineuralis antitesttel és kissejtes tüdőrákkal társuló paraneoplasiás krónikus demyelinisatiós szindróma és lambert-eaton myastheniás szindróma

RÓZSA Csilla, VINCENT Angela, ARÁNYI Zsuzsanna, KOVÁCS G. Gábor, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

Krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathiában (CIDP) szenvedő betegünk esetében Lambert- Eaton myasthenia szindróma (LEMS) alakult ki, negatív mellkas-CT mellett. Anti-Hu és feszültségfüggő kalciumcsatorna- ellenes (VGCC) ellenanyagok is kimutathatók voltak a beteg szérumából, ezért ismételt mellkas-CT-vizsgálat történt, amely végül igazolta a pulmonalis térszűkítő folyamatot.