Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 50

Lege Artis Medicinae

2008. MÁRCIUS 21.

A tüdőrák korszerű sebészi kezelése

AGÓCS László

Az egyik legrosszindulatúbb emberi daganat diagnózisának felállításakor a beteg esélye ötéves túlélésre 5-15%. Gyógyulás szempontjából az egyetlen remény a korai radikális reszekció, ami a korai diagnózissal összefüggésben csak nem kissejtes tüdőrákban valósulhat meg.

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Kissejtes tüdőrákban szenvedő beteg anaemiájának kezelése

TAMÁSI Lilla, WOLLÁK András

Daganatos betegek körében gyakori szövődmény az anaemia, amelyet vagy maga a betegség, vagy az onkológiai kezelés okozhat. A vérszegénység rontja a betegek életminőségét, nehezíti a kemoterápia megfelelő időközönként és adagokban történő alkalmazását. Daganatos betegek vérszegénységében az erythropoesist stimuláló fehérjékkel (ESP) végzett kezelés emeli a hemoglobinszintet, csökkenti a vörösvértest- transzfúzió igényét, javítja az életminőséget. Kissejtes tüdőrákos beteg kemoterápia okozta anaemiája esetén a közelmúltban hazánkban is hozzáférhetővé vált az ESP-kezelés.

Lege Artis Medicinae

2007. OKTÓBER 21.

Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban

TÍMÁR József, OSTOROS Gyula

A nem kissejtes tüdőrák egyik kitüntetett markere az epidermalis növekedési faktor receptorfehérjéjének (EGFR) expressziója. Újabban vált ismertté, hogy az EGFR-gén amplifikált lehet, de mutálódhat is nem kissejtes tüdőrákban, ami ideális célponttá teszi az úgynevezett molekulárisan célzott terápiák számára. A nem kissejtes tüdőrák terápiájában mérföldkövet jelent a molekulárisan célzott kezelések integrálása a klinikai gyakorlatba.

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

A tüdőrák felismerésének, diagnosztikájának és kezelésének korszerű elvei

OSTOROS Gyula, KOVÁCS GÁBOR, BÖSZÖRMÉNYI Nagy György, STRAUSZ János

A tüdőrák felfedezésére, diagnosztikájára és kezelésére vonatkozó szakmai irányelvek megújítása tartalmazza azokat az új lehetőségeket, amelyek a betegek számára jobb esélyt teremtenek. Fontos, hogy minél szélesebb szakmai körben ismerjék ezeket.

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

Platinabázisú kemoterápiával előkezelt, nem kissejtes tüdőrákos betegek docetaxelkezelésének összehasonlítása a legjobb támogató kezeléssel

REINDL Ildikó

Ötvenkét randomizált klinikai vizsgálat metaanalízise eredményezte azt a konklúziót (BMJ, 1995), hogy a kemoterápia alkalmazása szignifikáns, bár szerény túlélési elõnyt jelent a nem kissejtes tüdõrák legtöbb stádiumában. Az új szerek kombinálása platinával tovább javítja az eredményeket. A kemoterápiával kezelt betegek emelkedõ száma miatt az onkológus egy növekvõ betegpopulációval találja magát szembe, akiknél jó általános állapotban relapszus következik be az elsõ vonalú kemoterápiát követõen.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Gembcitabin+cisplatin és etoposid+cisplatin hatásának összehasonlító vizsgálata, lokálisan előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákos betegeken, randomizált, fázis III vizsgálat során

REINDL Ildikó

Az elsõdleges végpont a válaszolási ráta összevetése, a másodlagos végpont a toxicitás, a progresszióig eltelt idõ, a túlélési idõ és az életminõség összehasonlítása volt.

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

Prevencióval a tüdőrák okozta halálozás visszaszorításáért

KOVÁCS GÁBOR, OSTOROS Gyula, PATAKI Géza

A tüdőrák gyógykezelése nem megoldott, ezért megnőtt a prevenció jelentősége. A primer prevenció a gyakorlatban a dohányzás mérséklését jelenti felvilágosítás vagy leszoktatás útján. Vitatott kérdés a szekunder prevenció, vagyis a tüdőrák szűrésének a realitása. Kezdik átértékelni a korábbi, elutasító álláspontot.

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A nyirokcsomó-stádium preoperatív meghatározása nem kissejtes hörgőrákban

MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre, HEILER Zoltán, KOSTIC Szilárd, EGERVÁRY Márta, BADÁR Éva

A hörgőrákos betegeknél a megfelelő terápia kiválasztásának alapfeltétele a műtét előtti pontos stádiumbesorolás a TNM-rendszer alapján. Az N1-régióban lévő áttétek a rezekció mértékét befolyásolják, míg a mediastinalis nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte alapvetően meghatározza a műtéti tervet, sőt az exploráció elvégzését is kérdésessé teszi. 227 hörgőrákos betegnél végzett CT-vizsgálat és az azt követő thoracotomia alapján elemeztük a nyirok csomó-áttétek stádiumbeosztásának egyezését a patológiai eredményekkel. A CT-vizsgálat szenzitivitása az N2-stádiumú nyirokcsomó-csoportokban 80%, specificitása 87%, míg az N1-stádiumokban a szenzitivitás 55%, a specificitás 67% volt. A CT-vizsgálat az egyet len rendelkezésünkre álló noninvazív diagnosztikus módszer, amely viszonylag meg bízható térképet rajzol műtét előtt a kóros nyirokcsomók helyéről. Negatív CT-lelet birtokában műtét előtt a mediasztinoszkópiát fölöslegesnek tartjuk, míg pozitív esetekben mintavétel és citológiai és/vagy szövettani vizsgálat szükséges.

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

A CT-vizsgálatok szerepe a hörgőrák tumorstádiumának meghatározásában

HEILER Zoltán, PÁLFFY Gyula, KOSTIC Szilárd, MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre

A rosszindulatú tüdődaganatok operálhatóságát a tumor helyi kiterjedése, a környező szervekkel való kapcsolata mellett a nyirokcsomóáttétek és a távoli metasztázisok jelenléte határozza meg. 197, nem kissejtes tüdőrák miatt operált beteg esetében vizsgáltuk a CT-vel felállított tumorstádium és a sebészeti tumorstádium egyezését és az eltérések okait. Anyagunkban a CT tumorstádium szenzitivitása 57–93%, specificitása 71– 100% között változott a tumorbesorolásnak megfelelően. A CT-vizsgálat elsősorban a vena (ritkábban arteria) pulmonalisok mentén a pitvarra terjedő daganatos folyamatokban és a mediastinalis tumorinvázió diszkrét eseteiben nem adott megbízható diagnózist. A szerzők a pericardium érintettségének indirekt jeleként értékelték a fali pericardium körülírt megvastagodását és a pericardialis folyadék helyi felszaporodását. A néhány esetben elvégzett MR vizsgálatot hasznos kiegészítő módszernek találták annak megállapítására, hogy a daganat mennyire terjed rá a mediastinum érképleteire. A szerzők eredményeik alapján új technikai módszerektől, az MR-an giográfiától és az indirekt CT morfológiai jelek pontosabb elemzésétől várják a műtét előtti tumordiagnosztika további fejlődését.

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Connatalis medulloblastoma?

GŐDÉNY Sára, SORSZEGI Pál

Cerebralis anaplastikus kissejtes glioblastomában terhessége alatt megbetegedett anya csecsemőjénél cerebellaris primaer arachnoidalis sarcomát észleltünk. A histologiai kép alapján megkíséreltünk párhuzamot vonni a két daganat között. Felvetjük a két tumor immunologiailag közös időszakát.