Klinikai Onkológia

a kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

SZONDY Klára, OSTOROS Gyula

2015. SZEPTEMBER 05.

Klinikai Onkológia - 2015;2(03)

A kissejtes tüdőrák (SCLC) gyorsan osztódó sejttípusú daganat, ahol a kezelés alapja még műtét esetén is a kemoterápia. Amennyiben műtétre kerül sor, mindenképp előtte és utána kemoterápia alkalmazása (platinabázisú kettős kombináció) javasolt, amelyet preventív koponyabesugárzás kell, hogy kövessen a gyakori agyi áttétek megelőzésére. Nem műthető, lokálisan kiterjedt esetben kemo-radioterápia a választandó eljárás. Távoli áttét esetén a radioterápiának palliatív céllal (fájdalomcsillapítás és/vagy kompresszió esetén) van helye. Ugyanakkor a preventív koponyabesugárzás inoperábilis kissejtes tüdőrák esetében is javasolt. Annak ellenére nincs az utóbbi években új készítmény, hogy kemoszenzitív daganatról van szó. A topotecan az egyetlen, amely mellékhatásai ellenére agyi metasztázis esetén hatékonyabbnak tűnik, így többedik vonalban alkalmazandó szer akár tablettás formában, akár intravénásan.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Klinikai Onkológia

Angiogenezis – antiangiogenezis

PAKU Sándor, SEBESTYÉN Anna, KOPPER László

A daganatoknak növekedésükhöz tápanyagra van szükségük, ezt az érrendszer biztosítja. Az érellátás jellege daganatonként, sőt azok fejlődése során ugyanabban a daganatban is, eltérő lehet, a már meglevő erek felhasználásától a kiserek proliferációjáig (azaz az angiogenezisig). Az is előfordul, hogy a daganatsejtek maguk képeznek erekhez hasonlító csatornákat. Ezek a különbségek a terápiában is fontosak lehetnek, bár az érellátás jellege, és a klinikai válasz, azaz az antiangiogének hatása közötti összefüggés még tisztázatlan. Az biztos, hogy hatékony terápiás választ szinte kizárólag csak kombinációkkal lehet elérni, amelyben szerepelhetnek a tradicionális citotoxikus és molekuláris célpontok elleni szerek. A klinikai előnyt azonban nem ritkán fokozott toxicitás kíséri, emiatt is nagyon fontos a megfelelő szupportív kezelés. Még váratnak magukra olyan biomarkerek, melyek a daganatok jellege, a beteg állapota és a tervezett terápiás stratégia közötti összefüggést, a kezelés várható hatását előre tudnák jelezni. A legtöbb próbálkozás a VEGF/R-családot érinti, hiszen ezek a leggyakoribb célpontjai az angiogenezist gátló szereknek. Ez a gátlás, ha lassan is, de fokozatosan javítja a betegek élettartamát és életminőségét.

Klinikai Onkológia

Az előrehaladott rosszindulatú daganatok kezelési hatékonyságának strukturált vizsgálata

ALESSANDRO Pastorino, ALBERTO Sobrero

A rosszindulatú daganatok kezelése terén folyamatos a fejlődés. A legelőrehaladottabb szolid tumorok kezelésére törzskönyveznek biológiai készítményeket, és a legtöbb ilyen betegség esetében egyre nő a betegek medián túlélése. Ezek az előrelépések két általános problémához vezettek: az új gyógyszerek magas árához és ahhoz, hogy az előnyök a korábbiakhoz képest kis mértékben nőnek. Ezek a problémák összefüggenek, mivel a több ezer beteg bevonásával zajló, egyre nagyobb klinikai vizsgálatok egyre csekélyebb, statisztikai lag szignifikáns eredményekhez vezetnek.

Klinikai Onkológia

Mucositis – prevenció és terápia

NAGY Zsuzsanna, VALTINYI Dorottya

A daganatos betegek kezelésének egyik legfontosabb problémáját a mellékhatások jelentik. Ezek között nagyon gyakoriak és életminőséget - ritkán az életet is - veszélyeztetőek a szájüregben és gyomor-bél rendszerben a nyálkahártyát ért károsodások [orális mucositis (OM), gastrointestinalis mucositis (GIM)]. Mucositisek esetén is a legfontosabb a megelőzés, amelynek sikere sokszor azon múlik, hogy a kezelés következményei előre megjósolhatóak-e. Ez OM esetében aránylag egyszerű, GIM esetében sokkal nehezebb. A kockázatot a betegeknek és a daganatoknak tulajdonítható tényezők egyaránt befolyásolják. A terápia eredményessége függ a beteg együttműködésétől, ez pedig attól, hogy mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket (például a fájdalmat). A mucositis általában jól kézben tartható, de a kezelés hatékonyságának növeléséhez további ismeretekre van szükség. Ezt szolgáltathatnák a megfelelő biomarkerek, amelyek azonban még nem állnak rendelkezésre.

Klinikai Onkológia

A fej-nyaki daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin

A fej-nyaki laphámcarcinomák relatíve rossz prognózisa 30 éve lényegesen nem javult. Ugyanakkor a bevezetett új eljárások, új gyógyszerek és kombinációk a betegek egyes alcsoportjaiban növelik a túlélést, a gyógyulási arányt, és szervfunkciót megtartó törekvéssel, mellékhatás-csökkentéssel a korábbinál jobb életminőséget eredményeznek. Legalább ilyen fontosságú a preventív-szupportív ellátás (szájhigiénia, táplálkozás, mellékhatás-megelőző kezelés) és a komplex rehabilitáció. A kivizsgálás részévé váltak a korszerű képalkotás (MRI, 18FDG PET/CT) és a molekuláris patológia egyre bővülő lehetőségei. A megfelelő terápia kiválasztását a daganat jellemzői, a humán papilloma vírus (HPV) kimutatása, a beteg állapota és kívánsága, a multidiszciplináris orvosi team és az elérhető technikai lehetőségek befolyásolják. A korai stádiumú daganatok egyaránt eredményesen kezelhetők csak sebészi beavatkozással vagy csak sugárterápiával. A műtéti technika fejlődése mind a primer tumor eltávolítása, mind a rekonstrukció területén jelentős előrelépést jelent. A lokoregionálisan előrehaladott tumorok komplex onkológiai kezelése tengelyében a korszerű technikával (IMRTIGRT) végzett konkomittáns kemoradioterápia (cisplatin vagy kontraindikáció esetén cetuximab) áll, melyet indukciós kemoterápia és műtét egészíthet ki. A kiújuló/áttétes daganatokban bevezetett cetuximab-cisplatin kezelés mellett intenzív klinikai vizsgálatokkal keresnek hatékonyabb gyógyszereket, kombinációkat. A jövőben a tumorok vezető mutációinak azonosítása alapján végzett célzott individuális kezelések és az immunterápia különböző formáinak kombinálása vezethet eredményre.

Klinikai Onkológia

A heredaganatok korszerű gyógyszeres kezelése

BAKI Márta

A csírasejtes heredaganatok az összes férfi malignus tumorok 1%-át teszik ki. A fejlett országokban az előfordulási gyakoriság növekszik. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban fordulnak elő. A szövettani, a stádiumbeosztás és kezelés nemzetközi javaslatok alapján történik. Komplex ellátásuk során sebészi, sugár- és kemoterápia végezhető. Figyelembe véve a késői mellékhatásokat, kis kiterjedésű tumorok esetén javasolt a szoros követés. Rossz prognózisú csoportban is több mint 80%-os tartós remisszió érhető el. Cisplatin képezi a bázisterápiát, de alkalmazható másodlagos vagy harmadlagos terápiaként paclitaxel, gemcitabin, oxaliplatin. A komplex ellátást követően a betegeket szorosan kell ellenőrizni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

Epeúti és epehólyagrákban szenvedő betegek nem sebészi kezelése

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya

Az epeúti rákok ritkák, ezért ellátásukra kevés magas szintű evidenciát találunk. A sikeres kezelés alapja, a tartós túlélés egyetlen esélye a radikális műtét. A kemoterápia a fl uorouracil alapú protokollok után egyre inkább a gemcitabinbázisú citosztatikus kombinációkat (cisplatinnal, oxaliplatinnal, kapecitabinnal), vagy a FOLFIRINOX sémát részesíti előnyben, természetesen a beteg állapotát messzemenően figyelembe véve. Egyetlen biológiailag célzott kezelés sem törzskönyvezett ebben a javallatban, a legtöbb tapasztalatot az erlotinibbel szerezték; jelenleg a molekuláris genetikai profil, és nem klinikai vizsgálatok eredménye alapján választhatunk a lehetőségek közül. A sugárkezelést - és a radiokemoterápiát - neoadjuváns, adjuváns és palliatív javallatban alkalmazhatjuk, a konvencionális perkután besugárzás mellett a brachyterápia, intenzitásmodulált kezelés, intraoperatív irradiáció, radioembolizáció formájában végezhetjük a műszerezettség függvényében. A palliációban a fotodinámiás terápia és a különféle ablációk mellett az intervencionális radiológiai módszereknek is nagy jelentősége lehet.

Klinikai Onkológia

A heredaganatok korszerű gyógyszeres kezelése

BAKI Márta

A csírasejtes heredaganatok az összes férfi malignus tumorok 1%-át teszik ki. A fejlett országokban az előfordulási gyakoriság növekszik. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban fordulnak elő. A szövettani, a stádiumbeosztás és kezelés nemzetközi javaslatok alapján történik. Komplex ellátásuk során sebészi, sugár- és kemoterápia végezhető. Figyelembe véve a késői mellékhatásokat, kis kiterjedésű tumorok esetén javasolt a szoros követés. Rossz prognózisú csoportban is több mint 80%-os tartós remisszió érhető el. Cisplatin képezi a bázisterápiát, de alkalmazható másodlagos vagy harmadlagos terápiaként paclitaxel, gemcitabin, oxaliplatin. A komplex ellátást követően a betegeket szorosan kell ellenőrizni.

Klinikai Onkológia

Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése

CSÓKA Monika

A mesenchymalis sejtek normális elérésük során vázizom, simaizom, zsír, kötőszövet, csont és porc irányába differenciálódhatnak. A mesenchymalis eredetű benignus tumorok csoportjába tartoznak; fibroma, lipoma, osteoma, chondroma, haemangioma, myoma stb. A rosszindulatú daganatok közül gyermekkorban lágyrész- és csontsarcomák fordulnak elő; rhabdomyosarcoma, osteosarcoma, Ewing-sarcoma, ritkábban fibrosarcoma, liposarcoma stb. A terápiás lehetőségek (sebészi, sugár-, kemoterápia/célzott terápia) kombinált alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek gyógyulási esélyei lényegesen javultak az elmúlt évtizedekben. Ennek azonban előfeltétele a daganatok korai felismerése és gyermekonkológiai központokban nemzetközi protokollok alapján történő kezelése.

LAM Extra Háziorvosoknak

Az epeúti carcinomák gyógyszeres kezelésének lehetőségei. Múlt - jelen - jövő

RUBOVSZKY Gábor, HITRE Erika, LÁNG István

Az epeúti daganatok nem tartoznak a leggyakoribb daganatok közé, mégis jelentősek a rossz túlélési mutatók miatt. Az epeúti daganatokkal többnyire együtt szokás tárgyalni az epehólyag daganatát is. A gyógyulás csak sikeres műtéttől várható, ezért fontos, hogy ellátásuk centrumokban történjék. A multidiszciplináris ellátás részeként gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet a műtéti ellátás kiegészítőjeként vagy palliatív céllal. A jelen közlemény a szisztémás kezeléssel kapcsolatos mai ismereteket foglalja össze kronológiai szemléletet is alkalmazva. A múltban jellemző terápiás nihilizmustól indulva, a jövőben várható fejlődést előre vetítve mutatja a gyógyszeres kezelés jelen helyzetét ebben a betegcsoportban.