Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1449

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

LAMMI: mesterséges intelligencia (MI) rovat a LAM-ban – beköszöntő

BALKÁNYI László , HANGYA Balázs

Az együttélés a mesterséges intelligenciával gyakorlatilag megkezdődött. Ez valójában egy új paradigma világa. Az idősebb orvosgeneráció már megélt valamelyest hasonló paradigmaváltásokat: az évszázadokon átívelően dominánsan kétszereplős orvos-beteg kapcsolat a múlt században úgy alakult át, hogy a beteget egyre többször orvoscsoport és még újabban az orvos mellett más felső fokon képzett szakember alkotta multidiszciplináris team kezeli.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Hypertonia és nefroprotekció időskorban

DOLGOS Szilveszter, HUSZÁR Liliána

Az idősebb korosztály aránya és életkilátása fokozatosan növekszik társadalmunkon belül, ráadásul ebben az életszakaszban a hypertonia és a csökkent veseműködés előfordulási gyakorisága már meghaladhatja a 60%-ot. Közleményünkben ismertetni szeretnénk a hypertonia és a krónikus vesebetegség kezelésének fontosságát, hangsúlyozva a CKD korai felismerésére és kezelésére vonatkozó szakmai megfontolásokat.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

Emelkedett szívfrekvencia, hypertonia és cardiovascularis kockázat

JÁRAI Zoltán

A vegetatív idegrendszer aktivitása döntő szerepet játszik a keringési rendszer szabályozásában és a szervezet mindenkori, változó környezeti helyzethez történő adaptációjában. A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer egyensúlyi állapota határozza meg ugyanis a szívfrekvenciát, a szívizomzat kontraktilitását, emellett a szimpatikus idegrendszer döntő szerepet játszik a perifériás vascularis rezisztencia mértékének meghatározásában is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

Lipidcsökkentő kezelés hypertoniában: mit, mennyit, mikor?

HARANGI Mariann, KOVÁCS Beáta

A hypertonia és a lipidanyagcsere-eltérések a cardiovascularis megbetegedések két legfontosabb kockázati tényezője. A hypertoniás és hyperlipidaemiás beteg cardiovascularis kockázata nagyobb, mint a csak hypertoniás vagy csak hyperlipidaemiás betegé. Ezért a hyperlipidaemia megfelelő kezelése fontos szempont a hypertoniás beteg gondozása során, mivel megelőzheti az érelmeszesedés kialakulását.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

A krónikus vesebetegség mint cardiovascularis kockázati tényező

SIMONYI Gábor

A krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti kapcsolatot több mechanizmus magyarázza, többek között az érfalmerevség, a gyulladás, az oxidatív stressz, az anaemia, a kalcium-foszfát anyagcsere zavara és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivációja. A jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse a krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti összefüggéseket.

Egészségpolitika

2023. SZEPTEMBER 13.

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Hírvilág

2023. SZEPTEMBER 01.

A szívelégtelenség népbetegség

A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban. Napjainkban a legfrissebb becslések szerint mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.