Részletes keresés

Magyar Immunológia

2002. JÚNIUS 20.

Az antiszintetáz-szindróma

PONYI Andrea, CONSTANTIN Tamás, DANKÓ Katalin

Az idiopathiás inflammatoricus myopathiák a szisztémás autoimmun betegségek csoportjába tartozó megbetegedések. A celluláris és a humorális immunitás ebben a betegségben leírt zavarai közül kiemelkedõ jelentõségűek a szérumban gyakran megjelenõ autoantitestek.

HUN 2002;1(02)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

A képfúzió szerepe stereotaxiás agyműtéteknél - különös tekintettel a gliomák szövetközi besugárzására

JULOW Jenő, MAJOR Tibor, PONGRÁCZ Ferenc, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, EMRI Miklós, MANGEL László, HÁVEL János, KISS Tibor, TRÓN Lajos, VÁRALLYAI György, SOLYMOSI Diana, NÉMETH György

A szerzők a képfúziós módszer alkalmazásának előnyeit ismertetik stereotaxiás agyműtéteknél, elsősorban agydaganatok szövetközi (interstitialis, brachytherapiás) besugárzása során.

HUN 2001;54(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Gastrointestinalis stroma tumor

GONDA Gábor

A leiomyoma-leiomyosarcoma csoportból elkülönült gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) sok vitát váltottak ki az elmúlt évtizedekben. Morfológiai képük változatos, több irányban (a simaizom, illetve az idegrost felé) is képesek differenciálódni, ezt elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatok bizonyítják.

HUN 2001;11(02)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

Sporadikus inclusiós testes myositis klinikai és patológiai jellegzetességei egy eset alapján

KATONA Gabriella, SISKA Éva

A szerzők 65 éves, késői indulású distalis myopathiában szenvedő férfi esetét ismertetik. Nyolc évvel vizsgálataik előtt kezdődött az alkar hajlítóit, a combfeszítőket és a lábfejemelő izmokat érintő izomgyengesége és sorvadása.

HUN 2001;54(01-02)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Képalkotó módszerek

A képalkotó módszerek téamakörben összegyüjtött közleményeink.

HUN 1999;52(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Agydaganatok brachytherápiája (interstitialis irradiációja) CT-vezérelt stereotaxlás célzással beültetett 125 jódizotóppal

JULOW Jenő, MAJOR Tibor, SÁGI Sarolta, VALÁLIK István, HÁVEL János, KISS Tibor, SOMOGYI András, MANGEL László, NÉMETH György

A szerzők inoperábilis agydaganatok (gliomák) CT-vezérelt stereotaxiás célzással beültetett 125 jódizotóppal történő interstitialis besugárzásának módszerét és hazai alkalmazását írják le.

HUN 1999;52(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

A béta-sugárzás okozta késői demyelinisatio

DR. CSANDA E., DR. SZŰCS A., DR. KOMOLY S.

A szerzők állatkísérletekben a rövid felezési idejű, béta-sugárzó yttrium 90 pálcikák mély fehérállományba ültetése után progresszív demyelinisatiót észleltek, az interstitialis besugárzás késői következményeként. Észleléseik szerint a demyelinisatio kiterjedése inkább az idő, mint a beültetett pálcikák aktivitásának függvénye.

HUN 1978;31(09)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Különböző aetiologiájú polyneuritisnek összehasonlító kórszövettani vizsgálata

HABERLAND Katalin

1. Szerző 14 különböző aetiologiájú poly-neuritis esetet dolgozott fel kórszövettanilag és összefüggést keresett egyrészt a szövettani elváltozások minősége és localisatioja, másrészt az aetiologiai tényező között. 2. Szövettani vizsgálat a végkészülékek kivételével a környéki idegrendszer minden szakaszából három fő szempontból történt: a) kór szövettani elváltozás minősége — gyulladás vagy degeneratio, b) a kórfolyamat localisatioja, c) axonelváltozás és axonalis retrograd sejtelváltozás. 3. 7 esetben a környéki idegrendszer parenchymájának súlyos degeneratioja mutatkozott axonalis sejtelváltozással. A degeneratio praedilectios helye a környéki ideg volt (distalis typusú degeneratio). Ezekben az esetekben arsen, achylia gastrica, hypovitaminosis, anaemia szerepelt aetiologiai faktorként. 4. 6 esetben a környéki idegrendszer általános szerosus gyulladása állt a szövettani kép előterében, melyhez velőhüvely degeneratio és axoduzzadás társult retrograd sejtelváltozás nélkül. Ellentétben az előbbi csoporttal a degeneratio legsúlyosabb a gyökérnek duralis hüvelyben haladó szakaszán és a dúcokban volt (proxymalis typusú degeneratio). A proxymalis radicularis velődegeneratio magyarázatát szerző Scheinker-rel és Sánthával egyetértve abban keresi, hogy a duzzadt gyökér a duralis hüvelyben strangulálódik. Ezekben az esetekben aetiologiai tényezőként allergiás reactio tételezhető fel (influenza, pneumonia, tonsillitis, ulcus molle, gastritis után). Utolsó eset polyganglinitisnek felel meg, amelynél a virus eredet valószínű. 5. Az esetek szövettani vizsgálatából meg állapítható, hogy azok az aetiológiai tényezők, melyek elsődlegesen az idegrendszer anyagcseréjében okoznak rendellenességet, a környéki idegrendszer distalis typusú parenchymás degenerativ folyamatát okozzák. Allergiás reactio vagy infectio következményeként egy radicularis typusú interstitialis gyulladásos folyamat alakul ki. 6. E két folyamat elkülönítésére az első csoportbeli esetekre szerző indokoltnak tartja Lewy és Wechsler nyomán a „polyneuropathia“, az utóbbiakra a degenerativ elváltozások localisatioja alapján a „polyganglioradiculitis“ elnevezést (a szövegben kifejtett értelmezésben).

HUN 1954;7(06)