Ideggyógyászati Szemle - 1954;7(06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Különböző aetiologiájú polyneuritisnek összehasonlító kórszövettani vizsgálata

HABERLAND Katalin

1. Szerző 14 különböző aetiologiájú poly-neuritis esetet dolgozott fel kórszövettanilag és összefüggést keresett egyrészt a szövettani elváltozások minősége és localisatioja, másrészt az aetiologiai tényező között. 2. Szövettani vizsgálat a végkészülékek kivételével a környéki idegrendszer minden szakaszából három fő szempontból történt: a) kór szövettani elváltozás minősége — gyulladás vagy degeneratio, b) a kórfolyamat localisatioja, c) axonelváltozás és axonalis retrograd sejtelváltozás. 3. 7 esetben a környéki idegrendszer parenchymájának súlyos degeneratioja mutatkozott axonalis sejtelváltozással. A degeneratio praedilectios helye a környéki ideg volt (distalis typusú degeneratio). Ezekben az esetekben arsen, achylia gastrica, hypovitaminosis, anaemia szerepelt aetiologiai faktorként. 4. 6 esetben a környéki idegrendszer általános szerosus gyulladása állt a szövettani kép előterében, melyhez velőhüvely degeneratio és axoduzzadás társult retrograd sejtelváltozás nélkül. Ellentétben az előbbi csoporttal a degeneratio legsúlyosabb a gyökérnek duralis hüvelyben haladó szakaszán és a dúcokban volt (proxymalis typusú degeneratio). A proxymalis radicularis velődegeneratio magyarázatát szerző Scheinker-rel és Sánthával egyetértve abban keresi, hogy a duzzadt gyökér a duralis hüvelyben strangulálódik. Ezekben az esetekben aetiologiai tényezőként allergiás reactio tételezhető fel (influenza, pneumonia, tonsillitis, ulcus molle, gastritis után). Utolsó eset polyganglinitisnek felel meg, amelynél a virus eredet valószínű. 5. Az esetek szövettani vizsgálatából meg állapítható, hogy azok az aetiológiai tényezők, melyek elsődlegesen az idegrendszer anyagcseréjében okoznak rendellenességet, a környéki idegrendszer distalis typusú parenchymás degenerativ folyamatát okozzák. Allergiás reactio vagy infectio következményeként egy radicularis typusú interstitialis gyulladásos folyamat alakul ki. 6. E két folyamat elkülönítésére az első csoportbeli esetekre szerző indokoltnak tartja Lewy és Wechsler nyomán a „polyneuropathia“, az utóbbiakra a degenerativ elváltozások localisatioja alapján a „polyganglioradiculitis“ elnevezést (a szövegben kifejtett értelmezésben).

HUN 1954;7(06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Központi idegrendszer és RES. I. A máj-RES idegrendszeri szabályozása

CSABA György, RAPPAY György

Kísérleteinket 80 egészséges fehér patkányon, hímen, nőstényen végeztük. Kísérleteink célja: megállapítani a reticuloendathel idegrendszeri befolyásolhatóságát, illetve szabályozását. Kísérleti methodusként a stabilizált Törő-Velősy-féle eljárást használtunk fel. Műtéti úton, illetve gyógyszeresen, subcorticalis szerekkel végezve a kísérleteket, megállapítottuk, hogy: 1. A RES (máj-RES) a központi idegrendszer szabályozása alatt áll. 2. A sympathicus izgalom fokozza, a parasympathicus csökkenti a RES aktivitását.

HUN 1954;7(06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Többmagvú sympatikus ganglionsejt embernél

HARSÁNYI László

Az előzőek figyelembe vételével tehát az eddigi megfigyelésekkel ellentétben meg kell állapítani, hogy egészséges szervezetű felnőtt ember nyaki sympathikusának ganglionjaiban, a ggl. c. sup.-ban is előforduló képlet abnormális elemnek tekinthető és keletkezése feltehetően sejtosztási zavarra vezethető vissza.

HUN 1954;7(06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Tudományos ülések előadásai, bemutatásai

6 darab tudományos előadás rövid összefoglalója.

HUN 1954;7(06)