Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

HUN 1992;2(11)

Ideggyógyászati Szemle

1992. SZEPTEMBER 01.

A DYSTROPHIN IMMUNHISZTOKÉMIAI KIMUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE AZ IZOMDISZTRÓFIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN

MECHLER Ferenc, MOLNÁR Mária, DIÓSZEGHY Péter, ÁDÁNY Róza

Szerzők 17, különböző neuromuscularis kórfolyamatban szenvedő beteg izmából metszeteken végezték el a Dudienne/Becker gén fehérje produktumának, a dystrophinnak immunhisztokémiai kimutatását.

HUN 1992;45(09-10)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Patkóbél somatostatinoma

JUNG János

A szerző egy 58 éves férfi duodenumának középső szakaszából műtétileg eltávolított malignus daganatban, immunhisztokémiai vizsgálattal túlnyomóan somatostatint termelő, elvétve glucagont és HCG-t tartalmazó daganatsejteket mutatott ki. Mikroszkóposan a bélfalat beszüremítő daganatszövet vegyes, trabecularis-mirigyes szerkezetű volt. Az első, műtét közben végzett, fagyasztásos szövettani vizsgálat mérsékelten differenciált adenocarcinoma gyanúját keltette.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Immunkomplex kryoglobulinemia és polyneuropathia

DR. DOMBAY Margit, DR. BŐ Hmute, DR. SZONGOTH Marianne

A szerzők essencialis kevert kryoglobulinémiában szenvedő és polyneuropathias tüneteket mutató 3 nőbeteget észleltek folyamatosan 6-8 éven át. A kiterjedt alsóvégtagi purpurákkal egyidőben lépett fel a sensoro-motoros polyneuropathia, melyet elektrofiziológiailag is megerősítettek. Mindegyik esetben emelkedett volt a vörösvérsejt süllyedés, Latex + + + +, a kryoglobulin analízise alapján kevert IgG-IgM kryoglobulinemia állt fenn, melyekben az IgM kappa típusú monoclonalis fehérje volt. Bőr biopsia az endothel sejtek hyperplasiáját, a basal membran megduplázódását, az erek körül hízósejteket mutatott. Immunhisztokémiai vizsgálat és elektronmikroszkópia immundepozitumokat tudott kimutatni. Nervus suralis biopsziában kiterjedt demyelinizáció volt.

HUN 1991;44(10-11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1990. JANUÁR 01.

Multiszisztémás atrófia szindrómáinak (Parkinson szindróma, olivo-ponto-cerebellaris atrófia, Shy-Drager szindróma) nozológiai egységéről új neuropathológiai megfigyelések alapján

PAPP Mátyás

Multiszisztémás atrófia 3 szindrómájának különböző kombinációiban, 11 beteg központi idegrendszerében a Gallyas-féle előhívásos ezüstfestéssel, elektronmikroszkóppal és immunhisztokémia segítségével 10-30u átmérőjű gliacytoplazma zárványok (GCI-:k) jelenlétét mutattuk ki.

HUN 1990;43(01)

Ideggyógyászati Szemle

1987. JANUÁR 01.

Alsó motoneuron betegség immun mechanizmusú állatkísérletes modellje

DR. ENGELHARDT József, DR. JAKAB Katalin, DR. JOÓ Ferenc

A szerzők spinalis motoros idegsejtek sertésből történő tömeges izolálásának módszerét dolgozták ki, és ismertetik. Az izolált sejtekkel három hetente ismételt öt oltással tengerimalacokat immunizáltak. Immunfluoreszcens és PAP immunhisztokémiai reakcióval kimutatták, hogy a keletkezett ellen, anyagok mind a sertés, mind a tengerimalac motoneuronjaihoz kötődnek. Az immunizált állatokban a gerincvelő mellső szarvában, a nyúltvelőben degeneratív motoros idegsejt károsodások jöttek létre, s a beidegzési területeknek megfelelően a harántcsíkolt izomzatban neurogén atrophia alakult ki. A keletkezett immun-mediált experimentalis betegség lefolyásában és a neuropathologiai elváltozásokat tekintve a felnőttkori alsó motoros idegsejt betegségekhez nagymértékben hasonlít.

HUN 1987;11(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális vasopressin” jelentősége

DÓCZI T., JÓJÁRT I., LÁSZLÓ F. A., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

A szerzők immun-elektronhisztokémiai módszerrel laboratóriumi patkányban igazolták, hogy vasopressin immunreaktív neuronális elemek szoros kapcsolatban állnak az agyi mikroerekkel, s az érfaltól többnyire finom glia nyúlványok választják csak el. Egyes idegelemek a kapilláris endothelium vagy a pericyták basalis membránjával közvetlen kapcsolatban vannak. Az immunhisztokémiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy vasopressinerg idegelemek közvetlenül beidegzenek agyi kapillárisokat — s mivel azok a cerebrovasculáris rezisztenciában nem játszanak szerepet — az idegi reguláció a vér-agygát permabilitását és így a víztranszportot szabályozhatja. Az intraventrikulárisan (centrálisán) adott vasopressin és DDAVP hatására létrejött agyi víztartalom fokozódás emellett szól. Subarachnoidalis vérzéssel létrehozott oedema eltérő lefolyása és mértéke a vasopressint nem termelő Brattleboro Diabetes Insipidus patkányokban arra utalt, hogy a vasopressin szerepet játszik az agyi víztartalom növekedésének létrehozásában. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy vasopressin antagonisták alkalmazása az agyi víztartalom (oedema) befolyásolására ígéretes lehet.

HUN 1986;39(08)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

Az intracranialis nagy artériák rácsrostjainak és egyéb kötőszövetes elemeinek változásai az életkor előrehaladtával

DR HEGEDŰS Katalin, DR MOLNÁR Péter

A szerzők 150, nem vascularis betegségben meghalt egyén intracranialis nagy artériáiban vizsgálták az érfalban levő kötőszövetes elemek fénymikroszkópos jellegzetességeinek az életkorral összefüggő változásait. A betegek életkora 1 naptól 80 éves korig terjedt. Az intimában előforduló rostok eltérő festődési tulajdonságai alapján háromféle pszeudoelasztikus rostot különítettek el. Ezek egyrésze elasztikus rostokra, másrésze rácsrostokra (1. és 2. típus), ill. a kollagén rostokra (3. típus) jellemzően festődtek. Az elasztikus-, ill. a rácsrostok egyes festődési tulajdonságaival rendelkező ún. pszeudoelasztikus rosttípusok a lamina elastica interna állandó részét képezik, csakúgy, mint a valódi elasztikus elemek. Az életkor előrehaladtával az egyes pszeudoelasztikus rostfajták, a rácsrostok és a kollagén rostok mindig ugyanazon sorrendben jelennek meg az intimában. Bizonyosan kórosnak csak a 3. típusú pszeudoelasztikus rostok és a kollagén rostok jelenléte tekinthető, mert az intimát merevvé teszik. A media simaizomsejtjeit körülvevő rácsrostok az életkor előrehaladásával párhuzamosan egyre durvábbakká válnak, kiegyenesednek és helyüket részben kollagén rostok foglalják el, tovább fokozva az érfal merevségét. A szerzők tárgyalják az érfalban kimutatható rácsrostok feltételezett funkcionális szerepét és a pszeudoelasztikus rostok kialakulásának lehetséges módjait. Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy a pszeudoelasztikus rostok valódi jellegének megítéléséhez további — biokémiai, immunhisztokémiai stb. — vizsgálatok szükségesek, amelyek értékeléséhez, ill. elvégzéséhez az ismertetett fénymikroszkópos megfigyelések alapot és segítséget jelenthetnek.

HUN 1986;39(07)