Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

A citokinterápia alkalmazása hematológiai betegségekben

PÁLÓCZI Katalin, PETRÁNYI Győző

A szerzők a haemopoeticus rendszer szabályozásában szerepet játszó citokinek klinikai alkalmazását összegzik. A lehetséges klinikai felhasználás négyféle stratégiát követhet: 1. Az immunválasz stimulálása, a daganat elleni védekezés serkentése. 2. A daganatterápiával kapcsolatos, vagy a daganat által indukált immun- és myelo szuppresszió csökkentése, a szervezet nem specifikus védelmének fokozása. 3. A daganat elpusztításához szükséges, maximálisan tolerálható dózisú kemoterápia bővítése. 4. A tumorsejt növekedésének és differenciálódásának direkt befolyásolása citosztatikus, citotoxikus, vagy egyéb reguláló mechanizmusok révén. Az interferonok, a klinikai gyakorlatban alkalmazásra vagy kipróbálásra került interleukinek, az erythropoetin és a három fő kolónia stimuláló-faktor kerül ismertetésre. E szerek potenciális klinikai hasznosságát és a hatás megítélésének nehézségeit is összefoglalják.

HUN 1993;3(11)

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Myasthenia gravis: Betegség-társulások Irodalmi adatok és 1000 beteg észlelése alapján

DR. SZOBOR Albert

A szerző ezer beteg észlelése és az irodalom követése alapján ismerteti azokat a. betegségeket és syndromákat, amik a myasthenia gravishoz gyakrabban társulnak. Foglalkozik a pajzsmirigy betegségeivel, a rheumatoid uthritisszel, a polymyositisszel, systemás lupus erythematodesszel, sclerodermával, a haematologiai kórképekkel, bőrbetegségekkel és egyéb, ritkább betegség-társulásokkal. A betegség asszociációk a myasthenia gravis immun kórszármazásának közvetett klinikai bizonyítékai, és egyben felvetik a thymus esetleges pathogén szerepének lehetőségét a myasthenia mellett egyéb immun betegségekben is.

HUN 1987;11(11)

Ideggyógyászati Szemle

1987. JANUÁR 01.

Alsó motoneuron betegség immun mechanizmusú állatkísérletes modellje

DR. ENGELHARDT József, DR. JAKAB Katalin, DR. JOÓ Ferenc

A szerzők spinalis motoros idegsejtek sertésből történő tömeges izolálásának módszerét dolgozták ki, és ismertetik. Az izolált sejtekkel három hetente ismételt öt oltással tengerimalacokat immunizáltak. Immunfluoreszcens és PAP immunhisztokémiai reakcióval kimutatták, hogy a keletkezett ellen, anyagok mind a sertés, mind a tengerimalac motoneuronjaihoz kötődnek. Az immunizált állatokban a gerincvelő mellső szarvában, a nyúltvelőben degeneratív motoros idegsejt károsodások jöttek létre, s a beidegzési területeknek megfelelően a harántcsíkolt izomzatban neurogén atrophia alakult ki. A keletkezett immun-mediált experimentalis betegség lefolyásában és a neuropathologiai elváltozásokat tekintve a felnőttkori alsó motoros idegsejt betegségekhez nagymértékben hasonlít.

HUN 1987;11(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális vasopressin” jelentősége

DÓCZI T., JÓJÁRT I., LÁSZLÓ F. A., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

A szerzők immun-elektronhisztokémiai módszerrel laboratóriumi patkányban igazolták, hogy vasopressin immunreaktív neuronális elemek szoros kapcsolatban állnak az agyi mikroerekkel, s az érfaltól többnyire finom glia nyúlványok választják csak el. Egyes idegelemek a kapilláris endothelium vagy a pericyták basalis membránjával közvetlen kapcsolatban vannak. Az immunhisztokémiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy vasopressinerg idegelemek közvetlenül beidegzenek agyi kapillárisokat — s mivel azok a cerebrovasculáris rezisztenciában nem játszanak szerepet — az idegi reguláció a vér-agygát permabilitását és így a víztranszportot szabályozhatja. Az intraventrikulárisan (centrálisán) adott vasopressin és DDAVP hatására létrejött agyi víztartalom fokozódás emellett szól. Subarachnoidalis vérzéssel létrehozott oedema eltérő lefolyása és mértéke a vasopressint nem termelő Brattleboro Diabetes Insipidus patkányokban arra utalt, hogy a vasopressin szerepet játszik az agyi víztartalom növekedésének létrehozásában. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy vasopressin antagonisták alkalmazása az agyi víztartalom (oedema) befolyásolására ígéretes lehet.

HUN 1986;39(08)

Ideggyógyászati Szemle

1969. SZEPTEMBER 01.

Újabb vizsgálatok panencephalitisnél II. Electrophysiologiai megfigyelések

GOMBI Róza, ÓVÁRY Imre, GŐDÉNY Sára, SORSZEGI Pál, KAPPÉTER István, BENKŐ Károly

Elektrophysiologiai megfigyeléseink azokkal az irodalmi adatokkal vannak összhangban, melyek szerint a Radermecker-complexus multifocalis eredetű, döntően a kéregben és a kéregfehérállomány határán keletkező, ill. manifestalódó jelenség (Cobb 1966, Bogacz és tsai 1959 stb.). Erre utal az intracerebralis többszörös fázismegfordulás ténye, és a complexusok regionalis megjelenése, ill. hiánya, amit betegünknél sikerült megfigyelni. Intracerebralis elvezetést igen kevesen végeztek panencephalitisben szenvedő betegeknél, s az így nyert adatok hasonlóak a mieinkhez. Mély eletrographiával foglalkozó szerzők nem erősítik meg a complexusok thalamikus - diencephalikus eredetét feltételező felfogást. Bogacz és tsai véleménye szerint a complexusok hasonlítanak a részlegesen vagy teljesen izolált kéreg „izolációs complexusaihoz" (Garcia Austt és tsai 1957) más szóval ,,suppression-burst”-jeihez (Henry és Scoville 1962). A panencephalitises kórfolyamat előrehaladása során a kérgi és egyéb szerkezetek neuronjai részlegesen vagy teljesen deafferentálódnak s kialakul a hajlam és lehetőség a deafferentált sejtek hypersynchron abnormalis aktivitására, miután megszűnt a normális működéshez szükséges tónus, ill. izgalmi állapot, melyet a specifikus és nem-specifikus pályák impulsusai biztosítanak.

HUN 1969;22(09)

Ideggyógyászati Szemle

1969. JANUÁR 01.

A myasthenia gravis autoimmun vonatkozásairól

SZOBOR Albert, BOZSÓKI Sándor, GÁSPÁRDY Géza

A myesthenia gravis patomechanizmusában az újabb kutatások szerint autoimmun folyamatnak is szerepe lehet. Saját vizsgálatainkban 45 myastheniás beteg serologiai vizsgálatait végeztük el harántcsíkolt izom ellen termelődő antitestek, továbbá anti-gammaglobulin factor és pajzsmirigy elleni antitestek szempontjából, 46,6%-ban izom elleni antitesteket találtunk. 52 kontroll-betegen izom elleni serologiai reactio nem volt kimutatható. Az izom elleni immun-reactiók pozitivitása nem mutat összefüggést a beteg korával, nemével, klinikai statusával, prognosisával, thymus műtét vagy besugárzás tényével. A myestheniában észlelt immun-pozitivitás értelmezésére több lehetőség kínálkozik. Egyik ilyen lehetőség a légúti fertőzéssel kezdődő myasthenia kérdése, aminek százalékos aránya kb. megegyezik a pozitív immun-reactiók és az izomban található lymphorrhagiák előfordulási arányával. A thymoma hangsúlyozott szerepe az immun-activitás megindításában nem volt megállapítható. A somatikus mutatio lehetőségét mérlegelve a szóba vehető folyamatok immunstimulatiós szerepe nem verificálható. A myastheniához társuló, immun-serologiailag pozitív betegségek szerepe, az irodalom és saját anyagunk alapján vizsgálva, hangsúlyozott, de a betegség-associatio alapján sem nyerünk magyarázatot a myasthenia immunológiai vonatkozásaira. Vizsgálataink alapján vázoljuk elméletünket, ami szerint a myasthenia immunbiológiai kapcsolata nem causalis és közvetlen, hanem a thymuson keresztül megvalósuló közvetett mechanismus.

HUN 1969;22(01)

Ideggyógyászati Szemle

1969. JANUÁR 01.

Periodikus paroxismalis kisülések arteria cerebri media elzáródásnál

HALÁSZ Péter, GŐDÉNY Sára, HIDASI János

Arteria cerebri media féloldali elzáródás következtében kialakult cerebralis lágyulásnál sajátos, részben egyes periodikus paroxismalis kisüléseket, részben lapos szakaszokkal összekötött sorozat kisüléseket tartalmazó egymást váltó EEG tevékenység alakult ki. Az elektromos jelenségek functionalis sajátosságai és az elektropathologiai összefüggések alapján a betegnél észlelt két egymást váltó tevékenység typus analógiába hozható a periodikus paroxismalis jelenségek két fő typusával; a periodikus complexusokat mutató (panencephalitis jellegű) és a corticalis denervatiós mintaként kialakuló suppression-burst tevékenységgel. Ezekben az EEG jelenségekben közös pathomechanismus való színűsíthető, amelyben a vascularison károsított és denervált cortex sajátos anyagcsere állapota játszik döntő szerepet.

HUN 1969;22(01)

Ideggyógyászati Szemle

1967. ÁPRILIS 01.

Eosinophil granulocytak a liquorban

PÉTER Ágnes, KOVÁCS Ferenc

Eosinophil sejteket a liquorban kis százalékban bacterialis és a bacterialis infekcióknál egyaránt kimutattunk. Intenzív liquoreosinophiliát csak a bacterialis folyamatoknál találtunk. Ilyenkor allergiás pathomechanizmust tételeztünk fel. Irodalomban egyedülálló a leukocytaer reakcióval kísért liquoreosinophilia 1. esetünkben kollagenosis keretében fellépő meningitisnél, 3. esetünkben a granulomatosus menongoencephalitisnél. Ezt a sajátos liquorcytologiai reactiót az idegrendszer immun-allergias syndromával járó betegségei csoportjából külön kiemeltük. Az eosinophil sejtek felszaporodásával járó immunoallergias liquorcytologiai syndromákat a plasmasejtek részvétele szerint három csoportra osztottuk. A reakcióválasz típusát meghatározó faktorok még tisztázásra várnak. Irodalmi adatokat kiegészíti periarteritis nodosában szenvedő betegünk, meningogrammjában 26% eosinophilsejttel. Kazuisztika érdekességű 4. sz. esetünk, akinél myelographia után lépett fel liquoreosinophilia.

HUN 1967;20(04)