Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Meddőség és az antioxidánsok

Antioxidánsok ma már szinte mindenben vannak: az élelmiszerekben, italokban, arckrémekben. Prof. Nava Dekel szerint, aki a Biological Regulation Department munkatársa mindmáig nem tisztázott, ezek pontosan hogy hatnak szervezetünkre. A professzor és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című szaklapban számolnak be az eddig ismeretlen mellékhatásaikról - nőknél meddőséghez vezethetnek.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Álmatlan éjszaka és inzulinrezisztencia

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban megjelent új tanulmány szerint már egyetlen álmatlan éjszaka hatására is inzulinrezisztencia alakulhat ki, amely a 2-es típusú diabetes mellitus egyik jellemzője.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az alvás jó hatással van az emlékezetre

Az elmúlt években sokat foglalkoztak az alvás és az emlékezet kapcsolatával. A Massachusetts Amherst Egyetem munkatársai Rebecca Spencer pszichológus vezetésével felfedezték, hogy az alvás hatással van az összetett kognitív képességekre is, mint például a döntéshozásra.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Ferroportin-szint és emlődaganat

A vasszállító fehérje kulcsszerepet játszik az emlőrákban

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Rosszul alszanak a zajos helyen dolgozók

A munkahelyen hosszasan fennálló zaj befolyásolja azoknak a dolgozóknak az alvásminőségét, akik foglalkozási ártalomból fakadó halláscsökkenésben szenvednek.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Ceramidok és inzulinrezisztencia

A magas ceramidkoncentráció összefügghet a 2-es típusú diabetes kialakulásával.

A kísérletek alapján a ceramidszint növekedésének hátterében fokozott lipidbevitel, gyulladás, és az inzulinrezisztencia áll.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Akut és krónikus alváshiány

A Wisconsin University munkatársa dr. Chiara Cirelli, a kollégáival együtt patkánykísérleteket végzett, mely során az állatok öt egymást követő éjszaka mindössze négy órát aludhattak, és az agyukban ugyanolyan változásokat voltak megfigyelhetőek, mint egy álmatlanul eltöltött éjszaka után.

HUN

Ca&Csont

2007. FEBRUÁR 14.

A klimakteriális elhízás és a testzsíreloszlás megváltozásának hatása az obstruktív alvási apnoe súlyosságának mértékére

GYŐRFI MÁRIA, SANDRA SÁNDOR, SZAKÁCS ZOLTÁN

A menopauza együtt jár az elhízás kockázatának a növekedésével. Posztmenopauzában a zsírszövet eloszlásának megváltozása számos betegséghez vezet. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstructive Sleep Apnoea Syndrome, OSAS) egyik kockázati tényezője az elhízás. Az OSAS prevalenciája a menopauzát követően nő. Vizsgálatunk célja annak meghatározása volt, hogy milyen összefüggést mutat az alvási apnoéban szenvedő, posztmenopauzában lévő nők zsírszövetének mennyisége és eloszlása az alvási apnoe súlyossági fokával.

HUN 2007;10(01)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Obstuktív alvási apnoe

METES Ágnes, HIRSCHBERG Andor

Az alvási apnoe két fő formája - a centrális és az obstruktív alvási apnoe – közül az utóbbi lényegesen gyakrabban fordul elő, és a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. Az ismert jellegzetességek mellett a szerzők kiemelik az aktív fokozott nappali aluszékonyság jelentőségét, következményeit és veszélyeit. Megállapítják, hogy alváskor a csökkent felső légúti izomtónus, valamint a beszűkült légutakon keresztül való légzés okozta negatív felső légúti nyomás együttesen okozhatják a légúti kollapszust. Az anamnézis, illetve a fizikális vizsgálat szerepe korlátozott. A pontos és megbízható diagnózis laboratóriumi módszerekkel (poliszomnográfia, Multiple Sleep Latency Test, radiológiai vizsgálatok) állítható fel. Enyhe-mérsékelt esetben a test súlycsökkenéstől jó eredmények várhatók. A súlyos obstruktív alvási apnoe jelenleg legjobb kezelési lehetősége a nasalis, folyamatos pozitív légúti nyomásos lélegeztetés (nCPAP). A sebészeti megoldások értéke továbbra is vitatott, az uvulopalatopharyngo plastica (UPPP) a szerzők többsége szerint mintegy 50%-ban sikeres, míg legújabban a különböző típusú maxillofacialis műtétekkel tapasztalható kiválasztott esetekben jó eredmény.

HUN 1994;4(07)