Klinikum

Ceramidok és inzulinrezisztencia

2011. AUGUSZTUS 15.

A magas ceramidkoncentráció összefügghet a 2-es típusú diabetes kialakulásával.

A ceramidok lipidtermészetű molekulák, a sejthártyák alkotórészei, ugyanakkor sokrétű hatással rendelkező jelzőmolekulák. A ceramidokat a kozmetikai ipar is régóta ismeri, a haj-és bőrápoló termékek a fiatalság megőrzését ígérik általuk.

A legutóbbi kutatások szerint ezek a molekulák szerepet játszanak a 2-es típusú diabetes (T2DM) kialakulásában is. A Diabetologia december számában megjelent összefoglalóban a University of Glasgow kutatói arról számoltak be, hogy az elhízott, inzulinrezisztens betegek vázizomzatában megnövekedett ceramidkoncentráció mutatható ki.

A kísérletek alapján a ceramidszint növekedésének hátterében fokozott lipidbevitel, gyulladás, és az inzulinrezisztencia áll. A cytokinek közül valószínűleg a TNF-α-nak és az IL-1-nek lehet szerepe ebben a folyamatban.

Szoros összefüggés figyelhető meg a plazma ceramidszintje és a szérum IL-6 koncentráció között is. A ceramidszint és a HOMA (homeostatic model assessment, az inzulinrezisztencia mértéke) közötti összefüggés nem ilyen jelentős, határérték közeli.

A szerzők szerint annak megállapításához, hogy a megnövekedett plazma ceramidkoncentráció előrejelzi-e a T2DM kialakulását, a szívkoszorúér-megbetegedést és a halálozást, további kutatások szükségesek.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Kis János

Forrás: Diabetologia 2009; 52:2475–2477.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

PharmaPraxis

A gyógyszerész által nyújtott információs program hatása a diabeteses betegek állapotára

A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egyszerű és rövid intervenciója révén is szignifikánsan és klinikailag jelentősen javul a 2-es típusú cukorbetegek HbA1c-szintje. A gyógyszerész által nyújtott információs program pozitív hatása azért is figyelemre méltó, mert az Európai Unió országaiban a HbA1c-szint a diabeteszesek 42%-a esetében lépi túl a 7%-os ajánlott értéket, és az egészségügyi költés 15-25%-át fordítják a cukorbetegek ellátására.

Klinikum

Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben

Elhízott, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegekben nagyobb dózisra van szükség hosszú hatású analóg inzulinokból.

Vizsgálatban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.