Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 287

Hivatásunk

2021. DECEMBER 15.

Nosza Magdolna: Tényleg az ápolás volt az életem

Nosza Magdolna, vagy ahogy mindenki hívja, Magdi néni, határtalan kedvességgel és lelkesedéssel tud mesélni munkájáról, az ápolásról. Több mint negyven éven keresztül szolgálta a hazai ápolást. Nem olyan régen töltötte 82. életévet, de lelkesedése irigylésre méltó, jó példa lehet a fiatal generációknak. Pályafutását végzett ápolóként kezdte. Elsők között szerzett egészségügyi főiskolai oklevelet és később bekapcsolódott a szakközépiskolai szinten képzett ápolók képzésébe is. Angol nyelvtudásának és megszerzett további végzettségeinek köszönhetően kiemelt szerepet játszott a hazai ápolásügyi rendszer fejlesztésében. A Vas utcai kórház kórházvezető főnővéreként dolgozott, amikor felkérést kapott a Magyar Kórházszövetségen belül működő Ápolási Szekció kialakítására és vezetésére. A Magyar Ápolási Egyesület alapítója. Az ő szakmai irányításával indult el Magyarországon az első diplomásápoló-képzés az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán. Számos könyv, szakmai cikk kötődik nevéhez. Nagy szerepet töltött be az otthoni szakápolási rendszer megteremtésében is. Nyugdíjba vonulása előtt főiskolai docensként tevékenykedett.

Ember és környezet

2021. NOVEMBER 23.

Nagyanyáink még tudták, hogy mi az a zero waste

A világ egyik részén elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás, míg a másik felén éheznek. Az ökológiai lábnyom jelentős részéért felelős az élelmiszer-termelés és -kereskedelem. Sokat és sokszor elismételt mondatok, amit számos beszédes adat támaszt alá. Ha csak hazai viszonylatban nézzük, a 2019-es NÉBIH-felmérés szerint egy átlag magyar lakos évente 65 kg élelmiszer-hulladékot termel, aminek majdnem a fele indokolatlanul megy a szemétbe. Ez a mennyiség Ázsiában például „csak” 8 kg. Ahogy a tartós eredményt ígérő fogyókúrákat, úgy az élelmiszer-pazarlás megállítását is apró, praktikus lépésekkel kell elkezdeni, amelyek aztán az életünk részévé válnak – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Gondolat

2021. NOVEMBER 15.

Betegség és egészség a kora újkori magyar irodalomban

CZIGLÉNYI Boglárka

2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.

Nővér

2021. AUGUSZTUS 11.

A foglalkozás-egészségügyi ápolás úttörői

HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia , SOÓS Georgina, BARNAFÖLDI Vivien Nóra

A foglalkozás-egészségügyi ápolók tevékenységüket tekintve egyedi területen dolgoznak, arra képezték ki őket, hogy megértsék a munkavégzés és az egészség különös kapcsolatát. A foglalkozás-egészségügyi ápolás kezdete az ipari forradalomra vezethető vissza. Ez a kézirat azokról a foglalkozás-egészségügyi ápolókról fellelhető információkat foglalja össze, akiket a XIX. század végén elsőként (dokumentáltan) alkalmaztak. A szerzők röviden bemutatják az e területen alkalmazott legismertebb ápolók életútját és feladatait.

Nővér

2021. AUGUSZTUS 11.

Időskori ápolásban használható robotokkal szembeni előítélet és elfogadottság vizsgálata

VASS Dezső , ÁRVAI László, OLÁH András

Az ápolók munkájának robotokkal történő támogatása hosszú távon segíthet enyhíteni az idősödő társadalommal egyre növekvő ápolói munkaerőhiányt. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük az idős emberek hogyan fogadnának el nem emberi segítséget, illetve annak vizsgálata, hogy az el nem fogadást mennyire befolyásolják az előítéletek, a robotokkal kapcsolatos felületes ismeretek és az újtól való idegenkedés. A vizsgálatot 2020 júliusában végeztük. Az adatgyűjtéshez saját készítésű kérdőívet használtunk, melyet személyes interjú keretében töltöttünk ki, hatvan év feletti vizsgált személyekkel. A kérdőív a robotok ismeretére, elfogadása, illetve az esetleges jövőbeli felhasználás, ápolási segítség elfogadására irányultak. A válaszok egy hatfokozatú Likert skálán kerültek rögzítésre és ez alapján meghatározott pontszámok segítségével kerültek feldolgozásra. Bizonyítottuk, hogy az idős emberek körében a robotizált ápolással szembeni fenntartások elsősorban előítéleteken alapulnak, rövid tájékoztatóval és bemutatóval sikerült az elfogadottság szinte minden szintjén lényeges javulást elérni, illetve bizalom különböző szintjeit emelni. Feltártunk ugyanakkor olyan jelenségeket, mint a robotok kezelésével kapcsolatos túlzott magabiztosság növekedés, saját kezelési készség túlértékelése ezért ezeken a területeken az okok feltárása és megértése érdekében folytatni szükséges a kutatást. Az idős emberek részéről tapasztalható félelem és elutasítás nagy részben előítéletekből fakad. Rövid bemutatóval, illetve robotok alapvető megismerésével az idős emberek robotokkal szembeni elutasítása átfordítható elfogadottságba, kíváncsiságuk feléleszthető a robotok és a robotizált ápolás irányába.

Nővér

2021. AUGUSZTUS 11.

Az ápolás jövője 2020-2030

HIRDI Henriett Éva

Az évtizedfordulóhoz (2021. január 1-jéhez) közeledvén számos szervezet fogalmazza meg a szakterületére vonatkozó jövőképet, irányelvet, és az elérésükhöz vezető ajánlásokat. Miközben előretekintenek egyben számot is vetnek az elért eredményekkel, hogy a következő évtizedre tervezett stratégia kiindulópontját meghatározzák. Természetesen mindehhez rendkívül fontos az alapos szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása, hogy később az akár több évtizedet is meghatározó stratégiai célokhoz kapcsolódó cselekvési tervek a lehető legszélesebb támogatottsággal rendelkezzenek.

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásának lehetőségei és kihívásai az ápolási gyakorlat számára: barát vagy ellenség?

FULLÉR Noémi, LAMPEK Kinga, ROZMANN Nóra , SZUNOMÁR Szilvia , ZRÍNYI Miklós, OLÁH András

Közleményünkben a mesterséges intelligenciával (MI) és annak betegápolásba involválható lehetséges fejlesztéseivel foglalkozunk. Fontos kiemelnünk, hogy a MI és a betegápolásban megjelenő robotok nem az „élő munkaerő” helyettesítésére kell hogy szolgáljanak, sokkal inkább az „időrabló”, rutin tevékenységek kiváltására. Nemzetközi példákon keresztül kívánjuk bemutatni a MI és ápolási robotok alkalmazásának lehetőségeit, melyek részben megoldást jelenthetnek a globálisan megjelenő ápolói munkaterhelés növekedésére, az ápolói létszám csökkenésére és az ezekből adódó munkahelyi stressz kialakulására. Fontosnak tartjuk, hogy az ápolás ezen technikai fejlesztésének folyamataiba az ápolók is aktívan vegyenek részt, ugyanakkor az is elmondható, hogy a MI és az ápolói robotika területéhez kapcsolódó továbbképzések széleskörben nem érhetők el. Annak érdekében, hogy az ápolást valóban segítő korszerű eszközökkel, MI-val, robotokkal tudjanak dolgozni az ágy mellett tevékenykedő munkatársak fontos, hogy az ápolók maguk is részt vegyenek a fejlesztési folyamatokban, valamint ma már elengedhetetlen ezen ismeretek oktatása az ápolóképzés minden szintjén.

Hírvilág

2021. JÚNIUS 01.

Vegyük komolyan a gyermek fájdalmát!

Június első keddje a németországi Fájdalomtársaság kezdeményezésére lett a fájdalommegelőzés napja. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik a Bethesda Gyermekkórházban működő, az országban egyedülálló szemléletmóddal létrehozott Fájdalomambulancia. Az itt dolgozó szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a krónikus fájdalom valóságos kórkép, amelyre komplex szemlélettel keresnek megoldást az érintett gyermekekkel és családjaikkal közösen.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁJUS 30.

[A percutan endoszkópos interlamináris lumbalis discectomia és a microdiscectomia direkt költségeinek összehasonlítása: török eredmények]

ÜNSAL Ünlü Ülkün, ŞENTÜRK Salim

[A microdiscectomia (MD) a lumbalis porc­korongsérv műtéti kezelésének standard technikája. Az egy munkacsatornás percutan endoszkópos in­ter­lamináris lumbalis discectomia (PELD) egy másik műtéti lehetőség, ami a rövidebb kórházi ápolási idő szüksé­ges­sége és a gyorsabb funkcionális gyógyulás miatt egyre nép­szerűbbé válik. Nagyon kevés tanulmány elemzi e két technika költségeit. Jelen tanulmány célja az MD és a PELD összes kórházi költségének összehasonlítása. Negyven 22 és 70 éves kor közötti, PELD vagy MD módszerrel és különböző aneszteziológiai technikával operált beteget osztottunk négy csoportba: 1. PELD + helyi érzéstelenítés (PELD-Local) (n = 10), 2. PELD + ál­ta­lános ér­zéstelenítés (PELD-General) (n = 10), 3. MD + spi­nalis ér­zés­­telenítés (MD-Spinal) (n = 10), 4. MD + ál­ta­lános érzés­telenítés (MD-General) (n = 10). Az egészség­ügyi költsé­ge­ket a direkt költés összegeként definiáltuk. A költségek direkt összehasonlíthatósága érdekében az ada­tokat az érzéstele­nítés módja szerint elemeztük. A direkt költségeket az MD- és a PELD-csoportok között hasonlí­tottuk össze. A PELD-Local-csoportban az összes költség összege 1249,5 $, a PELD-General-csoportban 1741,5 $, az MD-Spinal-csoportban 2015,6 $, az MD-General-csoportban 2348,7 $ volt. Az összes költség összege magasabb volt az MD-Spinal- és MD-General-csoportokban, mint a PELD-Local- és PELD-General-cso­portokban. A mű­tét, a sebészi eszközök, az anesz­tézia (az aneszteziológus díja), a kórházi tartózkodás, az érzéstelenítés során használt gyógyszerek és anyagok, a laboratóriumi vizsgálatok, az ápolás és a posztoperatív gyógyszerelés költsége szigni­fi­káns mértékben eltért a négy csoport között (p < 0,01). Vizsgálatunk igazolta, hogy a PELD kevésbé költséges, mint az MD.]

Klinikum

2021. MÁJUS 16.

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.