Részletes keresés

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 24.

IV. KEKSZ Konferencia

A KEKSZ Konferenciák online konferenciák formájában kerülnek megrendezésre 2022. február 16. és március 30. között. Ha részt szeretne venni az online konferencián, kattintson a cikk alján elhelyezett regisztrációs linkre. Az interaktív videoplatform 100 regisztrált személynek tud hozzáférést biztosítani. A negyedik online konferencia 2022. március 30-án kerül megrendezésre, melynek programja részletesen itt olvasható.

HUN

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 10.

III. KEKSz Konferencia: Lehet Jobb az Egészségünk!

2022. március 16-án szerdán, 10–17 h között lesz a Lehet Jobb az Egészségünk! című III. KEKSZ Konferencia.

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 28.

II. KEKSZ Konferencia

Az online konferenciasorozat második állomásához érkezik 2022. március 2-án, melynek témái a következők:

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 13.

I. KEKSZ konferencia: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez

A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) arra szövetkeztek, hogy minél több hiteles szakértő bevonásával előmozdítsák az egészségügyi rendszer fejlesztését, szakpolitikailag fontos kérdésekben konszenzust teremtsenek. A KEKSZ az elmúlt kilenc hónap során létrehozott egy egészségpolitikai stratégiai alapdokumentumot, amelyet egy online konferenciasorozat keretében kívánunk széles szakmai kör előtt bemutatni és továbbfejleszteni. Az online konferenciasorozat első rendezvényére február 16-án kerül sor, majd két hónap alatt tervezünk végighaladni a legfontosabb területeken, kétheti rendszerességgel.

HUN

PharmaPraxis

2021. MÁRCIUS 03.

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszer-optimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

A myelomeningokelés beteg korai komplex neuroterápiája és későbbi rehabilitációja

BERÉNYI Marianne, KATONA Ferenc

A spina bifida okozta szomatikus és vegetatív idegrendszeri károsodás differenciáldiagnosztikájára a szerzők speciális módszereket dolgoztak ki, és rendszeresen alkalmazták myelomeningokelés újszülötteknél.

HUN 2001;54(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyasolo farmakonok

VÉCSEI László

Az agyszövetben az L-kinurenin a prekurzorából, a triptofánból szintetizálódik. Emellett az L-kinurenin igen jól transzportálódik a vér-agy gáton keresztül. A kinurenin központi idegrendszeri jelenlétének fontosságát az adja, hogy részben az excitotoxinantagonista kinurénsavvá, részben az agonista kvinolinsavvá metabolizálódik.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyásoló farmakonok

VÉCSEI László

A kognitív folyamatok patobiokémiai mechanizmusainak pontosabb megismerése alapján dolgozhatók ki hatékonyabb terápiás stratégiák. Az elmúlt évek kutatásai igazolták azt, hogy az excitotoxinok amellett, hogy fontos szereplői a neurodegeneratív kórképek patogenezisének, lényeges tényezői a kognitív folyamatok szerveződésének is.

HUN 2000;53(1-2 Különszám)

Ideggyógyászati Szemle

1980. AUGUSZTUS 01.

A tartós lithium kezelés endokrin mellékhatásai

DR ARATÓ Mihály, DR RIHMER Zoltán, DR PERÉNYI András, DR SZÜCS Rozália, DR GERGELY Anna

A szerzők 52 tartósan lithiummal kezelt affektív betegen (35 nő és 17 férfi) vizsgálták az endokrin (vagy részben endokrin hátterű) mellékhatások előfordulási gyakoriságát, ezek esetleges kapcsolatát. Az esetek 19%-ában észleltek emelkedett thyroidea stimuláló hormon szintet, 15%-ában hypercalcemiát, 25%-ban hypermagnesiemiát, mintegy 29 százalékban fordultak elő kifejezett polydypsiás-polyuriás panaszok és 27%-ban jelentős testsúlygyarapodás. Nőknél a mellékhatások gyakoribbak. A kapott eredmények összhangban vannak az irodalmi adatokkal. Statisztikailag értékelhető összefüggés az egyes mellékhatások között nem mutatkozott, de a különböző eltérések bizonyos fokú halmozódása kimutatható az érintett betegeknél. A mellékhatások általában enyhék és nem teszik szükségessé a kezelés megszakítását, de mindenképpen fokozott figyelmet érdemelnek.

HUN 1980;33(08)

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az elektrokonvulzív terápia hatása a szérum prolactin, kortizol, növekedési hormon és thyroidea stimuláló hormon koncentrációjára

DR. ARATÓ Mihály, DR. ERDŐS András, DR. KURCZ Mihály, DR. VERMES István, DR. FEKETE Mátyás

14 schizophren férfi betegen vizsgálták a szerzők az ECT, illetve szimulált ECT hatására bekövetkező prolactin-szérum szint emelkedést. Egyidejűleg kortizol, növekedési hormon (GH) és thyroidea stimuláló hormon (TSH) szint meghatározásokat is végeztek. Szignifikánsan emelkedett prolactin szintet észleltek az ECT utáni 15. és 60. percben. A szimulált ECT utáni 15. percben tendenciaszerű emelkedés volt. Az ECT utáni prolactin szint növekedés szignifikánsan magasabb volt, mint a szimulált ECT után. Az ECT utáni kortizol emelkedés nem haladta meg szignifikánsan a szimulált ECT utánit. A GH és TSH szintekben nem mutatkozott konzekvens eltérés. Az eredmények alapján feltehető, hogy az ECT által kiváltott prolactin válasz specifikus transzmitter hatás következménye, és nem stressz-reakció, vagy generalizált hormon kiürülés eredménye. Két esetben csak jelentéktelen prolactin változás következett be az ECT hatására. Mindkét beteg krónikus, tartósan hospitalizált, terápiarezisztensnek minősíthető schizophren. Nem tisztázott, hogy a prolactin válasz elmaradása kapcsolatos-e a betegség alapját képező neurokémiai kórossággal, vagy az előzetes kezelések következménye-e? Kérdéses az is, hogy a prolactin válasznak, vagy hiányának van-e prediktív jelentősége a prognózist, vagy az ECT hatásosságát illetően.

HUN 1979;32(10)