Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 18
Lege Artis Medicinae
2003. OKTÓBER 20.
Súlyos gépkocsibalesetet okozó eszméletvesztés vasovagalis syncope következtében
A vasovagalis syncope a részleges vagy teljes eszméletvesztés egyik leggyakoribb oka. A gépjárművezetés során fellépő syncope veszélyhelyzetet teremthet nem csupán magára a betegre nézve, de a közlekedésben részt vevő valamennyi egyénre is.
Lege Artis Medicinae
2003. AUGUSZTUS 20.
Súlyos gépkocsibalesetet okozó eszméletvesztés vasovagalis syncope következtében
A vasovagalis syncope a részleges vagy teljes eszméletvesztés egyik leggyakoribb oka. A gépjárművezetés során fellépő syncope veszélyhelyzetet teremthet nem csupán magára a betegre nézve, de a közlekedésben részt vevő valamennyi egyénre is.
Ideggyógyászati Szemle
1994. JÚLIUS 20.
A közúti járművezetői egészségi alkalmasság vizsgálata és elbírálása útmutató
A népjóléti miniszter 13/1992. (VI. 26.) NM rendelete a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. II. Az alkalmasság vizsgálata elbírálása és véleményezése.
Ideggyógyászati Szemle
1984. FEBRUÁR 01.
Pszichoterápiás alkalmasság, fejlesztés és beválás neurotikus betegeknél II.
A szerzők nagyforgalmú női pszichiátriai osztályon neurotikus betegek számára kidolgozott ún. kétlépcsős pszichoterápiás rendszert mutatnak be. Tematikus előkészítő kiscsoportban végzik a pszichoterápiás alkalmasságmegítélést és előszocializálást. Másodfokon - egyéb pszichoterápiás formák mellett - a betegek zöme tematikus epizódokkal kombinált verbális kiscsoportba kerül, melynek vezetésében keverednek a direktív és nondirektív stíluselemek.
Ideggyógyászati Szemle
1984. JANUÁR 01.
Pszichoterápiás alkalmasság, fejlesztés és beválás neurotikus betegeknél I.
Az egyre növekvő számú neurotikus betegek adekvát gyógykezelése a pszichoterápia lenne. A szakellátás hiányosságai mellett komoly akadálya a neurotikusok kezelésének, hogy csak egy részüik alkalmas pszichoterápiára. Kónya és mtsai 1979-es adatai szerint kórházi felvételkor a betegek 12%a alkalmas pszichoterápiára, további 16%-nál néhány hét alatt az alkalmasság kifejleszthető.
Ideggyógyászati Szemle
1982. OKTÓBER 01.
Epilepsziás tünetek és gépjárművezetői alkalmasság
169 új beteget láttunk el, közül k 14-nél (8,3%) a vizsgálat kifejezetten a vezetői alkalmasság megítélése céljából történt. 8 személynél alkalmi roham zajlott le, 3 ízben hosszú rohammentesség után és ellenére a kórelőzményben szereplő adatok miatt volt nehéz a megítélés. Utóbbiaknál a vizsgálat eredményeként a jogosítvány megszerzésének akadályai elhárultak, előbbieknél pedig az előírt várakozási idő leteltével javasoltuk a „rehabilitációt". (3 betegnél 10-11 hónapos panaszmentesség után kezdeményeztük a korlátozások alóli felmentést, hogy az illetőknek ne kelljen újra vizsgázniok.) 3 betegnél induló epilepsziát véleményeztünk és jogosítványukat határozatlan időre bevonattuk (egyikük gyógyszerek mellett 3. éve rohammentes).
Ideggyógyászati Szemle
1968. NOVEMBER 01.
A beszámítási képességet befolyásoló psychopathiás reactiók
Összefoglalva az elmondottakat az alábbiakban szeretném a psychopathia kérdésben kialakult elképzeléseimet ismertetni. 1. A kóros személyiség-structura nem betegség és így önmagában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja. 2. A kóros személyiség-structura megkönnyítheti egy adott cselekmény létrejöttét, de ennek enyhítő körülményként való értékelése bírói feladat. Ritka esetben válik szükségessé, hogy az elmeszakértő erre felhívja a figyelmet, sőt különösen a visszaeső bűnözők eseteiben a börtönt mint „kényszer gyógykezelést” kell tudomásul vennie és helyeselnie. 3. A beszámítási képesség érintettsége a manifest psychopathiás állapotoknál, vagyis a pathologiás szintet elért psychés decompensalódás esetén kerül előtérbe, illetve olyankor, amikor a kóros személyiség-structura talaján psychotikus reactio jelentkezik. Ezekben az esetekben a legdöntőbb kérdés annak megállapítása, hogy milyen kapcsolatban áll a kialakult kóros állapot a bűn cselekménnyel; Nyírő meghatározásával élve a betegség bűnözött, vagy a tudatos én. 4. Nem beszéltem külön a katonai igazságszolgáltatás és a kóros személyiség structura vonatkozásairól, csupán megemlítem, hogy itt a kérdést az elmondottakon kívül speciális katonai problémák bonyolítják, többek között a katonai alkalmasság kérdése, a speciális katonai bűncselekmények jelentkezése. Gyakoribb a korlátozottság, vagy a beszámítási képesség kizártsága ha a bűnt elkövető alkalmatlan volt, vagy alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra. Más a megítélés specialis katonai bűncselekmény esetében és megváltozik az értékelésben a katonai környezet alakító hatása is. E kérdésekről csupán a teljesség kedvéért tettem említést, miután önmagában kimerítené egy referátum lehetőségeit, másrészt speciális, szűkebb rétegeket érintő probléma. Témám címe a beszámítási képességet érintő psychopathiás reactiók ismertetését ígérte és látszólag nem ezt adtam. Úgy vélem azonban, hogy a kóros személyiség-structura – mely ma is vitatott kérdése mind a psychiatriának, mind az igazságügyi elmekórtannak és mely általában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja - e vonatkozású negatív értékelése nélkül a kérdés nem tárgyalható. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kóros személyiség-structura talaján kialakult pathologiás állapotok elmeszakértői megítélése az esetek nagy többségében kisebb problémát jelent, mint magának a kóros személyiség structurának, a psychopathiának adaequat értelmezése, ill. a beszámítási képesség épségére való kihatásának helyes megítélése.
Ideggyógyászati Szemle
1961. JÚNIUS 01.
Az alkohol hatása a figyelemre, igazságügyi és balesetlélektani szempontból
Tanulmányommal az volt a célom, hogy újból ráirányítsam a figyelmet az ún. „enyhefokú alkoholos befolyásoltság” nagy jelentőségére a közlekedési balesetek keletkezésében. A legújabb felfogás alapján rá akartam mutatni a kötelező véralkohol vizsgálat, valamint a relatív és abszolút határérték elbírálásának fontosságára a vezetésre való alkalmasság megítélésében, igazság ügyi orvosszakértői, elmeorvosi és büntetőjogi szempontból. Egy ha gázolást okozó közlekedési baleset ismertetése alapján igyekeztem pszichológiailag elemezni az enyhefokú ittasság állapotában leledző gépkocsivezető elmebeli állapotát és egyben igazolni, hogy már 1,2%, véralkoholtartalom, bizonyos feltételek mellett, megzavarhatja a figyelem elemzőképességét, késlelteti a reakciók gyorsaságát, meghosszabbítja a „pillanat-időt”, ritkítja az elkülönített észrevevések számát, sőt a „tudat üressé válásával” olyan sajátszerű eszméletzavart okozhat, ami miatt az ittas ember teljesen alkalmatlanná válik a vezetésre.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.