BEVEZETÉS - A vasovagalis syncope a részleges vagy teljes eszméletvesztés egyik leggyakoribb oka. A gépjárművezetés során fellépő syncope veszélyhelyzetet teremthet nem csupán magára a betegre nézve, de a közlekedésben részt vevő valamennyi egyénre is. ESETISMERTETÉS - A szerzők 60 éves férfi esetéről számolnak be, aki gépjárművezetés közben fellépő eszméletvesztése következtében súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetet szenvedett. Ismertetik betegük részletes kardiológiai és neurológiai kivizsgálásának eredményeit. Számos eredménytelen nem invazív és invazív vizsgálatot követően, a ferde helyzetben elvégzett orthostaticus stressz teszt (head-up tilt-table test) a háttérben vasodepressor típusú syncopét igazolt, és az alkalmazott kombinált terápia hatásosságát az ismételt tilt teszt és az azóta eltelt panaszmentes időszak igazolta. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a nehezen magyarázható, súlyos közlekedési balesetek okának tisztázása kapcsán gondolni kell vasovagalis syncope fennállásának lehetőségére is. Bizonyítása azért is fontos, mert fennállása kihat a gépjárművezetői alkalmasságra is.

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

A koronavírus-járvány lassan egy éve befolyásolja mindennapjainkat hazánkban is. A kórokozó miatt kialakuló ezerarcú betegség a tünetmentes lefolyástól az enyhe formán át a kórházi ellátást igénylő súlyos, akár halált okozó változatig terjed. Szerencsére a legtöbb fertőzött otthonában vészelheti át a megbetegedést. Ilyen esetben a már jól bevált kezelési módszerek alkalmasak a tünetek enyhítésére, amelyek típusos esetben többek között láz, köhögés, izomfájdalom és fejfájás lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy enyhe lefolyás esetén a tünetek nem sokban különböznek egy felső légúti huruttól vagy az egyszerű megfázástól, náthától, így sokan esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy éppen koronavírus-fertőzésen esnek át.