Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kapcsolat lehet az immunrendszer és a 2-es típusú cukorbetegség között

Kapcsolat lehetséges az immunrendszer működése és a zsírsejtekben jelen lévő inzulinrezisztencia között - a Nature Medicine oldalain közölt tanulmány szerint.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az amerikai kormány az őssejtkutatás betiltásának felfüggesztését kéri

Az Obama-kormányzat kedden hivatalosan is kérvényt nyújtott be a szövetségi bírósághoz, hogy tegye lehetővé a szövetségi támogatásban részesülő embrionális őssejtkutatások folytatását, amíg a kormány lefolytatja a fellebbezést a tiltó bírósági határozattal szemben.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Parlamenti fórum a cukorbetegekért

A diabetes mellitus betegségterhe jelentős. A gyógyszerrel kezelt betegek kezelési költsége meghaladja az OEP természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak a 13%-át, azaz a GDP 0,65%-át. A szövődmények a halálozás kockázatának növelése mellett jelentősen rontják a beteg életminőségét, a kezelés, ápolás, gondozás súlyos terhet ró a társadalomra és a közvetlen családra is. A lakosság öregedésével és az elhízás egyre gyakoribbá válásával pedig ez a teher a következő években várhatóan emelkedni fog.

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Újdonságok az időskori maculadegeneráció diagnosztikájában és terápiájában

SERES András István

Az időskori maculadegeneráció a civilizált országokban a vakság vezető oka. Az elmúlt években olyan új terápiás lehetőségek kerültek bevezetésre, mint például a fotodinámiás kezelés és az intravitrealis injekciók a vascularis endothelialis növekedési faktor gátlására.

HUN 2008;18(04)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

Nagyereket érintő óriássejtes arteritis

KOLOSSVÁRY Endre, PINTÉR Hajnalka, ERÉNYI Éva, KOLLÁR Attila, FARKAS Katalin, KISS István, HARCOS Péter, SIMON Károly

Az óriássejtes arteritis diagnosztizálása nagy kihívás a klinikusok számára. A nehézségek forrása többrétű. A kórkép a ritka betegségek közé tartozik, így a klinikai szituációban az orvos általában kevés tapasztalattal rendelkezik. A tünetek igen heterogének, intenzitásuk időben változó. A diagnózis mielőbbi felállítása nagyon fontos, hogy megelőzzük a fenyegető ischaemiás tüneteket; ezek közül kiemelendő a hirtelen kialakuló vakság veszélyét magában rejtő elülső ischaemiás opticus neuropathia.

HUN 2004;14(02)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

A simplex glaucoma kezelése, szemcsepp vagy korai műtét?

HOLLÓ Gábor

A primer nyitott zugú (simplex) glaucoma a 40 évesnél idősebb európai népességben -0,5–2%-ban fordul elő, és a fejlett közegészségüggyel rendelkező országokban a vakság egyik leggyakoribb oka. A már kialakult glaucomás látótér- és visusromlás irreverzibilis, ezért a látás megmentésének egyik alapfeltétele az, hogy a betegséget korai stádiumban diagnosztizáljuk, és a kezelést korai stádiumban kezdjük meg. Sajnos, a kezelés megkezdése nem jelenti azt, hogy a retinalis ganglionsejt-pusztulás és a következményes látótér-károsodás megszűnik. Noha üteme lassul, a szemek jelentős részében a progresszió kezelés mellett is kimutatható. Éppen ezért áll ma a glaucomakutatás középpontjában a kezelés hosszú távú hatékonyságának elemzése.

HUN 1994;4(11)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Az amaurosis fugax általános orvosi vonatkozásai

HORVÁTH Sándor, SOMLAI Judit

Az amaurosis fugax (egy szemen jelentkező átmeneti vakság) tünete nem csupán a nyaki erek atherosclerosisára, hanem a keringési rendszer általános megbetegedésére is utal. A tünet jelentősége, különösen ha 50–55 éves életkoron túl jelentkezik, prognosztikai szempontból hasonló a tranziens ischaemiás attakéhoz: első klinikai jele lehet mind az extra és intracranialis agyi erek, mind a coronariák atherosclerosisának. Mortalitási adatok szerint az amaurosis fugaxot elszenvedett betegek vezető haláloka szív eredetű, döntően myocardialis infarctus. Azokon az 50–55 évesnél idősebb betegeken, akiknél az amaurosis fugax tünetei felléptek, nem elegendő csupán a szemészeti vizsgálatokat elvégezni: a betegeket neurológiai és kardiológiai szem pontból is vizsgálni kell. Amaurosis fugax után nem a tünet, hanem a betegség kezelése az, ami a betegek életkilátását kedvezően befolyásolhatja.

HUN 1994;4(04)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A mikroalbuminuria gyakorisága hypertoniás inzulin-dependens cukorbetegekben

BIBOK György, TAMÁS Gyula, KERÉNYI Zsuzsa, BALÁZS Ottó, TÓTH Jenő

Szerzők 60 év alatti, hypertoniás, inzulin-dependens cukorbetegekben vizsgálták az albuminuria előfordulását. 469 rendszeres gondozás alatt álló beteg közül 76 volt hypertoniás (16,2%). Közülük 62 beteg vizelet albumin ürítését vizsgálva (3x24 órás vizelet, immunoturbidimetriás módszer) 15 betegnél (24%) találtak mikroalbuminuriát (albumin exkréciós ráta (AER) 30–300 mg/die), 11 betegnél (18%) makroalbuminuriát (AER>300 mg/die); 36 beteg esetében (58%) nem találtak kóros albumin ürítést (AER<30 mg/die). Nem volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között a betegek korában, a betegség időtartamában, valamint szénhidrát-anyagcseréjük beállításában (HbA1c). A hypertonia-tartam a normoalbuminuriás csoportban volt – nem szignifikáns módon – a leghosszabb. A hypertonia miatt kezeltek/nem kezeltek aránya a normoalbuminuriás csoportban 23/13, a mikroal buminuriásban 12/3, a makroalbuminuriásban 11/ O volt. A makroalbuminuriás csoportban mért maximális systolés és diastolés vérnyomásérték mégis szignifikánsan meghaladta a normoalbuminuriás csoportét (p<0,01). A normoalbuminuriás hypertoniás betegek egyharmadának nem volt szemfenéki eltérése. A proliferatív retinopathia és a vakság előfordulási gyakorisága és súlyossága az albuminuria fokával arányosan nőtt. Eredményeik arra utalnak, hogy az inzulin-dependens diabetes mellitusban kialakuló hypertonia patogenetikailag heterogén. Az betegek jelentős részében a hypertonia nem követi, hanem megelőzi a nephropathia kialakulását. A mikroalbuminuria nélküli hypertonia inzulin-dependens diabetes mellitusban valószínűleg jobb prognózisú, esszenciális hypertonia forma.

HUN 1993;3(04)

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Corticalis vakság

DR GYURIS Jenő, DR KANDER Zoltán

A szerzők irodalmi áttekintést adnak a corticalis vakságról. Részletesen értékelik - 4 esetük kapcsán - a cerebralis angiographia szövődményeként kialakult corticalis vakság kialakulásának lehetséges útját, de hangsúlyozzák a vér-agygát károsodásának meghatározó szerepét. Felhívják a figyelmet a vakság kialakulása és lefolyása dinamikájának részletes és folyamatos szemészeti követésére.

HUN 1986;39(12)

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁJUS 01.

Schaffer Károly munkái a suggestióról és a reflexekről

ANGYAL Lajos

Végső conclu sióit Schaffer a következő tételekben foglalja össze : 1. Az intrahypnotikus contracturák agyi reflexek, amelyek azonban associative befolyásolhatók. 2. Egy negatív hallucinatio kiterjedésében nem marad korlátozva a megfelelő sensoricus corticalis területre, hanem átterjed ugyanazon félteke egészére, több-kevesebb intensitással. 3. A hysteriás stigmák (süketség, vakság, érzéstelenség stb.) nem okoztatnak a megfelelő centrális sensoricus területek dynamikus bántalma által, hanem az associativ mechanismusnak egy zavarát (téveszme ?) képezik.

HUN 1965;18(05)