Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 219

Klinikai Onkológia

2015. DECEMBER 10.

Az őssejt-transzplantáció szerepe a felnőttkori szolid tumorok kezelésében

GOPCSA László Zsolt, MASSZI Tamás

A közleményben áttekintjük a szolid tumorok autológ és allogén haematopoeticus őssejt-transzplantációjával (HSCT) foglalkozó irodalmat. A felnőttkori szolid tumorok számos típusában az elvégzett autológ HSCT-k száma az elmúlt évtizedekben csökkenést mutat. A legjellegzetesebb az emlőrákban használt autológ HSCT-k számában bekövetkezett jól ismert növekedés és csökkenés. Az emlőrák autológ őssejtátültetésének kérdése ellentmondások területe. Számos randomizált vizsgálatban felmérték az autológ HSCT szerepét magas rizikójú primer emlőrákos betegekben (legalább négy érintett axillaris nyirokcsomó). Összesítve az adatokat a nagy dózisú terápia adjuváns kezelésként megnyújtotta a betegségmentes túlélést, de összesített túlélési előnyt csak szelektált betegeken tárt fel. A csírasejtes tumorok primer refrakter eseteiben és második vagy további relapszusában az autológ HSCT standard indikáció kedvezőtlen prognosztikai faktorok fennállásakor. A 2-3 ciklus szekvenciális HSCT terápia jobb az 1-nél. Felnőtteknél az autológ-HSCT elvégzése klinikai opció medulloblastomában és a Ewing-szarkóma család tumoraiban. A szolid tumorok egyéb típusában az autológ HSCT elvégzése általánosságban nem ajánlott vagy fejlesztés alatt áll, ezért csak prospektív klinikai vizsgálat keretében javasolt. A szolid tumorokban végzett allogén HSCT-k alacsony száma évek óta gyakorlatilag állandó. Az elmúlt évtizedben átmeneti növekedést tapasztaltak a vese-, az emlő- és vastagbélráknak köszönhetően. Szolid tumorokban az allogén HSCT koncepciója nemcsak a nagy dózisú kemoterápia és tumortömeg redukcióján alapul, hanem inkább a graft versus tumor hatáson. Az allogén HSCT vagy egyéb sejtterápiák hatékonyságának javítását célzó klinikai stratégiákat folyamatosan fejlesztik.

Hírvilág

2015. JÚLIUS 22.

Magyaroknak rendelő, külföldieknek kórház

Az Uzsoki számláz az új magánszolgáltatónak

Klinikum

2015. JÚLIUS 15.

A rosuvastatin hatása familiáris hypercholesterinaemiában - videointerjú Sztanek Ferenccel

Más statinkészítményről rosuvastatinra változtatott kezelés kedvezően segítheti elő az igen nagy cardiovascularis kockázatú familiáris hypercholesterinaemiás betegek lipidcélértékeinek elérését. A rosuvastatin kezelés erőteljesen csökkenti az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintjét.

Klinikai Onkológia

2015. MÁJUS 10.

Az operábilis emlőrák adjuváns kemoterápiája

NAGYKÁLNAI Tamás, LANDHERR László

A korai stádiumú emlőrák adjuváns kemoterápiája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben. Az összefoglaló rávilágít a különböző kemoterápiás kombinációknak a kiújulás és az emlőrákos halálozás kockázatára kifejtett kedvező hatására.

Hírvilág

2015. ÁPRILIS 10.

Rákellenes nap

Kásler Miklós: a környezetszennyezésnek is nagy szerepe van a rák kialakulásában

Egészségpolitika

2015. MÁRCIUS 25.

A szöveges emlékeztető üzenetek növelik a rákszűrő vizsgálatokon résztvevők számát

Azok a nők, akik szöveges üzenetet kapnak, emlékeztetve őket, hogy mellrák szűrésre hivatalosak, 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel megjelennek a vizsgálaton, mint azok, akik nem kapnak SMS-t – állapítja meg egy tanulmány a British Journal of Cancer- ben. Az Imperial College Healthcare Charity által finanszírozott kutatók kísérletileg szöveges üzenet emlékeztetőket küldtek azoknak a 47-53 éves nőknek, akik az első alkalommal kaptak meghívást mellrák szűrésre.

Klinikai Onkológia

2014. DECEMBER 05.

Multigénes prognosztikai tesztek klinikai szerepe az emlőrák terápiájában

GYŐRFFY Balázs

Az emlőrák klinikai kezelése az evidencián alapuló orvoslás szerint működik. Ennek lényege, hogy a beteg az átlagos betegpopuláció számára legjobb kezelést kapja - ez azonban nem feltétlenül egyezik a számára is legmegfelelőbbel. A klinikai döntéshozatalt megfelelő prognosztikus és prediktív biomarkerek alkalmazásával lehet javítani. Az egyidejűleg több gén kifejeződésének mértékét meghatározó, „többgénes” genetikai tesztek ebben a döntéshozatalban tudnak segíteni. Ezek közül kettő (MammaPrint és Prosigna) már FDA-jóváhagyással is rendelkezik, és számos további teszt is elérhető kereskedelmi forgalomban (IHC4, Oncotype DX, EndoPredict, BCI). A legtöbb tesztben közös, hogy az ösztrogénreceptor-pozitív, korai emlőrák esetén alkalmazhatóak és a felhasználásukkal megválaszolt legfontosabb kérdés a kemoterápia várható eredményének előrejelzése. Még nem rendelkezünk olyan algoritmussal, amelyik konkrétan meg tudná mondani, hogy pontosan milyen kemoterápiával kellene kezelni a beteget, valamint a receptornegatív betegekre sincs használható teszt. Maguk a mérések több különböző technológia (immunhisztokémia, génchipek, RT-PCR) felhasználásával, különböző génlisták alkalmazásával működnek - ezek egymáshoz viszonyított hatékonysága még nem ismert. Az ismert problémák ellenére a többgénes tesztek gyorsan terjednek. Emögött nagy valószínűséggel az áll, hogy a kemoterápia során a drága gyógyszeres kezelésben részesülő betegek számának csökkentésén keresztül mérséklik az onkológiai kezelések összköltségét.

Egészségpolitika

2014. SZEPTEMBER 26.

A felhasználók inkább kötődnek a rákbetegségre fókuszáló Facebook oldalakhoz, mint a többi egészségügyi oldalhoz

A Harvard és a Stanford kutatói közöltek egy publikációt a Journal of Medical Internet Research-ben (JMIR), amely feltárja, hogy milyen sok nyilvános adat áll rendelkezésre a Facebook-on több érdeklődésre számot tartó egészségügyi témáról.

Hírvilág

2014. JÚNIUS 30.

LAM KID

2014. MÁJUS 30.

Az ösztrogénreceptor működése a legújabb genomikai kutatások tükrében

BOJCSUK Dóra, ERDŐS Edina, BÁLINT Bálint László

Az emlőrák és a hormonok közötti kapcsolatról 1896-ban Sir George Beatson brit sebész számolt be elsőként, amikor is arra a megfigyelésre jutott, hogy azon nők körében, akik petefészkét eltávolították, életük további részében sokkal csekélyebb mértékben alakult ki emlőrák.