Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

A Parkinson-kór diagnosztikai kritériumai és differenciáldiagnosztikája

TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór diagnózisának felállítása a motoros klinikai tünetek (bradykinesis, rigor, tremor, tartási instabilitás) kombinációján alapul. A diagnosztikai bizonyosság három szintjét különböztetjük meg: lehetséges, valószínű és biztos Parkinson-kórt. Míg az első két esetben csak a klinikai tüneteket vesszük figyelembe, addig a biztos Parkinson-kór diagnózisa csak szövettanilag is igazolt esetekben állítható fel.

HUN 2003;56(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Újabb eredmények a Parkinson-kór kutatásában

VÉCSEI László

Parkinson’s disease (PD) is associated with progressive loss of dopaminergic neurons in the substantia nigra pars compacta. It is the death of these cells which results in the dopamine depletion related symptoms of bradykinesia, rigidity and tremor. However, other brain areas also degenerate and alternative neurotransmitter systems are affected and cause features such as depression, cognitive impairment, falls and autonomic dysfunction.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Az agykéreg működésének elektrofiziológiai vizsgálata a Parkinson-kór klinikai altípusaiban

SZIRMAI Imre, GERTRÚD Tamás, TAKÁTS Annamária, PÁLVÖLGYI László, KAMONDI Anita

Az EEG mint indikátor alkalmas a Parkinsonbetegség kórélettani folyamatainak vizsgálatára. A mozgást követő β-szinkronizáció a mozgató kéreg felett regisztrálható fiziológiás jelenség, amely Parkinson-kórban megváltozik. A tremordomináns Parkinson-betegség klinikai, anatómiai és biokémiai szempontból elkülöníthető variánsnak látszik.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Tremorok elektrofiziológiai vizsgálata

KOVÁCS Norbert , RAUSCH Péter, HERNÁDI István, KELLÉNYI Lóránd, NAGY Ferenc

A mozgászavarok egyik vezető tünete a tremor. A különböző eredetű tremorok elkülönítésében az adott remegés megjelenési módja mellett a frekvenciája hordozza a legtöbb információt.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Vizuális eseményfüggő potenciálok vizsgálata Parkinson-kórban és esszenciális tremorban

GÁBOR Krisztina, ANTAL Andrea, DIBÓ György, KÉRI szabolcs, JANKA Zoltán, VÉCSEI László, BENEDEK György

A Parkinson-kór és az esszenciális tremor differenciáldiagnosztikája a betegség korai stádiumában számos alkalommal nehézségekbe ütközik. Napjainkban növekszik a téves diagnózisok száma, főként a csak tremoros tünetekkel jelentkező betegek esetében.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

HUN 1994;47(03-04)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

(-) Deprenyl (Jumex) monoterápia Parkinson-szindrómában

MÁLLY Judit

Deprenyl (Jumex) monoterápia illetve deprenyl-dopa szubsztitúció hatását vizsgáltuk 50 korábban kezelésben nem részesült (denovo) Parkinson-syndromában szenvedő betegen, retrospektiv vizsgálatban. A tanulmány 5 év anyagát öleli fel Hoehn-Yahr HIV. stádiumú beteganyagon. A kornak nem volt szerepe a betegség progressziójában, míg a hypokinesis előtérben állása súlyosabb tüneti képet eredményezett, mint a tremor dominanciájú kórkép. A deprenyl terápia alatt a férfiak lényegesen lassúbb progressziót mutattak, mint a nők. A deprenyl elsősorban a hypokinesist csökkentette és kevésbé befolyásolta a rigort. A tünetek lassú javulást mutattak, amely független volt a Hoehn-Yahr féle súlyossági fokozattól. A Jumex monoterápia fenntarthatósága nagy egyéni variációt mutatott, az átlag 1 év volt. A gyógyszer hatásának megszűnése gyors volt, de nem progresszív jellegű. A dopa szubsztitúció mellékhatásainak megjelenési idejét nem befolyásolta az együtt adott MAO B bénító. A parkinzonos tünetek csökkentése, a dopa szubsztitúció bevezetésének késleltetése a Jumex monoterápia létjogosultságát megerősíti. Bár Parkinson-szindrómában a legfontosabb változás a dopamin szint csökkenése, vizsgálatsorozatunk felveti egyéb neurotranszmitterek szerepét a deprenyl hatás kialakulásában ezen betegségben.

HUN 1991;1(18)