Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. MÁJUS 20.

Rifaximin a hepaticus encephalopathia kezelésében Multicentrikus tanulmány

SZALAY Ferenc, TELEGDY László, SZELI Dóra, CSÁK Tímea, FOLHOFFER Anikó, HORVÁTH Andrea, ABONYI Margit, SZABÓ Olga, RÉDEI Csaba, NEMESÁNSZKY Elemér

A hepaticus encephalopathia a máj elégtelen működéséhez vagy a portalis keringés zavarához társuló, pszichés, neurológiai és neuromuscularis zavarokkal járó tünetegyüttes. A rifaximin nem felszívódó, széles spektrumú antibiotikum, az irodalom szerint alkalmas a hepaticus encephalopathia tüneteinek kezelésére. A rifaximin hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáltuk I., II. és III. fokú hepaticus encephalopathiában szenvedő magyarországi cirrhosisos betegek körében.

HUN 2004;14(05)

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

A Parkinson-kór diagnosztikai kritériumai és differenciáldiagnosztikája

TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór diagnózisának felállítása a motoros klinikai tünetek (bradykinesis, rigor, tremor, tartási instabilitás) kombinációján alapul. A diagnosztikai bizonyosság három szintjét különböztetjük meg: lehetséges, valószínű és biztos Parkinson-kórt. Míg az első két esetben csak a klinikai tüneteket vesszük figyelembe, addig a biztos Parkinson-kór diagnózisa csak szövettanilag is igazolt esetekben állítható fel.

HUN 2003;56(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Újabb eredmények a Parkinson-kór kutatásában

VÉCSEI László

Parkinson’s disease (PD) is associated with progressive loss of dopaminergic neurons in the substantia nigra pars compacta. It is the death of these cells which results in the dopamine depletion related symptoms of bradykinesia, rigidity and tremor. However, other brain areas also degenerate and alternative neurotransmitter systems are affected and cause features such as depression, cognitive impairment, falls and autonomic dysfunction.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Az agykéreg működésének elektrofiziológiai vizsgálata a Parkinson-kór klinikai altípusaiban

SZIRMAI Imre, GERTRÚD Tamás, TAKÁTS Annamária, PÁLVÖLGYI László, KAMONDI Anita

Az EEG mint indikátor alkalmas a Parkinsonbetegség kórélettani folyamatainak vizsgálatára. A mozgást követő β-szinkronizáció a mozgató kéreg felett regisztrálható fiziológiás jelenség, amely Parkinson-kórban megváltozik. A tremordomináns Parkinson-betegség klinikai, anatómiai és biokémiai szempontból elkülöníthető variánsnak látszik.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Tremorok elektrofiziológiai vizsgálata

KOVÁCS Norbert , RAUSCH Péter, HERNÁDI István, KELLÉNYI Lóránd, NAGY Ferenc

A mozgászavarok egyik vezető tünete a tremor. A különböző eredetű tremorok elkülönítésében az adott remegés megjelenési módja mellett a frekvenciája hordozza a legtöbb információt.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Vizuális eseményfüggő potenciálok vizsgálata Parkinson-kórban és esszenciális tremorban

GÁBOR Krisztina, ANTAL Andrea, DIBÓ György, KÉRI szabolcs, JANKA Zoltán, VÉCSEI László, BENEDEK György

A Parkinson-kór és az esszenciális tremor differenciáldiagnosztikája a betegség korai stádiumában számos alkalommal nehézségekbe ütközik. Napjainkban növekszik a téves diagnózisok száma, főként a csak tremoros tünetekkel jelentkező betegek esetében.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága 1994. májusi tudományos ülésén elhangzott előadások közül közöljük kettő kivonatát. "Az aminosavak koncentrációváltozása essentialis tremoros betegek szérumában és liquorában." "Teofillin hatása Parkinson-szindrómában."

HUN 1994;47(11-12)