Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 183

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A vesetranszplantáció után „de novo” kialakult daganatok előfordulási gyakorisága és rizikófaktorai

BORDA Bernadett, HÓDI Zoltán, SZEDERKÉNYI Edit, OTTLAKÁN Aurél, SEREGÉLY Edit, LÁZÁR György, KERESZTES Csilla, VIRÁG Katalin

A transzplantáció után alkalmazott immunszuppresszív terápia nemcsak fogékonnyá teszi a beteget a fertőzésekkel szemben, hanem a daganatsejtek felismerésének és eliminálásának funkcióját is károsítja. Vizsgálatunkat a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Kli­ni­káján végeztük. A beválasztási kritériumok megállapítását követően 570 beteget vontunk be a vizsgálatba. Néztük a betegek életkorát, nemét, az alkalmazott immunszuppresszív terápiát, valamint kerestük a különböző immunszuppresszív szerek és... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések

LUKOVICH Péter, PŐCZE Balázs

A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem... tovább »

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Van-e hatásosságbeli különbség a PD-1, illetve PD-L1 gátlók között szolid tumorok esetén?

BALIKÓ Zoltán

Az immunterápia, ezen belül különösen az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI), amelyek a programozott sejthalál receptor-1 (PD- 1) és PD-ligand 1-et (PD-L1) célozzák meg, számos daganatféleségben a rákterápiának az egyik legfontosabb áttörését jelentik. A klinikai vizsgálatok növekvő számával egyre több összefoglaló érhető el az anti-PD-1 és az anti-PD-L1 kezelések eltérő klinikai hatásosságát illetően.

Idegtudományok

2020. JÚLIUS 07.

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Fókuszban

2020. ÁPRILIS 27.

Lehet-e egyenértékű a PD-1, illetve a PD-L1 gátló kezelés?

Számos esetben a tumorok túlélésüket az ún. immun ellenőrzőpontok modulációján keresztül biztosítják, fenntartva ezzel az immunsurveillance és a daganatsejtek proliferációja közti egyensúly eltolódását.

Fókuszban

2020. ÁPRILIS 27.

Van-e hatásosságbeli különbség a PD-1, illetve PD-L1 gátlók között szolid tumorok esetén?

Eredeti közlemény: Duan J, Cui L, Zhao X, et al. Use of immunotherapy With Programmed Cell Death 1 vs Programmed Cell Death Ligand 1 Inhibitors in Patients With Cancer. A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Oncol 2020;6(3):375-84. https://doi.org/10.1001/jamaoncol.2019.5367

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

Molekuláris reziduális tumor meghatározása vérből szolid tumoros betegek esetében

SZÁSZ A. Marcell, TOBIÁS Bálint, KÓSA János, LAKATOS Péter

A véralapú diagnosztika a szolid tumorok területén már régóta alkalmazott módszer, amelynek azonban teljes potenciálja a szemünk láttára bontakozik ki napjainkban. A tumormarkerek, keringő tumorsejtek és egyes termékeik vagy összetevőik kvantitatív mérése mára mind elérhetővé vált, és egy multimodális rendszer részét képezi, amely a klinikai döntéshozásban további szolid paramétereket biztosít. A legnagyobb kihívást jelentő kérdésekre a keringő szabad DNS (cfDNS) kimutatása, jellemzése és... tovább »

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

A kezelés hatásosságának megítélése laphámsejtes fej-nyaki tumoros betegnél

HERCZEG Adrienn

A recidív/metasztatikus fej-nyaki tumorok kezelésében az immuncheckpoint-inhibitorok ígéretes, új lehetőséget jelentenek. Az immunterápiás szerek klinikai vizsgálatai során új kihívásokkal kellett szembenézni mind klinikai, mind radiológiai szempontból. A 2009-ben elfogadott RECIST 1.1 a korai vizsgálatok értékelésekor nem tűnt megfelelőnek a kemoterápiás készítményektől eltérő biológiai viselkedésük miatt.

Klinikai Onkológia

2019. DECEMBER 30.

A cholangiocellularis carcinoma gyógyszeres kezelése

ANDRÁS Csilla, ÁRKOSY Péter

Az epeúti tumorok ritka daganatok, rossz prognózissal. Sok beteget előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor műtét már nem jön szóba. Amennyiben műtétet végeznek is nagy a kiújulás rizikója, emiatt szükség van műtét után utókezelésre. Standard adjuváns kezelés a BILCAP study eredményei alapján a kapecitabin terápia, amely a túlélési mutatókat nagymértékben javította. A metasztatikus vagy előrehaladott stádiumú betegeknél első vonalban a standard terápia még mindig a gemcitabin és... tovább »