Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

A kiváltott válasz vizsgálatok klinikai jelentőségéről

DR CZOPF József

Az utolsó évtized elektrofiziológiai fejlődésében a kiváltott válasz vizsgálatok kiemelkedő jelentőségűek. A módszer nagymértékű elterjedésének magyarázata, hogy nem invaziv vizsgáló eljárás, a beteget nem viseli meg. Nem igényli a beteg közreműködését, tehát objektív diagnosztikai módszer. A kiváltott válasz korai tartománya a klinikai neurológiában új lokalizációs lehetőséget ad. Olyan szubklinikai, idegrendszeri károsodások kiderítését is lehetővé teszi, amelyeket egyéb úton kideríteni nem lehet. A szerző részletesen ismerteti az akusztikus, szomatoszenzoros és vizuális kiváltott válasz hullámmorfológiájának jellegzetességeit, keletkezésüket és lokalizációs értéküket, valamint a klinikai felhasználás lehetőségeit.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JANUÁR 01.

Familiáris recurrens polyneuropathia

DR BERKY Mihály

A szerző három generációnál követhető, domináns öröklődésmenetet mutató, fizikai terhelésre provokálódó familiáris recurrens polyneuropathiát közöl. A megbetegedés attakokban folyt le, mindig egyoldali volt. Egy bénulásos szak 2-8 hétig tartott, beavatkozás nélkül minimális maradványtünettel gyógyult. Elektrofiziológiai lelet perifériás idegkárosodásra jellemző, patológiailag idegrostokon található szegmentumokban myelin megvastagodások ún. kolbászocskák láthatók.

HUN 1980;33(01)

Ideggyógyászati Szemle

1979. DECEMBER 01.

Martin—Gruber anastomosis miatt kettős alagút szindrómának imponáló kórkép

DR. MÁTÉ András, DR. SZALAY Mária, DR. KÓMÁR József

A szerzők kettős alagút szindrómának imponáló esetet ismertettek. A részletes elektrofiziológiai vizsgálat kiderítette, hogy a csalóka klinikai képet Martin—Gruber anastomosis okozta. A műtét elvégzése után 3 hónappal a beteg panaszmentessé vált. A kompressziót és annak megoldását intraoperativ neurográfiával igazolták. Mellékleletként Riche—Cannieu anastomosisra is fény derült.

HUN 1979;32(12)

Ideggyógyászati Szemle

1979. JÚNIUS 01.

Nemzetközi Neurokémiai Kongresszus

Elektrofiziológiai paramétereket is korreláltak autoregeneratív neurohormonális folyamatokkal, elsősorban a spreading depressio modellezésével (Brozsek, Prága). A liquorspektrofotometriát dolgozta ki jól használható modellé Kjeim (Stockholm). Diagnosztikai jelentősége is van a bilirubin-szerű molekulák kimutatásának a xantochrom liquorban: a quantitativ spektrofotometria a vérzések liquor kémiájához szolgáltat fontos adatokat. Az egyes korcsoportok alapján a vér-agy-liquor barrierek permeabilitása is jellemezhető. Szovjet szerzők (Zurabashvili, Mizzrakhy, Tbilisi) a bimolekuláris lipid membránok elektrokémiai tulajdonságait vizsgálták. Egyes fenotiazinok jellegzetes proton permeabilitást idéztek elő a lipid kettős hártyákon. Az ún. protonophor aktivitás jelenségére hívják fel a figyelmet meghatározva a pH, az ionerősség és a potencia gradiens összefüggéseit.

HUN 1979;32(6)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Újabb adatok vállövi neurovascularis kompressziós szindrómában

DR. GLOVICZKI Zoltán, DR. KÁLI András, DR. URAI László

A szerzők 250 beteg vizsgálata alapján összefoglalják a vállövi neurovascularis kompressziós szindróma klinikai tüneteit, foglalkoznak a patomechanizmussal, kiemelve az elektrofiziológiai változásokat. Összefoglalják 41 konzervatívan kezelt és 22 műtött beteg eredményeit. Felhívják a figyelmet, hogy a fájdalmas éjszakai karzsibbadás carpalis alagút szindrómában és vállövi neurovascularis szindrómában egyaránt jellemző tünet. Foglalkoznak a kettős alagút szindrómákkal.

HUN 1978;31(08)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

Az idegrendszer organikus károsodásaihoz társuló tudatzavarok

MOLNÁR László

A tudatműködés zavarainak kérdése több okból időszerű. Mindenekelőtt azért, mert az intenzív kezelés módszereinek tökéletesedése miatt egyre gyakrabban kell határoznunk súlyos állapotban levő betegek terápiájának folytatásáról, vagy megszakításáról. Új fogalmak (pl. az „agy-halál” és a „respirator-agy” fogalma) is igazolják, hogy döntővé vált ez a kérdés. Időszerű továbbá a tárgyválasztás azért is, mert a tudatműködés fiziológiai és a működés-zavarok patofiziológiai részletei sok összefüggésben tisztázódtak. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy az idegrendszeri folyamatok tanulmányozására megbízható, elektrofiziológiai és biokémiai módszerek állanak rendelkezésünkre.

HUN 1977;30(07)

Ideggyógyászati Szemle

1977. ÁPRILIS 01.

A perifériás motoros ideg vezetési sebességének alakulása krónikus végtagischaemiában

FARAGÓ A., SZÁDÓCZKY E., LAKNER G., SÖMJÉN Gy.

Jelen közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet egy elektrofiziológiai módszer bevezetésének lehetőségére az angiologiai diagnosztika fegyvertárába, annak ellenére, hogy a jelenség egyértelműen nem magyarázható. Fenti adatok bizonyítására, valamint ezek esetleges diagnosztikai értékének kidolgozására további vizsgálatok látszanak szükségesnek.

HUN 1977;30(04)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

A Jacob- Creutzfeldt betegség klinikai és elektrofiziológiai adatainak elemzése

DR. SZIRMAI Imre, DR. CZOPF József, DR. GUSEO András, DR. PÁLFFY György

Szövettanilag igazolt Jacob-Creutzfeldt betegség egy esetében sorozatos EEG és EMG vizsgálatokat végeztünk. Az adatok egy részét gépi analízissel dolgoztuk fel. A klinikai tünetek és az elektrofiziológiai mérések összevetéséből megállapítottuk, hogy a myoclonusokkal együtt jelentkező ritmusos, trifázisos EEG hullámok egyetlen „generátorból" származnak, amely subcorticalisan helyezkedik el, feltehetően a thalamus egyes magcsoportjaiban. Az altatószerek és a külső ingerek hatása alapján feltettük, hogy a működészavar ,,pacemaker" -e összeköttetésben áll az agytörzsi aktiváló rendszerrel.

HUN 1975;28(10)