Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 48
Lege Artis Medicinae
2024. SZEPTEMBER 06.
Immunpatológiai folyamatok célzott gyógyszeres gátlásának mechanizmusai
A gyulladásos reumatológiai betegségek szöveti és szervi szintű patológiáját és klinikai képének kialakulását a részt vevő sejtek citokinjeinek és receptoraik jeltovábbítása határozza meg. Az immunrendszer sejtjei alapvetően a kórokozók és a megváltozott saját struktúrák eliminálására differenciálódnak.
Ideggyógyászati Szemle
2024. JÚLIUS 30.
A magas betegségaktivitás elméleti megközelítése és prognosztikai fontossága sclerosis multiplexben
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos, demyelinisatióval és neurodegenerációval járó betegsége. A betegség kezdetét jellemző gyulladásos jellegű immunfolyamatok mellett – melyek relapszusokat okoznak –, a betegség kezdetétől krónikus gyulladás is jelen van. A krónikus gyulladás által előidézett katabolikus folyamatok felelősek a betegség progresszióját okozó axonpusztulásért.
Lege Artis Medicinae
2024. JÚNIUS 25.
A mesterséges intelligencia a családorvosi ellátásban – irodalmi áttekintés
Az egészségügyi ellátás során óriási mennyiségű adat keletkezik, ugyanakkor az elmúlt években a nagy adatbázisok feldolgozása terén is óriási előrelépés történt a mesterséges intelligencia technológiai fejlődésével.
Lege Artis Medicinae
2024. ÁPRILIS 30.
A mesterséges intelligencia az élettudományi képzésben: lehetőségek és kockázatok
A közlemény az MI és a mély tanulás fejlődését tárgyalja az orvosi és élettudományi alkalmazások szemszögéből. Az MI hatásos eszköznek bizonyult az orvosi diagnosztikában és ma már a mindennapi orvosi gyakorlat részét képezi.
Ideggyógyászati Szemle
2024. JANUÁR 30.
[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]
[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése képes-e megvilágítani a különböző migrénaltípusok hátterében álló patofiziológiai mechanizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?
A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-felvételeket szereztünk be egészséges alanyokról. Radiomikai modellezést alkalmaztunk a periaqueductalis szürke régió összes MRI-felvételének elemzésére. Az adathalmazt randomizáltuk, és túlmintavételt alkalmaztunk, ha a csoportok között osztály-kiegyensúlyozatlanság állt fenn. Az optimális algoritmuson alapuló jellemzőkiválasztási módszert alkalmaztuk a két csoport megkülönböztetésére szolgáló legfontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mesterséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osztályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához.
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, daganatos betegségben vagy más típusú fejfájásban szenvedtek. Emellett 102 egészséges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási kritériumoknak.
Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a legjobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A migrénes csoporton belül az epizodikus migrénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A valószínű migrénes és az epizodikus migrénes betegek között nem találtunk szignifikáns különbséget a periaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.
A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bizonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Hogyan befolyásolja az internethasználat a beteg-orvos viszonyt – és mit várhatunk a mesterséges intelligencia már elérhető szolgáltatásaitól? Interjú dr. Papp Zsolt háziorvossal
Dr. Papp Zsolt (megelőző kórházi évek után) 2005 óta háziorvosként dolgozik Alsónémediben. Emellett belgyógyász-diabetológusként a vecsési diabetesgondozót vezeti. Mint a 21. század technikai kihívásaira nyitott kollégánkat a betegek internethasználatáról és a mesterséges intelligenciáról kérdeztük.
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
LAMMI: mesterséges intelligencia (MI) rovat a LAM-ban – beköszöntő
Az együttélés a mesterséges intelligenciával gyakorlatilag megkezdődött. Ez valójában egy új paradigma világa. Az idősebb orvosgeneráció már megélt valamelyest hasonló paradigmaváltásokat: az évszázadokon átívelően dominánsan kétszereplős orvos-beteg kapcsolat a múlt században úgy alakult át, hogy a beteget egyre többször orvoscsoport és még újabban az orvos mellett más felső fokon képzett szakember alkotta multidiszciplináris team kezeli.
PharmaPraxis
2023. SZEPTEMBER 15.
A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat
Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.
Lege Artis Medicinae
2023. MÁJUS 31.
Így kell kinéznie az MI-nek az egészségügyben
Miután a világ legfontosabb napilapja címlapos szenzációként mutatta be a Kecskeméthy Péter és társa által alapított Kheiron Medical mammográfiai felvételek elemzését segítő mesterségesintelligencia-fejlesztéseit, a cég és ügyvezetője egy csapásra világhírűek lettek. Kecskeméthy Péterrel arról beszélgettünk, hogy mi teszi igazán jóvá a mesterséges intelligenciát a jövőben, és mit ígér a jövő.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről
2024 SZEPT 12.
4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.
5.