Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 7063
Nővér
2021. JÚNIUS 30.
Változás a mindennapos ápolási feladatokban – járványügyi intézkedések és protokollok az idősellátáshoz kapcsolódó ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben
Jelen publikáció lehetőséget ad arra, hogy szemléltessük a szociális bentlakásos intézmények megküzdési képességét, megküzdési stratégiáit és SWOT-analízisét a Covid-19 fertőzés miatt kialakult pandémiás helyzetben. Vizsgálatunkba Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bentlakásos idősotthonait, gondozóházait és szakmai vezetőit vontuk be. Az adatgyűjtés anonim, online kérdőívek segítségével történt. Bemutatjuk az idősotthonokban megváltozott mindennapok új kihívásait és feladatait, továbbá javaslatot és kiindulópontot nyújtunk az intézményeknek ahhoz, hogy elkészíthessék a saját járványügyi protokolljukat és meghatározzák szakmai minőségkritériumaikat. A vizsgálat célja: A vizsgálatunk célja volt, hogy egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő felmérést végezzünk, melynek eredményeképpen egy általános helyzetkép kialakítása válik lehetővé a megye idősotthonaihoz kapcsolódóan a pandémia időszakában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 97 idősotthon és gondozóház működik, amelyek szakmai vezetőit egy saját tervezésű anonim, online kérdőív kitöltésére kértük fel. Az ő válaszaik alapján fogalmaztuk meg megállapításainkat, észrevételeinket, következtetéseinket. A kutatás során alkalmazott SWOT-analízis szempontjai alapján és az eredmények elemzését követően eredményül megállapíthatjuk, hogy az intézményekben dolgozók járványügyi tapasztalataik, ismereteik és szakértelmük hiányos képet mutatnak. Számos intézmény szembesült a munkaerőhiány megoldatlanságával és kihívásaival, a lakószobák izolációs célból való átalakításának nehézségével, az általános felkészületlenséggel egy ilyen kaliberű vírushelyzet kezeléséhez. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett látogatási tilalom is megnehezítette a speciális ellátást igénylők ellátását, illetve a hozzátartozók hozzáállása is több esetben akadályozta az intézmények munkáját. A felmerülő nehézségek mellett szerencsére kiemelendő néhány pozitív irányú változás is, mint a dolgozói csapat összekovácsolódása, lelkiismeretes feladatszemlélete. Konzekvenciaként megállapíthatjuk, hogy az analízis során megkapott és kiértékelt visszajelzések által súlyosnak minősülnek az intézmények nehézségei a pandémiás helyzet kapcsán, aminek könnyítésére és egyben megoldására több lehetőség is opcionális lehet. A lehetséges megoldásokhoz tartoznak a továbbképzések, intézményspecifikus irányelvek, protokollok kidolgozása és alkalmazása járványhelyzetekben, a krízismenedzsment és kríziskommunikáció támogatása az intézményeken belül. A felfokozott helyzetben a hozzátartozók és páciensek megnyugtatására megfelelő kommunikációs technikák elsajátítása esszenciális eszköz a megoldáshoz. Szükséges a központi iránymutatás, kontroll és támogatás annak érdekében, hogy mindezen felsorolt lehetőségek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.
Nővér
2021. ÁPRILIS 30.
Az APN szerepe a COVID-19 járvánnyal való megküzdés során
A Covid-19 pandémia új kihívások elé állította az egészségügyet nem csak Magyarországon, hanem a világ többi részén is. A járványügyi vészhelyzet kapcsán nagy nyomás nehezedik az ellátó rendszerre és a benne dolgozókra minden szinten. Külföldi szakirodalmakat tekintettünk át, melyeket online adatbázisokban kerestünk, kulcsszavak alkalmazásával. A beválasztott szakirodalmaknak konkrét információt kellett tartalmazniuk az APN-ek hatásköréről, feladatairól és a felmerülő innovatív ötletekről, melyek a járvánnyal való megküzdésben hatékonyan bevethetők. Az APN-ek hatáskörét legmarkánsabban érintő változások az Egyesült Államokban történtek, melyek adaptálhatóak lennének a hazai ellátórendszerre; többek között az APN–ek hatáskörének kibővítése, bizonyos feladatok orvosi felügyelet nélküli végzése, telemedicina alkalmazása és beépítése az oktatásukba, tesztelőhelyek teljes körű kialakítása és koordinációja.
Nővér
2021. ÁPRILIS 30.
Antimikrobiális rezisztencia a Fenntartható Fejlődési Célok függvényében: szakirodalmi áttekintés
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) megjelenése és terjedése az evolúciós adaptáció várható következménye (különösen széleskörű alkalmazásuk következtében) a baktériumokban, így képessé válnak ellenállni az életmentő szerek hatásának. Az rezisztens baktériumok által okozott fertőzések közvetlenül összefüggésbe hozhatók a kedvezőtlenebb klinikai kimenetellel, a hosszabb kórházi tartózkodással, az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő növekvő terhekkel és többletköltségekkel, illetve az érintett betegek többlethalálozásával. A Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-k) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alkotta meg 2015-ben, amely egy globális akciótervként szolgál a bolygónk jobb, igazságosabb és fenntarthatóbb életéhez. A jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson az AMR és az SDG-k sikeres megvalósítása közötti összefüggésekbe.
Nővér
2021. FEBRUÁR 28.
A vizsgálati nővér („Study Nurse”) szerepe a klinikai gyógyszervizsgálatokban
A közlemény célja: A klinikai gyógyszervizsgálatokkal kapcsolatos információk rövid összefoglalása, ezen belül kiemelve a vizsgálati nővér szerepét. A rendelkezésre álló szakirodalom és az onkológiai betegeken végzett vizsgálatok során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján elemeztük a vizsgálati nővér szerepkörét és a vele kapcsolatos elvárásokat. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos ismerethiány miatt az ápolók nem, vagy nem szívesen vesznek részt ezekben. A gyakorlatban a vizsgálati protokoll előírásait követő, igényes nővéri munka és a pontos dokumentálás azok az alapvető követelmények, amik betartása esetén a study nurse a vizsgálócsoport nélkülözhetetlen tagjává válik.
Nővér
2021. FEBRUÁR 28.
A krónikus fájdalommal élők életminőségének javítása zeneterápiás eszközökkel
A vizsgálat célja: felmérni a krónikus fájdalommal élő rheumatoid arthritises (RA) betegek életminőségének jellemzőit, valamint azt, hogy milyen tapasztalatokkal, attitűddel rendelkeznek a zeneterápiás fájdalomcsökkentéssel kapcsolatban. 60 fő rheumatoid arthritises nőbeteget vizsgáltunk, közülük 12 fő került az intervenciós csoportba, 10 fő a kontrollcsoportba. A szocio-demográfiai változók mellett a pszichológiai életminőséget, a zenéhez való viszonyt, a zeneterápiás tapasztalatokat vizsgáltuk. Az intervenciós és kontrollcsoport esetében kétszer vettük fel az adatokat, a tréning előtt és után. A statisztikai elemzést SPSS 23-as programcsomaggal készítettük, leíró statisztikát, varianciaanalízist, páros t-próbát, korrelációszámítást végeztünk (p<0,05). A vizsgált RA-s csoport pszichológiai életminőség mutatói elmaradnak a populációs átlagtól, fokozottan megélik a negatív érzelmeket, depresszívebb hangulatot. A zeneterápiás elemeket felhasználó intervenció leginkább a résztevők hangulatát tudta pozitívan befolyásolni, valamint a fájdalom szubjektív megélése is kimutathatóan csökkent a tréning végére. Egy rövidebb időtartamban (13 alkalom) elvégzett intervenció is képes a résztvevőkben pozitív változásokat elindítani: javítani a hangulatukat és csökkenteni a megélt fájdalmuk erősségét.
Nővér
2021. FEBRUÁR 28.
Antibiotikum felhasználás alakulása lélegeztetéssel összefüggő pneumóniában zárt szívó használatának tükrében
A vizsgálat célja: vizsgálni a VAP előfordulási gyakoriságát nyitott- és zárt szívás technika során, továbbá megfigyelni a zárt rendszerű szívási technika változását az antibiotikum felhasználás kombinációjában. Kvantitatív, retrospektív vizsgálat egy városi kórház Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályán történt. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői vizsgálat célcsoportja intenzív osztályon ápolt betegek, akiknél bizonyított a lélegeztetéssel összefüggő pneumonia kialakulása. Az adatokat kórlapokból, intézeti gyógyszertár informatikai rendszeréből és a NNSR rendszerből gyűjtöttük. Leíró- és matematikai statisztikai módszert (Fisher-egzakt teszt, t-próba p<0,05) alkalmaztunk. Lélegeztetett napok átlaga 9,95±3,35. A VAP átlagosan 4,95±2,29 napon jelentkezett, antibiotikum kezelés 8,00±2,66 napig tartott. A szívás technika az intenzív ápolási napok számával, a lélegeztetési napok számával, a VAP megjelenés átlagos számával, az antibiotikummal kapcsolatos kezeléssel nem mutatott összefüggést (p>0,05). A zárt szívó bevezetése önmagában nem csökkentette a VAP előfordulását és az antibiotikumok felhasználását. Az APN fontos szerepet játszik a VAP kockázati tényezőinek feltárásában, kialakulásának megakadályozásában, mely végső soron a halálozás csökkenéséhez vezet.
Nővér
2021. FEBRUÁR 28.
Nyugtalan láb szindróma várandós nők körében
A nyugtalan láb szindróma, amelyet újabban Willis-Ekbom betegségnek neveztek el, olyan állapot, amely megzavarja az alvást, és gyakrabban fordul elő a várandós populációban. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő nőknél gyakoribbak az éjszakai, alsó végtagokat érintő görcsök és a túlzott nappali álmosság. Ez a szindróma gyakori állapot, amely sokszor nem kerül felismerésre, hibásan diagnosztizálnak és rosszul kezelnek. Jelen közleményben célunk volt a nemzetközi szakirodalmak legfrissebb eredményeinek széleskörű összefoglalása. A súlyos és kezeletlen szindróma nemcsak a betegek életminőségét befolyásolja negatívan, pl. álmatlanság, túlzott nappali fáradtság, csökkent koncentráció és hangulat, a mozgáskorlátozást igénylő tevékenységek elkerülése, de negatív hatással van az általános betegségek megjelenésének számára is (fokozott szorongás és depresszió, szív- és érrendszeri betegségek és stroke).
Gondolat
2022. JANUÁR 06.
Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói – A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása
A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2021. november 6. és december 4. között nyitva tartó kiállítása a képzőművészet és a művészképzés olyan szereplőire koncentrált, akikkel nem szokás foglalkozni, pedig évszázadok óta folyamatosan szem előtt vannak mind a művekben, mind a művészeti akadémiákon. A modellekről van szó. Az emberi test tanulmányozása Európában a reneszánsz óta alapja a képzőművészetnek, arról azonban kevés szó esik, hogy kik is azok, akik a „testüket adják” ehhez. A Bojtos Anikó és Albert Ádám kurátori vezetésével létrejött kiállítás a modelleket állította központba, és kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt vizsgálta a Képzőművészeti Egyetem 150 éves történetét.
Gondolat
2022. JANUÁR 04.
„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról
Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.
Gondolat
2021. DECEMBER 29.
A látás története – Egy film a személyes vizuális tapasztalatokról
Mark Cousins skót filmrendezőnek aznapra az volt a terve, hogy korán felkel, és bejárja, lefilmezi a körülötte lévő vizuális világot. Aztán mégis ágyban maradt, és a sötét szobában gondolta végig mindazokat a képeket, amelyek fontosak voltak számára az élete során. A saját látásának történetét próbálta rekonstruálni, egy nappal azelőtt, hogy szembetegsége miatt meg kellett operálni. A beavatkozásra készülve és az esetleges megvakulástól is félve Mark Cousins azzal foglalkozott, ami filmrendezőként a legfontosabb számára: a látás fejlődésével és örömével. Erről szól szubjektív és érzékeny dokumentumfilmje.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.