Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia műtéti kezelése

HALÁSZ Péter, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor

A hazai tapasztalatok tükrében a szerzõk összefoglalják az epilepszia műtéti kezelésének lehetõségeit, indikációit, módszereit és eredményeit. A műtéti kezelés a jelen elvek szerint a betegek mintegy 5-10%-a számára nyújthat sikeres kezelési módot. Fontos hangsúlyozni, hogy ma már a műtéti kezelés elsõdleges terápiává lépett elõ a medialis temporalis epilepsziában, amennyiben hippocampalis sclerosis vagy egyéb laesio kimutatható, a terápiarezisztens laesiós extratemporalis epilepsziákban és az egyik féltekére korlátozódó katasztrofális gyermekkori epilepsziákban.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia diagnózisa

JANSZKY József

A lakosság körülbelül 0,5-1%-a szenved epilepsziában, további 5%-a epilepszia gyanúja miatt orvosi kivizsgáláson esik át. Az epilepsziás rohamok gyanúja esetén az alábbi kérdésekkel szembesülünk: Epilepsziás rohamokról van szó? A pszichogén, nem epilepsziás roham („pseudoroham”) és a konvulzív syncope a leggyakoribb és legfontosabb differenciáldiagnosztikai probléma, amely utóbbi hátterében gyakori a kardiológiai betegség.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Az epilepsziás fókusz műtét elõtti lokalizálása pozitronemissziós tomográfia segítségével

JUHÁSZ Csaba

Neocorticalis epilepsziák sikertelen gyógyszeres kezelése esetén az epilepsziás fókusz sebészi reszekciója megszüntetheti a rohamokat. A műtét utáni rohammentesség azonban jelentősen függ az epileptogén területek preoperatív lokalizálásának pontosságától. Ebben funkcionális képalkotó technikák, például pozitronemissziós tomográfia (PET) alkalmazása jelentős segítséget nyújthat, különösen ha noninvazív EEG és strukturális képalkotó (CT-, MR-) vizsgálatok nem adnak pontos információt a reszekálandó epileptogén kérgi területek helyéről és kiterjedéséről.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

Interictalis tükörfókusz hippocampalis sclerosissal járó temporalislebeny-epilepsziában

JANSZKY József, BARSI Péter, RÁSONYI György, CSEPELLA Zita, KENÉZ József, HALÁSZ Péter

Célkitűzés: A temporalislebeny-epilepsziás betegek 35-61 %-ánál vannak jelen kétoldali interictalis epileptiform kisülések. A kétoldali interictalis fókusz kialakulásának patomechanizmusa nem ismert. Vizsgálatunk célja, hogy összehasonlítsuk azon temporalislebeny-epilepsziás betegek klinikumát, akiknek kétoldali, illetve kizárólag egyoldali interictalis epileptiform kisüléseik vannak.

HUN 2000;53(11-12)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Az emberi hippocampus születés utáni morfológiai fejlődése

SERESS László

Jean Piaget elmélete szerint az ember kognitív fejlődése több lépésben megy végbe. Az első lépcső az úgynevezett szenzorimotoros periódus, amely a születés utáni első két évre jellemző. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a normális emléknyom rögzítéséhez érett és sértetlen hippocampus szükséges a kísérleti állatoknál és az embernél egyaránt. Az emberi hippocampus morfológiai fejlődését vizsgálva összehasonlítjuk azt az intellektuális fejlődés gyermekkori stádiumaival. Eredményeink szerint a neuronok képződése mintegy 16-18 héttel a születés előtt fejeződik be az emberi Ammon-szarvban. A gyrusden tatusban kis arányú (1%-nál kevesebb) szemcse sejtképződés figyelhető meg az újszülöttkorban, egyéb neuronok osztódása nem észlelhető. Az első hat hónap során az éretlen szemcsesejtek a hiluson keresztül vándorolnak a szemcsesejtek rétegébe. A neuronok fénymikroszkópos morfológiája alapján állítható, hogy a szemcsesejtek és célsejtjeik között a szinaptikus kapcsolat nem alakul ki a születés idejére. Amennyiben kísérleti állatokban meggátoljuk ezeknek a szinaptikus kapcsolatoknak a létrejöttét, a hippocampalis funkció tartósan károsodik. Ezek a kapcsolatok a harmadik életévre alakulnak ki; emiatt feltételezhető, hogy az újszülöttekben az emléknyomok rögzítésének alapvető neuronalis körei létezhetnek ugyan, de a memória rögzítésében fontos szerepet játszó hippocampalis neuronalis körök jelentős változásokon mennek keresztül az újszülöttkor és a késői gyermekkor között. Feltételezzük, hogy ennek következménye a tartós emléknyomok hiánya a csecsemőkorból. Ugyancsak feltételezzük, hogy a kognitív fejlődés morfológiai alapja többek között a hippocampus születés utáni fejlődése.

HUN 2000;10(06)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyásoló farmakonok

VÉCSEI László

A kognitív folyamatok patobiokémiai mechanizmusainak pontosabb megismerése alapján dolgozhatók ki hatékonyabb terápiás stratégiák. Az elmúlt évek kutatásai igazolták azt, hogy az excitotoxinok amellett, hogy fontos szereplői a neurodegeneratív kórképek patogenezisének, lényeges tényezői a kognitív folyamatok szerveződésének is.

HUN 2000;53(1-2 Különszám)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyasolo farmakonok

VÉCSEI László

Az agyszövetben az L-kinurenin a prekurzorából, a triptofánból szintetizálódik. Emellett az L-kinurenin igen jól transzportálódik a vér-agy gáton keresztül. A kinurenin központi idegrendszeri jelenlétének fontosságát az adja, hogy részben az excitotoxinantagonista kinurénsavvá, részben az agonista kvinolinsavvá metabolizálódik.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

EPILEPSZIÁT OKOZÓ AGYI FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK CT-MR DIAGNOSZTIKÁJA

BARSI Péter, KENÉZ József, VÁRALLYAY György, RÁSONYI György, HALÁSZ Péter, FARKAS Viktor

29 beteg CT- és MR-vizsgálatait tekintettük át, akiknél az epilepszia hátterében agyi fejlődési rendellenességet tudtunk kimutatni. A vizsgálatokat a szokásos protokollokkal végeztük, melyeket CT-ben időnként vékony rétegű sorozattal, MR-ben a szürke és fehérállomány elkülönítésére inversion recovery, hippocampalis patológia gyanúja esetén pedig koronális, erősen T2-súlyozott szekvenciával egészítettünk ki.

HUN 1995;48(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1987. OKTÓBER 01.

Cuprizon okozta demyelinisatio idegrendszeri eloszlásának vizsgálata

DR. KOMOLY Sámuel

A cuprizon (biscyclohexanon-oxalyldihydrason) kelátképző anyag, aminek diétában történő alkalmazásával egérben a központi idegrendszer bizonyos területein (pl. brachium conjuctuctivum, cerebellum, commissura anterior) primer demyelinisatio hozható létre, más struktúrák (pl. n. opticus, gerincvelő) nem károsodnak a szer adagolását követően. A n. ischiadicus resistens a szerrel szemben. A demyelinisatio létrejöttében az oligodendrogliasejtekben található nagy aktivitású szénsavanhidráz izoenzim gátlása valószínűleg alapvető szerepet játszik.

HUN 1987;11(10)