Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A bélbaktériumokon is múlik a szívbetegségre való hajlam

Egy olyan új útvonalat fedeztek fel a Cleveland Klinika kutatói, amely összeköti az egyik gyakori étrendi zsírt és a bélbaktériumokat a szívbetegség megnövekedett kockázatával – jelentették be a Nature szaklapban közzétett tanulmányukban.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Az igaz pillanat gyorsan elszáll! – Interjú dr. Wittmann Istvánnal

Átfogó koncepció kidolgozására ad lehetőséget a nephrológia területén a Semmelweis Terv. Ha megvalósul az ellátó helyek hierarchikus szerveződése, van remény a javulásra – mondta dr. Wittmann István, a szakmai kollégium nephrológiai és dialízis tagozatának elnöke.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Alzheimer-kór és a diabetes kezelése közötti összefüggés

Az antidiabetikumok közvetlenül befolyásolják az Alzheimer-kórra jellemző plakkokat, vagy más módon hatnak a dementiára?

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A sztatinok a primer prevencióban is megállják a helyüket

A cardiovascularis betegségben nem szenvedő, de kockázati tényezőkkel terhelt személyek sztatinkezelését értékelő vizsgálatok metaanalízise szerint szignifikánsan csökkentik a cardiovascularis halálozást. Bár nem túl nagy mértékben…

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Súlyos coronariabetegség: nem elég jó a percutan coronariaintervenció

Súlyos, mindhárom koszorúeret vagy a bal főágat érintő coronariabetegségben továbbra is verhetetlennek bizonyult a bypassműtét.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A niacin nem előzi meg a szívrohamot és a szélütést

Bár korábbi tanulmányok szerint a niacin étrendkiegészítő növeli a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintjét, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 18 hónappal hamarabb leállított egy ezt célzó tanulmányt, ugyanis nem bizonyosodott be a szer előnyös hatása a szívrohamok és a stroke (szélütés) szempontjából.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁJUS 20.

Szemelvények a gyógyszeres cerebrovascularis prevenció eredményeiből, különös tekintettel a statinokra

BAJNOK László

Annak ellenére, hogy a hypercholesterinaemia nem kockázati tényezője a stroke-nak, a statinkezelés alkalmas a betegség gyakoriságának klinikailag is számottevő mértékű csökkentésére. A gyógyszeres intervenciós klinikai vizsgálatok eredményei szerint primer prevencióban a statinok konvencionális dózistartományban is hatékonyak, míg TIA vagy stroke után csak akkor, ha az LDL-koleszterin 1,8 mM alá csökkenthető.

HUN 2011;64(05-06)

Lege Artis Medicinae

2011. ÁPRILIS 22.

A cerebrovascularis kórképek diagnosztikája és terápiája - Visszatekintés az elmúlt két évtized hazai törekvéseire a szélütött betegek ellátásában

NAGY Zoltán

A stroke-betegek ellátására vonatkozó hazai protokoll első formája 1990-ben látott napvilágot a LAM-ban. Az elmúlt 21 esztendőben a hazai ellátási gyakorlat jelentősen fejlődött, napjainkban a nemzetközi és hazai szakmai fórumokon elfogadott evidenciákon nyugvó protokollok alapján történik.

HUN 2011;21(04)

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

A perifériás és a centrális vérnyomás klinikai jelentősége a neurológus szemszögéből

BERECZKI Dániel, VASTAGH Ildikó

A hypertonia az agyi nagy- és kiserek károsítása révén a cerebrovascularis betegségek (akut stroke, hipertenzív encephalopathia és vascularis dementia) leggyakoribb kockázati tényezője. Az aorta kezdeti szakaszában mérhető centrális nyomás nagyobb szerepet játszik a vascularis hypertrophia és a carotisatherosclerosis kialakulásában, mint az arteria brachialis nyomása. A centrális aortanyomás pontosabban tükrözi a bal kamra töltési állapotait, így az agyi érrendszerre ható nyomásviszonyokat, ezért feltehetően jobban jelzi a cardiovascularis események veszélyét is, mint a brachialis nyomásértékek. A nagy artériák merevségére utaló mutatók (például a pulzushullám-sebesség) közvetlenebbül jelzik az öregedés, a hypertonia és a diabetes ereket károsító krónikus hatását, mint a brachialis vagy akár a centrális aortanyomás. A jövőbeli klinikai vizsgálatokban ezért megfontolandó az artériamerevség és a centrális vérnyomás jellemzőit végpontnak választani. Az antihipertenzív kezelés fontos része a stroke elsődleges és másodlagos prevenciójának is. A vérnyomás csökkentése hypertoniás betegek esetében jelentősen csökkenti a stroke és az egyéb vascularis események kockázatát is, és a kockázatcsökkentés mértéke elsősorban a vérnyomás csökkentésének mértékétől függ. A gyógyszerválasztást több szempont határozza meg. A hagyományos β-blokkolók többek között a centrális vérnyomásra irányuló kisebb hatás miatt az utóbbi időben háttérbe szorultak. A harmadik generációs β-blokkolókkal további tapasztalatokat kell szerezni a cardiovascularis morbiditás és mortalitás prevenciója terén.

HUN 2011;15(01)

Ideggyógyászati Szemle

2010. JÚLIUS 20.

Az immunválasz és a neuroimmun-moduláció szerepe az akut ischaemiás stroke és a poststrokeinfekció patogenezisében

PAPP Viktória, MOLNÁR Tihamér, BÁNÁTI Miklós, ILLÉS Zsolt

Az akut kezdettel járó cerebrovascularis betegségek számos, különböző immunológiai változással állnak kapcsolatban. Az immunológiai folyamatok fontos szerepet játszanak a stroke-ot megelőző érfali plakkok kialakulásában, meghatározóak azonban a stroke-ot követően is, két fő módon: a poststroke-immunválasz egyrészt az agyban a szöveti sérüléshez járul hozzá, a stroke azonban a szisztémás immunválaszra is hatást gyakorol, amely több következménnyel jár.

HUN 2010;63(07-08)