Hírvilág

Súlyos coronariabetegség: nem elég jó a percutan coronariaintervenció

2011. AUGUSZTUS 15.

A súlyos, mindhárom koszorúeret vagy a bal főágat érintő coronariabetegségben szenvedő betegek kezelését tanulmányozó SYNTAX vizsgálatban nem sikerült percutan coronariaintervencióval (PCI) ugyanolyan jó eredményeket elérni, mint coronaria-bypassműtéttel (CABG).

A többcentrumos, nemzetközi, az egyik gyógyszert kibocsátó stent gyártója által támogatott SYNTAX vizsgálatban 1800 beteget kezeltek véletlen besorolás alapján bypassműtéttel vagy PCI-vel és gyógyszert kibocsátó stent beültetésével.

A háromérbetegségben vagy a bal coronaria-főág szűkületében szenvedő betegek angiográfiás felvétele alapján az intervenciós kardiológus és a szívsebész is egyformán kivitelezhetőnek tartotta mindkét beavatkozást. Betegenként átlagosan több mint négy laesiót kellett kezelni.

A véráramlás helyreállását a CABG-vel kezelt betegek 63%-ában és a PCI-n átesett betegek 57%-ában sikerült elérni. A beavatkozás utáni 12 hónap alatt súlyos cardiovascularis vagy cerebrovascularis esemény (beleértve az ismételt revaszkularizáció szükségessé válását) szignifikánsan ritkábban lépett fel a CABG-, mint a PCI-csoportban (12%, illetve 18%). A PCI-vel kezelt betegek szignifikánsan gyakrabban szorultak ismételt beavatkozásra (13,5%, illetve 6%), míg a bypassműtét után gyakrabban lépett fel stroke (2,2%, illetve 0,6%). A halálozási arány egyforma volt a két csoportban.

A kutatók létrehoztak egy új pontszámot, amely a coronarialaesiók összetettségét mutatja, a SYNTAX-pontszámot. A magas pontszámú, bonyolultabb koszorúér-elváltozásban szenvedő betegek esetében kifejezettebb volt a CABG előnye, alacsonyabb pontszám esetén a percutan intervenció nem mutatkozott rosszabbnak.

Az eddigi legnagyobb esetszámú ilyen vizsgálatban összességében tehát a PCI nem bizonyult egyformán hatásosnak, mint a CABG. Az intervenciós kardiológusok valószínűleg azon a véleményen lesznek, hogy a PCI utáni gyakoribb revaszkularizációs igény nem olyan jelentős, mint a bypassműtét által okozott nagyobb stroke-kockázat, és a 12 hónapos túlélés alapján semmivel nem rosszabb a PCI.

Hosszabb távú túlélési adataink még nincsenek. Az új SYNTAX-pontszám azonban értékes eszköznek bizonyulhat mind a jövőbeli klinikai vizsgálatokban, mind a klinikai gyakorlatban a betegek kockázatának pontosabb megítélésére.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

N Engl J Med 2009 Feb 18 [előzetes elektronikus közlés]

N Engl J Med 2009 Feb 18 [előzetes elektronikus közlés]

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

TOMCSÁNYI János

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.