Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az intrabronchialisan terjedő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataink

PÁPAI Zsolt, SZIMA Barna, KISS Katalin, KIS Sándor, STRAUSZ János

A szerzők ritkán előforduló, endobronchialisan növekvő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataikat dolgozták fel. A bronchológiai módszerek kombinációjával a felfedezett 27 eset közül 21-ben a technikailag, illetve belgyógyászati okból inoperábilis tumorokat el távolították. Recidívát a vizsgált időszakban nem észleltek. A legtöbbször panaszokat okozó tumorok eltávolítása a betegek klinikai tüneteit jelentősen csökkentette. A feltételeknek megfelelő esetekben a bronchológiai rezekció a választandó terápia.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Akut myocardialis infarctusban echokardiográfiával felismert jobb pitvari thromboembolia

TÓTH Csaba, VADNAY István

A szerzők egy inferior lokalizációjú bal kamrai infarctushoz csatlakozó jobb kamrai akut myocardialis infarctust elszenvedett betegről számolnak be, akiben echokardiográfiával jobb pitvari thromboembolusokat mutattak ki. Az igen mobilis, extracardialis eredetű thrombusok pulmonalis embolisatio révén a beteg halálát okozták. Az eset kapcsán tárgyalják a jobb kamrai infarctus és a pulmonalis embolia előfordulásának felismerési nehézségeit, az echo-Doppler-vizsgálat szerepét. Hangsúlyozzák, hogy mobilis, jobb pitvari thrombus esetén műtéti eltávolítás indokolt, amivel a pulmonalis embolia az irodalmi adatok alapján megelőzhető.

HUN 1993;3(09)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚLIUS 28.

Nagylégúti szűkületek kezelésének bronchoscopos lehetőségei

STRAUSZ János, BÖLCSKEI Pál

A szerzők irodalmi áttekintést adnak azon bronchoszkópos módszerekről (lézer-, after loading kezelés, stent-beültetés), amelyek segítségével az elzáródott nagylégutak lumene ismét átjárhatóvá tehető. Valamennyi kezelésnek szigorú indikációs területei vannak. A malignus folyamatok esetén e módszerek palliatív jelentőségűek, és elsődleges céljuk az élet minőségének javítása. Mindegyik eljárás hazánkban bevezetésre került.

HUN 1993;3(07)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A pajzsmirigy primer non-Hodgkin lymphomája

ÉSIK Olga, NÉMETH György, PÓCZA Károly

A szerzők az elmúlt 30 évben észlelt 3 primer pajzsmirigy non-Hodgkin lymphomás beteg kórtörténetét ismertetik, különös tekintettel a diagnózisra, a staging-vizsgálatokra, a differenciáldiagnosztikára, a kezelésre, a követésre és a túlélésre. I E és viszonylag lokalizált II E stádium esetén műtét (bilateralis intra- vagy extracapsularis thyreoidectomia és szelektív nyirokcsomó-eltávolítás) indikált. A műtét után sugárkezelésre a regionális nyirokrégiók (nyak és felső mediastinum) ellátása érdekében minden esetben szükség van. Ezt követően adjuváns kemoterápia ajánlott, mivel ez az egyetlen módja a daganatos eredetű halálozás nagy részéért felelős távoli kiújulások megelőzésének. A diffúz II E, valamint II E-IV E stádiumú daganatok kezelése nem tér el más nodalis lymphomák terápiájától: a kezelés súlypontja a citosztatikumok alkalmazása, melyet többnyire sugárkezeléssel kell kiegészíteni. Ilyen esetekben radikális pajzsmirigyműtét végzése már nem indikált.

HUN 1993;3(01)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JÚLIUS 01.

TÁLYOG A BASALIS CISTERNÁKBAN A IV. KAMRA KÖVETKEZMÉNYES HYDROCEPHALUSÁVAL

PARAICZ Ervin, VÁRALLYAY György, PRINCZINGER Ágota, SZÉNÁSY József

Szerzők purulens meningitis után a hidat és a nyúltvelőt deformáló vaskos tokkal övezett tályogot mutattak ki a basalis cisternákban, mely radikális eltávolítás után gyógyult. Ezután a nem teljesen izolált IV. kamra ballonszerűen kitágult, ami az ide beültetett shuntre visszafejlődött.

HUN 1992;45(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1960. NOVEMBER 01.

Endoneuralis kollagenosis orbitalis neurofibrómában

HARASZTI Antal

1. A hypertrophiás neuritis szöveti képét mutató orbitalis neurofibromát ismertettünk. 2. Esetünkben neurofibroma mellett szólt, hogy ugyanazon régióból előzetesen is történt neurofibroma eltávolítás, hogy a hagymaátmetszetre emlékeztető képek csak egyes idegrostokra lokalizálódtak és a perineurium kötőszövete is felszaporodott, továbbá, hogy a klinikai vizsgálat más idegeken nem talált elváltozást. 3. Krücke felfogásához csatlakozunk, mely szerint a concentricus rost sklerosis másodlagos jelenségnek fogható fel és serosus átívódás következménye. Emellett szól, hogy a két folyamat egymás mellett is megfigyelhető volt. 4. A concentricus rostsklerosis nem specificus hypertrophiás neuritisre, hanem neurofibromában is előfordul.

HUN 1960;13(11)