Lege Artis Medicinae

Nagylégúti szűkületek kezelésének bronchoscopos lehetőségei

STRAUSZ János1, BÖLCSKEI Pál2

1993. JÚLIUS 28.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(07)

Összefoglaló közlemények

A szerzők irodalmi áttekintést adnak azon bronchoszkópos módszerekről (lézer-, after loading kezelés, stent-beültetés), amelyek segítségével az elzáródott nagylégutak lumene ismét átjárhatóvá tehető. Valamennyi kezelésnek szigorú indikációs területei vannak. A malignus folyamatok esetén e módszerek palliatív jelentőségűek, és elsődleges céljuk az élet minőségének javítása. Mindegyik eljárás hazánkban bevezetésre került.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Osztály Orvostovábbképző Egyetem Tüdőgyógyászati Tanszék Budapest
  2. Nürnberg Városi Klinika Pulmonológiai Osztály Nürnberg

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az alkohol hatására kialakuló krónikus máj- és hasnyálmirigy-megbetegedések jellemzői

NEMESÁNSZKY Elemér, DÖNGÖLŐ László

Az alkoholabúzus által előidézett szervkárosodások közül leggyakrabban a krónikus máj betegségek és pancreatitisek fordulnak elő. Bár incidenciájuk pontosan nem ismert, elő fordulásuk gyakorisága miatt Magyarországon népbetegségnek tekinthetők. Felismerésük különösen a megbetegedések korai stádiumában nehéz, gyakoriak a klinikai tünetekkel nem kísért (aszimptomatikus) formák. A megbetegedések felismerésében az anamnézis gondos felvételének, a fizikális vizsgálattal megállapítható jeleknek, valamint a laboratóriumi szűrővizsgálatoknak van alapvető szerepe. A pontos diagnózis érdekében részletes kivizsgálást, laboratóriumi vizsgálatokat, és funkcionális teszteket kell elvégezni. Az alkohol hatására kialakuló szöveti destrukció mértéke és az érintett szerv morfológiájának megítélése a biopsziával nyert minta patológiai analízisével lehetséges. A megbetegedések progressziója révén klinikai entitások (szindrómák) alakulnak ki. Az előre haladott, irreverzibilis stádiumot a károsodott szerv parenchymájának kötőszövetes átépülése és ennek következtében elégtelen működése jellemzi, melyre a kóros laboratóriumi paraméterek, és klinikai jelek utalnak.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában II.rész

KOVÁCS József

Nagykorú, cselekvőképes betegnek joga van bármely orvosi beavatkozást, kezelést visszautasítani. Ez alól Magyarországon azonban kivételnek számít a közvetlen életveszély elhárításához szükséges beavatkozás, melyhez a beteg hozzájárulása nem szükséges. Ezt a kivételt az angolszász jogrendszer általánosan nem ismeri el.

Lege Artis Medicinae

Az antineutrofil citoplazmatikus antitestek jellemzői és klinikai jelentőségük

SZŰCS Gabriella, SZEGEDI Gyula

Antineutrofil citoplazmatikus antitestek első sorban szisztémás vasculitisben szenvedő betegek szérumában mutathatók ki (Wegener granulomatosis, polyarteriitis nodosa, Churg Strauss szindróma), de megfigyelhetők egyéb autoimmun kórképekben is. Az antineutrofil citoplazmatikus antitest típusú ellenanyagok a neutrofil granulocyták granulumaiban található fehérjék ellen termelődnek. Indirekt immunfluorescens módszerrel citoplazmatikus és perinukleáris antineutrofil citoplazmatikus antitest mutatható ki, osztályozásuk ennek alapján történik: C-antineutrofil citoplazmatikus antitest és P-antineutrofil citoplazmatikus antitest. In vitro kísérletekben bizonyították, hogy az antineutrofil citoplazmatikus ellen anyagoknak közvetlen szerepe van az anti neutrofil citoplazmatikus antitest-asszociált vasculitisek patogenezisében. Az antineutrofil citoplazmatikus antitestek titere változik a betegség aktivitásának függvényében és ezáltal a gyógyítás hatékonyságának követésére is alkalmas.

Lege Artis Medicinae

Bőrtünetek és reaktív arthritis Giardia lamblia fertőzésben

RIESZ Tamás, VÁLYI-NAGY István, TEMESVÁRI Erzsébet, WINKLER Valéria, KASZÁS Ilona

Szerzők a giardiasis két ritkábban előforduló szövődményével, a bőrtünetek, valamint a reaktív arthritis jelentőségével foglalkoznak közleményükben. Nyolcéves beteganyagukban 569 Giardia lamblia fertőzésben szenvedő betegben vizsgálták az epe- és gastrointestinalis panaszok mellett jelentkező reaktív arthritis és bőrtünetek előfordulását. A parazitát direkt módon, friss (meleg) epéből, illetve az esetek egy részében friss székletből mutatták ki. Anyagukban reaktív arthritist 9, krónikus urticariát 59, rosaceat 17, prurigo nodularist 8 esetben észleltek, két betegüknél erythema nodosum jelentkezett. A giardiasis gyógykezelése első lépésben mindig metronidazol (Klion) adásával történt, napi 0,75–1,5 gramm mennyiségben, általában 10, legfeljebb 15 napon keresztül. Gyógyultnak azokat tekintették, akik panaszaik megszűntéről, vagy azok jelentős javulásáról számoltak be, és az egy hónap múlva elvégzett duodenalis nedv és székletvizsgálat során a kórokozó már nem volt kimutatható. 67 beteg a megismételt metronidazol kezelést követően is Giardia ürítő maradt. Közülük hatvannégyen gyógyszerkombinációk hatására gyógyultak meg. Három beteg giardiasisa a többszöri kezelés hatására sem gyógyult meg. Gastrointestinalis panaszokkal párhuzamosan, vagy néha csak önmagukban fellépő allergiás bőrtünetek, vagy reaktív arthritis jelentkezésekor, sőt erythemanodosum észlelésekor is gondolni kell az esetleges Giardia lamblia fertőzés talaján létrejött epe, vagy intestinalis góc lehetőségére.

Lege Artis Medicinae

A szem és az orbita színes Doppler-vizsgálata

BARTA Miklós, DANIEL A Merton , BARRY B Goldberg, ROBERTA M Sandy

A színes Doppler-vizsgálat új távlatot nyitott a szemészeti echográfia területén. Javallatát lényegében a szemgolyó és a szemüreg vascularis és daganatos betegségei képezik. A vizsgálati technika és a normális lelet bemutatása után a szerzők néhány kórképet ismertetnek: arteria carotis interna elzáródás miatt megfordult keringést az arteria ophthalmicában, az áramlás hiányát az arteria centralis retinaeben (szintén ocularis ischaemia kapcsán) és egy chorioidea melanoma vérkeringését. Az ép és kóros szem, valamint a szemüreg ereinek ábrázolása színes Doppler-vizsgálattal, spektrumanalízissel ígéretes új technikának mutatkozik.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A percutan endoszkópos interlamináris lumbalis discectomia és a microdiscectomia direkt költségeinek összehasonlítása: török eredmények]

ÜNSAL Ünlü Ülkün, ŞENTÜRK Salim

[A microdiscectomia (MD) a lumbalis porc­korongsérv műtéti kezelésének standard technikája. Az egy munkacsatornás percutan endoszkópos in­ter­lamináris lumbalis discectomia (PELD) egy másik műtéti lehetőség, ami a rövidebb kórházi ápolási idő szüksé­ges­sége és a gyorsabb funkcionális gyógyulás miatt egyre nép­szerűbbé válik. Nagyon kevés tanulmány elemzi e két technika költségeit. Jelen tanulmány célja az MD és a PELD összes kórházi költségének összehasonlítása. Negyven 22 és 70 éves kor közötti, PELD vagy MD módszerrel és különböző aneszteziológiai technikával operált beteget osztottunk négy csoportba: 1. PELD + helyi érzéstelenítés (PELD-Local) (n = 10), 2. PELD + ál­ta­lános ér­zéstelenítés (PELD-General) (n = 10), 3. MD + spi­nalis ér­zés­­telenítés (MD-Spinal) (n = 10), 4. MD + ál­ta­lános érzés­telenítés (MD-General) (n = 10). Az egészség­ügyi költsé­ge­ket a direkt költés összegeként definiáltuk. A költségek direkt összehasonlíthatósága érdekében az ada­tokat az érzéstele­nítés módja szerint elemeztük. A direkt költségeket az MD- és a PELD-csoportok között hasonlí­tottuk össze. A PELD-Local-csoportban az összes költség összege 1249,5 $, a PELD-General-csoportban 1741,5 $, az MD-Spinal-csoportban 2015,6 $, az MD-General-csoportban 2348,7 $ volt. Az összes költség összege magasabb volt az MD-Spinal- és MD-General-csoportokban, mint a PELD-Local- és PELD-General-cso­portokban. A mű­tét, a sebészi eszközök, az anesz­tézia (az aneszteziológus díja), a kórházi tartózkodás, az érzéstelenítés során használt gyógyszerek és anyagok, a laboratóriumi vizsgálatok, az ápolás és a posztoperatív gyógyszerelés költsége szigni­fi­káns mértékben eltért a négy csoport között (p < 0,01). Vizsgálatunk igazolta, hogy a PELD kevésbé költséges, mint az MD.]

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Hypertonia és Nephrologia

Az Európai Hypertonia Társaság 2021. évi irányelvei a rendelői, illetve rendelőn kívüli vérnyomásmérésről

A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének kérdéseiről

NAGY Ferenc

Annak ellenére, hogy a Parkinson-kór diagnosztikája és kezelése az elmúlt években is folyamatosan fejlődött és új terápiás lehetőségek jelentek meg, a Parkinson-kórral élők kezelése és gondozása, különösen az előrehaladott szakaszban, továbbra is nagy kihívást jelent a mozgászavarral foglalkozó neurológusok számára. A Parkinson-kór kezelését több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja: a betegség megállíthatatlanul halad előre, a betegek tünettana és a progresszió gyorsasága, az egyéb kísérő nem motoros tünetek és a kezelés okozta komplikációk megjelenése nagy heterogenitást mutatnak. Mindezek alapján nehéz az egységes rutin terápiás elv kidolgozása és alkalmazása. Ez az összefoglaló a szakmai kollégiumi ajánlás és a szakirodalom adataira támaszkodva próbálja megvilágítani a Parkinson-kór kezelésének szempontjait, különös tekintettel az előrehaladott stádiumú esetekre.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.