Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

Vertebralis reográfiás és arteriográfiás vizsgálatok vertebrobasilaris keringészavarok eseteiben

OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző 35 uncovertebralis arthrosis következtéven kialakult vertebrobasilaris keringési elégtelenségben szenvedő betegnél elvégzett arteria vertebralis arteriográfia eredményeit hasonlítja össze a Pratesi-módszerrel végzett szelektív arteria vertebralis reográfia adataival. A klinikai kép betegeinél a cervicalis encephalis syndroma tüneteit mutatta. 7 betegnél az arteriográfia kóros morfológiát nem mutatott, ezeket patomechanikailag a periarterialis vegetatív plexus irritációja következményének tartja, 15 betegnél éranomália különböző formáit, 8 betegnél extravasalis érkompressziót, 5 betegnél intravasalis érstenosist igazolt az arteriográfia. A reográfia minden esetben kóros morfológiát mutatott, 27 esetben kifejezett volt a fejrotációi során a keringés csökkenése (az eredeti „alapkeringési” érték 1/10-e), 5 esetben a keringés csökkenés ezt a szintet nem érte el a fej pozícióváltoztatásai során. Két esetben az alapkeringés értéke volt igen alacsony (a 35 beteg alapkeringési átlagának 1/10-e alatt), 1 esetben az arteria vertebralis kompressziójakor mért/számított relatív pulzus volumen értékcsökkenés volt szignifikáns. Vizsgálataiból azt a következtetést vonja le, hogy a klinikummal korreráló arteria vertebralis reográfia érzékenyen jelzi a különböző morfológiai és/vagy funkcionális okok során létrejövő keringésváltozásokat.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Terápiás lehetőségek vibrációs szindrómában szenvedők plexus brachiális-leziója esetén

KÁKOSY Tibor, CSENGŐDY József, GLOVICZKI Zoltán

A szerzők 26 vibrációs expozícióban dolgozó beteg plexus brachiális lézióját dekompressziós eljárásokkal (célzott vállövi gyógytorna, eredménytelenség esetén I. borda-resectio) kezelték. A gyógyeredményt elektrofiziológiai módszerekkel (EMG, idegvezetési sebesség mérése) is ellenőrizték. A konzervatív kezelés szubjektíve az esetek közel 1/3-ában, objektíve felében eredményezett javulást. A műtét objektíve valamennyi esetben eredményes volt, szubjektíve 5 betegből 3 javult tartósan. Eredményeik alapján javasolják vibrációs expozícióban dolgozók felsővégtagi panaszai esetén a vállövi neurovaszkuláris kompresszió jeleinek keresését és pozitív esetben az ismertetett dekompreszsziós eljárások alkalmazását.

HUN 1981;34(12)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Vállövi neurovascularis compressiós syndroma

DR GLOVICZKI Z., DR KÁLI A., DR URAI L.

A szerzők 52 vállövi neurovascularis compressiós beteg vizsgálatát végezték el. A szubjektív panaszok, a neurologiai status elemzése mellett két korszerű metodikával, a Doppler-féle flowmeter és a perifériás ideg vezetési sebesség mérésével igazolják a vascularis és a plexus compressiót. Mindkét metodika a beteg számára kevéssé megterhelő, ugyanakkor értékes és korai diagnózist biztosító vizsgálat vállövi compressió igazolására, a lokalizáció megállapítására. A rutin EMG vizsgálatnál, a sensoros rostok distalis vezetési sebesség mérésénél alkalmasabb metodika a plexus compressió igazolására az Erb pont-axilla közötti távolságon a motoros rostok vezetési sebességének mérése, ami kontrollcsoportnál n. ulnaris levezetésben 7 5 ,6 ± 1,6 m/sec, n. medianusnál 77 ± 1, 7 m/sec, míg betegcsoportban 49 ± 1,6 m/sec, illetve 51,3 ± 2,3 m/sec. 3 betegnél történt vállövi neurovascularis compressió megoldására ma már elfogadott decompressiós műtét, az 1. borda resectiója, ezt követően mindhárom betegnél megszűnt a vascularis compressió és javult a vezetési sebesség is.

HUN 1977;30(08)

Ideggyógyászati Szemle

1968. NOVEMBER 01.

A plexus chorioideus öregkori elváltozásairól

HORÁNYI Béla, SZENDRŐI Mária

Szerzők 30 esetben vizsgálták a plexus chorioideus hámsejtjeinek és stromajának időskori elváltozásait. Minden esetben találtak változó intenzitású plexus sclerosist. 21 esetben észlelték a plexus hámsejtjeiben ezüst-impregnatióval kimutatható Biondi-féle képződményeket. Foglalkoznak ezen képződmények morphológiai sajátságaival. Anyagukban összevetették a plexus chorioideus eltéréseit az agy egyéb öregkori elváltozásainak, azaz a senilis plaque-oknak és az Alzheimer-féle fibrillum elváltozásnak az előfordulásával.

HUN 1968;21(11)

Ideggyógyászati Szemle

1967. OKTÓBER 01.

Liquorcytologiai problémák idegrendszeri carcinománál

PÉTER Ágnes, SZEGEDY László, HUSZÁR Ilona

Szerzők 3 idegrendszeri carcinoma esetet ismertetnek, ahol a liquorban daganatgyanús sejteket találtak. 1. esetükben bronchuscarcinoma agyi áttéténél normális sejtszám mellett lymphocytákhoz hasonló tumor-sejteket mutattak ki. 2. betegünknél az agyhártyákat is infiltráló, rosszindulatúan elfajult plexus papilloma klinikailag chronikus meningitist okozott és a liquorcytologiai kép utalt csak a kórfolyamat daganatos eredetére. 3. betegünknél cervix-carcinoma áttéte cauda syndromát eredményezett. A liquorban rosszindulatúság jeleit mutató epithelialis sejteket észleltek. Szerzők a liquor daganatsejtjei döntő sajátságainak a polychromasiát, az anisocytosist, illetve anisonucleosist és a polymorhpismust jelölik. A liquor sejtkép gyulladásos és daganatos elváltozásainak differential-diagnosztikus jellegzetességeit elemzik és képanyaggal demonstrálják.

HUN 1967;20(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

Adatok a vér és liquor cukortartalmának néhány összefüggéséről

DÉNES Iván, FARAGÓ András

404 esetben vizsgáltuk a vér és liquor cukortartalmának arányát. Tapasztalataink szerint egyes kórképekben jelentősen eltér a vércukor-liquor-cukor hányados (V/L Q) a normális 1,5 értéktől. Véleményünk szerint az eltérés oka gerinctáji folyamatoknál az idegszövet fokozott cukorfogyasztása, agyi folyamatoknál a plexus chorioideus megváltozott működése. A significansan megváltozott V/L Q a radiculitis, radiculopathia, spinalis tumor eseteiben az elkülönítő kórismézésben is jól felhasználható.

HUN 1967;20(07)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

Neuro-radiculo-myelitis képében megnyilvánuló polyarteritis nodosa

KÖNYVES-KOLONICS László, PÉLEY Domokos, HARASZTI Antal

Szerzők a polyarteritis nodosának monosystémás, csak az idegrendszer ereire localizált esetét ismertetik. Klinikailag a jellemző általános tünetek és a jellemző kórlefolyás mellett szervi tüneteket csak az idegrendszer részéről észleltek. A részletes kórbonctani és kórszövettani vizsgálat eredménye összhangban volt a klinikai tünetekkel. Jellemző kóros elváltozásokat találtak a plexus brachiális vasanutritiájában, a lágyagyburok, a híd és a gerincvelő felső segmentumainak ereiben.

HUN 1965;18(06)

Ideggyógyászati Szemle

1963. SZEPTEMBER 01.

Liquorhypotensióval járó vaso-anoxiás agyi károsodás esete

ZAPPE Lajos, DÖMÖTÖR Lajos

Szerzők 47 éves férfibetegük kórtörténetét ismertetik, akin lázas állapot (feltehetőleg influenzás fertőzés) kapcsán aliquorrhoea és súlyos apalliumos syndroma tünetei alakultak ki; majd a betegség antibiotikum-kezelésre, intrathecalis és parenteralis folyadéktherápiára maradványtünet nélkül gyógyult. A klinikai adatok elemzése alapján valószínűnek tartják, hogy mind az aliquorrhoea, mind az idegrendszeri tünetek az intracranialis keringés zavarának következményeként jöttek létre. Esetük kapcsán szerzők kifejtik azon elképzelésüket, mely szerint a liquor-hypotensiós kórképek pathomechanizmusában vérkeringési zavar s a liquornyomás csökkenése által kiváltott, az agyi-, és plexus circulatióra visszaható, másodlagos reflexek játszanák a döntő szerepet.

HUN 1963;16(09)

Ideggyógyászati Szemle

1955. ÁPRILIS 02.

Adatok a primär cerebralis carcinoma kérdéséhez

DR BARTHA István, DR SZOBOR Albert

A plexus chorioideus elsődleges, rosszrindulatú daganataival kapcsolatban ezidőszerint még nem alakult ki egységes álláspont. Az idevágó irodalmat áttekintve kiderül, hogy ezideig már több közlés történt, mely a plexus chorioideusból (a továbbiakban pl. ch.) kiindult, primär carcinomaról számol be.

HUN 1955;8(02)