Ideggyógyászati Szemle

A plexus chorioideus öregkori elváltozásairól

HORÁNYI Béla1, SZENDRŐI Mária1

1968. NOVEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(11)

Szerzők 30 esetben vizsgálták a plexus chorioideus hámsejtjeinek és stromajának időskori elváltozásait. Minden esetben találtak változó intenzitású plexus sclerosist. 21 esetben észlelték a plexus hámsejtjeiben ezüst-impregnatióval kimutatható Biondi-féle képződményeket. Foglalkoznak ezen képződmények morphológiai sajátságaival. Anyagukban összevetették a plexus chorioideus eltéréseit az agy egyéb öregkori elváltozásainak, azaz a senilis plaque-oknak és az Alzheimer-féle fibrillum elváltozásnak az előfordulásával.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A beszámítási képességet befolyásoló psychopathiás reactiók

MAGYAR István

Összefoglalva az elmondottakat az alábbiakban szeretném a psychopathia kérdésben kialakult elképzeléseimet ismertetni. 1. A kóros személyiség-structura nem betegség és így önmagában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja. 2. A kóros személyiség-structura megkönnyítheti egy adott cselekmény létrejöttét, de ennek enyhítő körülményként való értékelése bírói feladat. Ritka esetben válik szükségessé, hogy az elmeszakértő erre felhívja a figyelmet, sőt különösen a visszaeső bűnözők eseteiben a börtönt mint „kényszer gyógykezelést” kell tudomásul vennie és helyeselnie. 3. A beszámítási képesség érintettsége a manifest psychopathiás állapotoknál, vagyis a pathologiás szintet elért psychés decompensalódás esetén kerül előtérbe, illetve olyankor, amikor a kóros személyiség-structura talaján psychotikus reactio jelentkezik. Ezekben az esetekben a legdöntőbb kérdés annak megállapítása, hogy milyen kapcsolatban áll a kialakult kóros állapot a bűn cselekménnyel; Nyírő meghatározásával élve a betegség bűnözött, vagy a tudatos én. 4. Nem beszéltem külön a katonai igazságszolgáltatás és a kóros személyiség structura vonatkozásairól, csupán megemlítem, hogy itt a kérdést az elmondottakon kívül speciális katonai problémák bonyolítják, többek között a katonai alkalmasság kérdése, a speciális katonai bűncselekmények jelentkezése. Gyakoribb a korlátozottság, vagy a beszámítási képesség kizártsága ha a bűnt elkövető alkalmatlan volt, vagy alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra. Más a megítélés specialis katonai bűncselekmény esetében és megváltozik az értékelésben a katonai környezet alakító hatása is. E kérdésekről csupán a teljesség kedvéért tettem említést, miután önmagában kimerítené egy referátum lehetőségeit, másrészt speciális, szűkebb rétegeket érintő probléma. Témám címe a beszámítási képességet érintő psychopathiás reactiók ismertetését ígérte és látszólag nem ezt adtam. Úgy vélem azonban, hogy a kóros személyiség-structura – mely ma is vitatott kérdése mind a psychiatriának, mind az igazságügyi elmekórtannak és mely általában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja - e vonatkozású negatív értékelése nélkül a kérdés nem tárgyalható. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kóros személyiség-structura talaján kialakult pathologiás állapotok elmeszakértői megítélése az esetek nagy többségében kisebb problémát jelent, mint magának a kóros személyiség structurának, a psychopathiának adaequat értelmezése, ill. a beszámítási képesség épségére való kihatásának helyes megítélése.

Ideggyógyászati Szemle

Parkinson-os betegek stereotaxiás kezelése

HULLAY József

A szerző 35 Parkinson-os beteg 40 stereotaxiás műtéte kapcsán szerzett megfigyeléseit ismerteti. Új stereotaxiás módszert dolgozott ki, amely a lehetőség szerint maximálisan alkalmazkodik a kamra- és a structura-variációkhoz, és ennek megfelelően a pontos célzás mellett a műtéti történések in vivo localizalását, dokumentálását és interpretálását is lehetővé teszi. Új módszerével laesio-elemzést végezve a tremorra és tonusra hatásos laesiók tömörülését a thalamusban a V.o 1. p. és V. im., ill. V. o. a. határán, a subthalamusban pedig a Z. i. és a Ra. prl., I, határán észlelte. A subthalamikus tömörülés helyének megfelelő célpontban az EMG-san követett elektród-bevezetéskor tartós tremor leállást észlelt, s az itt ejtett egyetlen kis laesio (40 mm) mind a tonus, mind a tremor szempontjából igen jó hatásúnak bizonyult. A műtéti eredményeket a laesio-ejtés helyének megfelelően értékelve azt találta, hogy a VL mag és subthalamus kombinált laesiója jobb eredményt adott, mint a pallidum laesio, de a legjobb eredményt subthalamus, Z. i., Ra. prl. laesio után észlelte. Nemkívánatos psychés melléktünetet leggyakrabban a VL mag és subthalamus laesio-kombinációnál észlelt. A psychés kép pozitiv alakulása és a legkevesebb melléktünet subthalamikus laesio után mutatkozott. A somatomotoros javulásban, ill. annak megőrzésében a psychomotilitas javulását fontos tényezőnek tartja.

Ideggyógyászati Szemle

Scutamil-C tabletta fájdalomcsillapító és spasmolyticus hatásának vizsgálata idegsebészeti betegeken

VIDOVSZKY Tamás

A Scutamil-C elnevezésű drazsét összesen 64, idegsebészeti osztályon, illetve ambulancián kezelt betegen próbáltuk ki. Átlagosan 4X1 tablettát adtunk és azt tapasztaltuk, hogy olyan kórképek esetében, ahol a panaszok és tünetek előterében fájdalmas izomspasmusok állanak, jó eredménnyel alkalmazható anélkül, hogy károsnak értékelhető mellékhatásokat okozna.

Ideggyógyászati Szemle

Az intrauterin táplálkozási zavar késői neuropsychiatriai következményei

LIPÁK János, BAZSÓ János, KLEININGER Ottó, ZSADÁNYI Ottó, SOÓS Árpád, MALÁN Mihály

20 ikerpárnál végeztünk 10–17 éves korban anthropologiai, gyermekgyógyászati, szemészeti, neuropsychiatriai és psychologiai vizsgálatokat. Valamennyi ikerpárnál az egyik ikertag születési súlya a másik ikertaghoz viszonyítva legalább 15%-kal alacsonyabb volt, és minden esetben a median alatt helyezkedett el. A születési súlyon kívül minden más befolyásoló tényezőt igyekeztünk kizárni. Kétségtelen, hogy a kissúlyúaknál egy erős kiegyenlítődési tendencia figyelhető meg, de a kiegyenlítődés még a pubertáskorban sem válik teljessé. Szignifikáns különbség mutatkozik a visuomotoros perceptióban, a testsúlyban és közel szignifikáns a mozgásfejlődésben. Nem szignifikáns, de következetesen jelentkezik a retardatio a kissúlyú csoportban a testi és szellemi fejlődés valamennyi paraméterénél, és ugyanígy kimutatható hátrányos helyzetük neuropsychiatriai vonatkozásban is. Úgy véljük, hogy a 10. év utáni testi és szellemi subnormalitások területén az intrauterin rosszultápláltságot aetiologiai tényezőként el kell ismernünk.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a carotis-keringési zavarok kérdéséhez I. A carotis interna thombosisa

DÉNES Iván, KÉKES Ede, HORÁNYI Péter

A szerzők 29 carotis interna-thrombosisban szenvedő beteg adatait dolgozták fel. Felhívják a figyelmet a betegség megelőzésének, ill. korai diagnosisának fontosságára. A közismert klinikai tüneteken kívül a vérnyomás változásának megfigyelését, a carotis-oszlás tapintási érzékenységének vizsgálatát, a carotis pulsus-görbe végzését, valamint az ellenoldali zörej keresését ajánlják. Tapasztalataik szerint a betegség kapcsán kialakult súlyos vérnyomásesés kezelésében és kivédésében a carotis sinus környékének novocainos infiltratiója mindig eredményes.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

MOLICS Bálint, BONCZ Imre, LEIDECKER Eleonóra, HORVÁTH Cs. Zoltán, SEBESTYÉN Andor, KRÁNIZC János, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, OLÁH András

Háttér és célkitűzés – Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenő betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen. Módszerek – Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatbázisá­ból származnak (2009. év). Az elemzésbe a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti „G00–G99 Az idegrendszer betegségei” kórképekkel megjelenő és fizioterápiás ellátásban részesült betegek kerültek bevonásra. Eredmények – 2009-ben neurológiai panaszokkal 190 986 beteg került a fizioterápiás ellátásra a járóbeteg-szakrendelőkben, akik 1 331 675 esetszámmal 388,215 millió forint társadalombiztosítási támogatást vettek igénybe. Az „Ideg, ideggyök- és plexus-rendellenességek” alcsoport betegszámainak átlagértéke férfiaknál 39 beteg/10 000 lakos, nőknél pedig 66 beteg/10 000 lakos. Az „Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák” betegszáma férfiaknál 49 beteg/10 000 lakos, nőknél pedig 35 beteg/10 000 lakos. Az „Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek” évi betegszámok 10 000 lakosra vetítve férfi nemnél 33, női nemnél pedig 52. Következtetés – A járóbeteg-ellátások betegszámaiban a három leggyakoribb neurológiai alcsoport közül a női nem magasabb igénybevételi mutatói az „Ideg, ideggyök- és plexus-rendellenességek”, valamint az „Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek” alcsoportban figyelhető meg, míg az „Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák” csoportnál a férfiak igénybevételi mutatói a magasabbak. A neurológiai betegek rehabilitációja és gondozása során a fizioterápiás ellátások igénybevételében jelentős nemek és korcsoportok közötti eltéréseket találtunk.

Magyar Radiológia

Gyermekradiológia az ECR-en

KIS Éva

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a gyermekradiológia témaköréből szokatlanul kevés továbbképző előadás hangzott el, és a rövid előadások is kisszámúak voltak. Az intrauterin MR-vizsgálatok még újdonságnak számítanak, bár egyre szélesebb körű indikációval történnek. A választandó technikákról és szekvenciákról Björkman-Burtscger tartott előadást Lundból. A központi idegrendszer intrauterin detektálható elváltozásairól Garel Párizsból, a magzat normális és kórós fejlődéséről az osztrák Prayer beszélt.

Ideggyógyászati Szemle

Javaslat az ischaemiás agyi károsodások új osztályozására

KOPA János, RÁDAI Ferenc, SZÁSZ Krisztina, REPA Imre, HUSZÁR Péter, BESZTERCZÁN Péter, GYŐRBÍRÓ Zsolt

Az agy ischaemiás megbetegedéseinek eddig használt osztályozásai, diagnosztikai megjelölései a kórkép anatómiai elváltozásairól nem adtak megfelelő tájékoztatást. Ezért dolgoztuk fel cerebrovascularis betegségben szenvedő, stroke-osztályon kezelt 1000 beteg adatait, akik jelentős részénél CT- vagy MR-vizsgálat történt. A klinikai és a radiológiai adatokat hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy az agy ér eredetű megbetegedéseinek több mint 80%-a ischaemiás. Minden ischaemiás betegnek kimutatható érelváltozásai vannak. Minden betegnek, akinek bármilyen ischaemiás inzultusa volt (átmeneti ischaemiás attak, reverzibilis ischaemiás károsodás, prolongált reverzibilis ischaemiás károsodás, befejezett stroke), CT-vel vagy MR-rel kimutatható maradandó ideg rendszeri károsodásai vannak. Az idegrendszeri tüneteket és a CT-, MR-képeket összehasonlítva az ischaemiák két nagy csoportra oszthatók: szoliter és multiplex infarctusok csoportjára. Ezeken belül további 3-3 alcsoport különíthető el. A szoliter infarctusok között S-1: tünetmentes beteg, egyetlen 10 mm átmérőnél kisebb góccal, S-2: enyhe neurológiai tünetek mellett egy 15 mm körüli átmérőjű infarctus vagy részleges érterületi kiesés, S-3: súlyos idegrendszeri tünetek mellett egy érterület teljes kiesése. A multiplex infarctusok közt M-1: klinikailag tünetmentes beteg, akinek CT- vagy MR-képén több 5 mm átmérő alatti elhalt terület látszik. M-2: enyhe idegrendszeri kieséses tünetek mellett 5-15 mm átmérőjű többgócú infarctus látható. M-3: igen súlyos idegrendszeri kieséses tünetek mellett többgócú infarctus látható, melyek között jelentősebb nagyságúak, akár egész érterületre esők is láthatók. Ez az osztályozás az eddigieknél jobban tükrözi a betegek klinikai állapotát és a patoanatómiai képet. Mi egy éve probléma nélkül alkalmazzuk a gyakorlatban.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

Ideggyógyászati Szemle

Panencephalitis nodosa esetekben észlelt szemfenék-elváltozások

SZABADI Elemér, OLÁH Imre

130 panencephalitis nodosa esetében kóros szemfenéki elváltozást 61 betegnél (47%), a Neurologiai klinika 51 esetéből 39-ben (76,5%) találtunk. A fundus elváltozások 79, illetve 76%-a a papillán, míg 21-24%-a extrapapillarisan volt látható. 14 esetben az aequator közelében öregkori lipoid lerakódáshoz hasonló sárgás-fehér pontocskákat észleltünk. A panencephalitis lefolyása, valamint a funduskép között az eddigi vizsgálatok alapján párhuzam nem vonható.