Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 58

Ideggyógyászati Szemle

1988. ÁPRILIS 01.

A disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia („Methotrexat encephalopathia”) klinikai és patológiai jellemzői

DR GARZULY Ferenc, DR BRITTIG Ferenc, DR GYENES Éva, DR MASÁT Péter, TÓTH Sándor

A szerzők disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia két, boncolás során kórismézett esetét ismertetik. A ritka, irreverzibilis cerebralis károsodás Methotrexat kezeléssel kombinált cranialis besugárzás következménye. Betegeiket hátsó scala daganat, illetve malignus lymphoma meningealis recidivája miatt kezelték. Az alkalmazott terápia hatására az alapbetegség meggyógyult, a betegek azonban a kiterjedt iatrogen idegrendszeri károsodás miatt meghaltak. Áttekintik az alattomos szövődmény klinikai és neuropatológiai jellemzőit és foglalkoznak a megelőzés kérdésével.

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Cryptococcus neoformans meningoencephalitis

DR SAÁL Mária, DR MAJTÉNYI Katalin, DR BARABÁS Anna, DR NOVÁK Ervin, DR GALGÓCZI József, DR AMBRÓZY György

Két beteg kerül ismertetésre, akiknél a lymphoid rendszer malignus megbetegedése mellett jelentkezett központi idegrendszeri cryptococcus neoformans fertőzés. Mindkét beteg alapbetegsége miatt több alkalommal kombinált cytostatikus kezelésben, ill. röntgen besugárzásban részesült. Ennek során jelentkeztek a meningealis izgalmi és egyéb idegrendszeri , ill. psychés tünetek. A liquor vizsgálatnál mindkét esetben kimutatásra került a kórokozó. A kombinált kezelés, mely Amphotericin B, Ancotil és Oradexon együttes alkalmazásából állt, az első esetben jó remissiot eredményezett; a súlyosabb, leromlott szomatikus állapotban levő betegnél alkalmazása eredménytelen volt. Boncolás alkalmával az idenrendszer gombás fertőzése volt kimutatható mindkét esetben. Tárgyalásra került a kezelések immunosuppressiv hatásának veszélye, valamint a cryptococcus neoformans kombinált terápiája.

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Elektrophysiologiai változások az agy localis elektronbesugárzása után

PÁSZTOR András, TOMKA Imre, SARKADI Ádám

Macskaagy somatosenzoros területét Van de Graaf generatorból nyert elektronsugárral besugároztuk. A besugárzást követő elektroencephalographiás változásokat chronikus epiduralis és mélyelektródák segítségével tanulmányoztuk. 1. 50-210 Krad sugártartomány határain belül minél nagyobb sugárdosist alkalmaztunk, annál hamarabb lépett fel az irritativ fázis és a görbék activáltsága annál kifejezettebb volt. 2. Az izgalmi szakaszra a görbék activáltságán kívül az állatok izgatott viselkedése is jellemző volt. 3. Az izgalmi stadium egy-két napos fennállását a depressiv EEG szakasz követte, amelyre a localis permanens ellapultságon kívül az ép occipitalis alfatevékenység volt a jellemző. 4. 210 Krad-os dozisok esetén az elváltozások irreversibilisek voltak. Az EEG kép látszólag rendeződött 50—150 Krad-os dosisok esetében, de a mélystructurákban az elektromos tevékenység mindvégig csökkent maradt. Az állatok érzés és tapintási fuctiojukat elvesztették és egyiköjük sem nyerte vissza a 2 hónapos túlélési idő folyamán. 5. A thalamus ventrobasalis structuráiban tapasztalt csökkent elektromos tevékenységet összefüggésbe hoztuk a thalamo-corticalis kapcsolatok révén kialakult retrograd sejt-degeneratióval.

Ideggyógyászati Szemle

1969. JANUÁR 01.

A myasthenia gravis autoimmun vonatkozásairól

SZOBOR Albert, BOZSÓKI Sándor, GÁSPÁRDY Géza

A myesthenia gravis patomechanizmusában az újabb kutatások szerint autoimmun folyamatnak is szerepe lehet. Saját vizsgálatainkban 45 myastheniás beteg serologiai vizsgálatait végeztük el harántcsíkolt izom ellen termelődő antitestek, továbbá anti-gammaglobulin factor és pajzsmirigy elleni antitestek szempontjából, 46,6%-ban izom elleni antitesteket találtunk. 52 kontroll-betegen izom elleni serologiai reactio nem volt kimutatható. Az izom elleni immun-reactiók pozitivitása nem mutat összefüggést a beteg korával, nemével, klinikai statusával, prognosisával, thymus műtét vagy besugárzás tényével. A myestheniában észlelt immun-pozitivitás értelmezésére több lehetőség kínálkozik. Egyik ilyen lehetőség a légúti fertőzéssel kezdődő myasthenia kérdése, aminek százalékos aránya kb. megegyezik a pozitív immun-reactiók és az izomban található lymphorrhagiák előfordulási arányával. A thymoma hangsúlyozott szerepe az immun-activitás megindításában nem volt megállapítható. A somatikus mutatio lehetőségét mérlegelve a szóba vehető folyamatok immunstimulatiós szerepe nem verificálható. A myastheniához társuló, immun-serologiailag pozitív betegségek szerepe, az irodalom és saját anyagunk alapján vizsgálva, hangsúlyozott, de a betegség-associatio alapján sem nyerünk magyarázatot a myasthenia immunológiai vonatkozásaira. Vizsgálataink alapján vázoljuk elméletünket, ami szerint a myasthenia immunbiológiai kapcsolata nem causalis és közvetlen, hanem a thymuson keresztül megvalósuló közvetett mechanismus.

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚLIUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetekben III. In vivo besugárzott gliomák összehasonlító vizsgálata

ZOLTÁN László, PÁLYI Irén, ÁFRA Dénes

1. Négy glioma összehasonlító vizsgálatát végeztük el első és recidív műtét kapcsán. A műtéti anyagból egyidejűleg szövettenyésztést is végeztünk. 2. Két glioblastoma multiforme és egy astrocytoma malignum diagnosissal operált beteg az első műtét után röntgen besugárzásban részesült, míg egy astrocytoma malignum diagnosissal műtött beteg nem kapott sugár kezelést. 3. A besugárzás eredményeképpen szövettenyészetben csökkent a tumor sejtek hosszabb ideig való tenyészthetősége, mely már a bekövetkező degeneratióban nyilvánult meg. A besugárzott tumorsejtek biológiai aktivitásának csökkenése a sugárhatás következményének tekinthető. 4. Egy esetben a nem besugárzott tumorszövetben recidív műtét alkalmával malignus irányban történő elváltozást figyeltünk meg szövettani feldolgozás után. 5. Egy esetben az első műtétkor eltávolított tumor szövet aktivitása tenyészetben már a malignus astrocytoma képét mutatta, mely a második műtétkor eltávolított szövetben talált malignus elváltozást előre jelezte.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetben

PÁLYI Irén, TÓTH Géza, CSÁKY László, ÁFRA Dénes, ZOLTÁN László

1. Gliomák szövettenyészeteiben egyszeri nagy sugárdózis 6000 r. után foszforanyagcsere vizsgálatot végeztünk a besugárzás után 6 és 22 órával. 2. A glioma tenyészetek besugárzás után a savban oldódó foszfor frakcióban magasabb aktivitást mutattak, mint a kontrollok. A lipid és DNA frakció viszont kisebb aktivitású a kontrollhoz viszonyítva. 3. A normál szövetek egyszeri nagy sugárdózis után nem mutatnak konzekvens elváltozásokat foszfor anyagcseréjükben.

Ideggyógyászati Szemle

1961. ÁPRILIS 01.

Gyermekkori gerincdaganatok

PÁSZTOR Emil, PARAICZ Ervin, SZÉNÁSY József

A gyermekkori spinalis tumorok kimutatása, illetve a differential-diagnostica kérdései gyakran nehéz problémát jelentenek. Ismertettük ezzel kapcsolatban a gyermekkorban felmerülő speciális nehézségeket és zavaró körülményeket, melyek elsősorban az anamnesticus adatokra és a neurológiai vizsgálat értékelhetőségére vonatkoznak. Azonban a liquorpassage- és laboratoriumi vizsgálata, valamint a röntgen, az esetek többségében támpontul szolgálhat legalább a tumor gyanújának felvetésére és a gyermek szakintézetbe való küldésére. Ha műtéti beavatkozásra nem kerül sor, de tumor gyanúja továbbra is fennáll, feltétlenül szükséges a rendszeres kontroll vizsgálat, lehetőleg ugyanazon orvosok által. A kontraszteljárások alkalmazása mellett is egyes esetekben szükségessé válhat az explorativ laminectomia elvégzése. Kimutatott gerincvelői compressio még feltételezett malignus tumor esetében is műtéti beavatkozást tesz szükségessé, s a csecsemőkor sem indokolja a beavatkozás halogatását. Ismeretes, hogy a műtét eredményessége elsősorban a tumor természetétől, valamint a praeoperativ állapottól függ, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak a juxtamedullaris jóindulatú, hanem az intra medullaris gliomák eseteiben is műtéttel jó eredmények érhetők el. Átmeneti javulás várható a malignus extramedullaris daganatok esetében alkalmazott decompressiótól is, ahol a javulás időtartamát megfelelő röntgen-besugárzással esetleg még meghosszabbíthatjuk.

Ideggyógyászati Szemle

1950. JÚNIUS 09.

Multiplex myeloma esete gerincvelő-compressióval és teljes bordaeltűnéssel

HULLAY József

Gerincvelő-compressiót okozó, klinikai-, biopsiás-, histologiai-, rtg.- és chemiai-vizsgálattal igazolt multiplex myeloma eset ismertetése. Az eset érdekessége a VI. borda teljes eltűnése, a contact légyrész metastasis, a műtéttel és rtg. -besugárzással elért, a tünetek kezdetétől számított másféléves, a műtéttől számított egyéves remissio, idegrendszeri tünetmentesség.