Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1979. ÁPRILIS 01.

Adatok a kisagy angioblastomájának szövettanához családi előfordulás kapcsán

DR. HORVÁTH Zoltán

Egy családból rövid időn belül két Lindau-tumoros beteget operáltak. Egyikükön olyan phakomatosisos stigmát észleltek, mely Lindau-daganatos betegnél igen ritka. E beteg fiatal életkora, s a családi előfordulás alapján felvetődik az egyéb örökletes betegségeknél jól ismert genetikus antepozíció lehetősége. Kiemelik a két daganat szimmetrikus elhelyezkedését, azonos artéria általi vérellátásukat, s a vertebralis angiográfia alapvető diagnosztikus jelentőségét. A szövettani vizsgálat során — a daganatot körülvevő mikroglia sejtekből álló sáncot, — a daganatot lebenyekre osztó mikroglia szigeteket, — a sáncon kívül, közvetlen a daganat melletti gyrifikált kisagyállományban helyenként kóros angiomatosus érgomolyagot láttak. Ezek alapján a tumor növekedését szakaszosnak tartják.

HUN 1979;32(4)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Funkcionális transcranialis doppler-vizsgálatok agyi keringészavarokban és a stroke rizikófaktoraiban

VALIKOVICS Attila

A stroke világszerte az egyik vezető halálok. A fejlett országokban az elmúlt években a stroke-gyakoriság átmeneti csökkenését, majd stabilizálódását lehetett észlelni, de hazánkban a tendencia nem ilyen kedvező, továbbra is a világelsők között vagyunk.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A mágneses rezonanciás angiográfia és a komputertomográfiás angiográfia alkalmazása ér eredetű neurológiai kórképekben

VÖRÖS Erika

Az érrendszer megjelenítésének módozatai, a különböző angiográfiás eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül azóta, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Haschek és Lindental az első érfestést kadáverkézen elvégezte. A módszer élő szervezetre történő adaptálása sokáig váratott magára, míg 1927-ben Egas Moniz az első carotisangiographiát embernél végrehajthatta, és a kilencedik próbálkozás után végre értékelhető képet kapott.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Haemostasisvizsgálatok fiatalkorú ischaemiás cerebrovascularis betegeknél

FOLYOVICH András, VASTAGH I., VITASZIL E., ILNICZKY S., NEMES L., CZEGLÉDI A.

A cerebrovascularis kórképek a halálokok sorában a harmadik helyen állnak a fejlett országokban. A fiatalkorban kialakuló ischaemiás cerebrovascularis betegségek 35-40%-a tisztázatlan eredetű (cryptogen stroke)

HUN 1999;52(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

Az MR-angiográfia, a CT-angiográfia és a digitális subtractiós angiográfia helye az intracranialis aneurysmák diagnosztikájában

VÖRÖS Erika, BORZÓ Pál, SZENTGYÖRGYI Réka, SÉRA Emese, KARDOS Lilla, KISS Marianna

A szerzők értékelik a 3 dimenziós time-of-flight mágneses rezonanciás angiográfia, a komputertomográfiás angiográfia és a digitális subtractiós angiográfia szerepét az intracranialis aneurysmák kimutatásában.

HUN 1998;51(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Digitális szubtrakciós angiográfia és MR-angiográfia összehasonlító vizsgálata gyermekkori ischaemiás stroke-ban

VELKEY Imre, LOMBAY Béla

A szerzők tíz, CT-vel igazolt ischaemiás stroke miatt kezelt gyermeknél végezték el a digitális szubtrakciós angiográfiát (DSA) és az MR-angiográfiát (MRA). Az utóbbival 5 esetben mutatták ki a digitális szubtrakciós angiográfiánál látható szűkületeket és elzáródásokat. Negatívnak bizonyult az MRA moyamoyás betegeikben, valamint egy-egy betegnél, akiknél a DSA spasmust, illetve stenosist igazolt. A DSA-t és az MRA-t összehasonlítva megállapítják, hogy az MRA hasznos noninvazív vizsgáló módszer lehet az ischaemiás gyermekkori stroke diagnosztikájában elsősorban a nagyobb erek occlusiójának kimutatásával.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚNIUS 01.

Vertebrobasilaris keringészavart okozó nyaki spondylosis reográfiával igazolt, operált esete

DR OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző a cervicalis spondylosis egyik formája az uncovertebralis arthrosis következtében létrejött arteria vertebralis kompresszió vertebralis reográfiával kimutatott, arteriográfiával igazolt és műtéttel - arteria vertebralis dekompresszió - megoldott esetét ismerteti. A műtét után a keringés javulását a klinikai tünetek enyhülése, valamint az angiográfia és reográfia bizonyítják.

HUN 1982;35(06)

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

Általános agyi vérkeringés vizsgálatok szerio-angiográfiával kísérletes koponyaűri nyomásfokozódás esetén

DR KISS József

A szerző epiduralis hematoma modelljével, az ezt követő agykárosodás, cerebrális ödéma állapotában kísérletei során 25 alkalommal szerio-angiográfiával vizsgálta az agyi keringést. Közben folyamatosan mérte a koponyaűri nyomást, a sinus sagittalis superiorban a vénás nyomást és egyéb paramétereket. Vizsgálatai során azt találta, hogy az agyi keringés 40-45 Hgmm-es intracraniális nyomásérték mellett kezd romlani. Ezt követően az átáramlás károsodása folyamatosan együtt halad a koponyaűri nyomásfokozódással, majd megszűnik az agyi keringés, ha az intraeraniális nyomás megközelíti, vagy eléri az esetenkénti „aktuális” perfúziós nyomást.

HUN 1980;33(11)

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

Az artéria carotis interna distalis szűkületének előfordulása és jelentősége

DR GÁCS Gyula, DR BODOSI Mihály, DR MÉBEI E. Tibor

A szerzők angiográfiásan részletesen tanulmányozott 950 féltekei ischemiás tünetekkel jelentkezett betegük között 5,4%-os gyakoriságúnak találták a sebészileg nem elérhető — distalis — carotis-szakasz szűkületét. A korai kórisme lehetőségét, tekintettel az átmeneti ischemiás tünetek 60%-os előfordulására, jónak ítélik. Noha, itt a tünetek jelentős része bizonyíthatóan embóliás eredetű, a legsúlyosabb klinikai jelek a teljes elzáródás bekövetkeztekor jönnek létre, amelyeket a megelőzően elkészített művi anastomosis kivédhet. Az alvadási tényezők befolyásolása természetesen ezekben az esetekben is kíván gyógyszeres kezelést.

HUN 1980;33(10)