Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 225
Egészségpolitika
2021. AUGUSZTUS 09.
Mankót kapnak szívbetegek és gyógyítóik
A közösségi háló helyett szakmai segítség – koordinátorok segítik a szív- és érrendszeri betegek gyógyítását A felvilágosítás, betegútkövetés a kardiológiában különösen kulcskérdés – koordinátori pályázatot indított a SZÍVSN országos betegegyesület, amelyhez az ország 20 kardiológiai központjában keres szakdolgozókat, akik egyfajta információs központként segítenék a szív- és érrendszeri betegeket, illetve a prevenciós munkát. Évente ugyanis a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg ma is hazánkban, hatvanezer embert veszítünk el annak ellenére, hogy az ellátás, a cardiovascularis központok felszereltsége világszínvonalú. Ennek több oka is van, de nagyban hozzájárul a betegek együttműködésének, tájékozottságának a hiánya. Ezen akar az egyesület változtatni, egyben tehermentesíteni az orvosokat és szakdolgozókat.
Hírvilág
2021. JÚNIUS 14.
Az idegenhonos növényfajok európai terjedését vizsgálták ökológusok
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
Hírvilág
2021. JÚNIUS 01.
Vegyük komolyan a gyermek fájdalmát!
Június első keddje a németországi Fájdalomtársaság kezdeményezésére lett a fájdalommegelőzés napja. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik a Bethesda Gyermekkórházban működő, az országban egyedülálló szemléletmóddal létrehozott Fájdalomambulancia. Az itt dolgozó szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a krónikus fájdalom valóságos kórkép, amelyre komplex szemlélettel keresnek megoldást az érintett gyermekekkel és családjaikkal közösen.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚNIUS 07.
A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején
A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és közülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Covid-19-betegeknél a vérzés, vagy a thromboemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében figyelembe kell venni a vese- és májműködést, valamint az orális antikoaguláns-, és a Covid-19-terápia közötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) esetében a jobb biztonság, a kedvezőbb kezelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a hatás laboratóriumi ellenőrzése, ami a közvetlen érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁJUS 30.
A fájdalomélmény kialakulásának korszerű megközelítése
A fájdalomkutatások alapfeltevése szerint a nociceptiv ingerlés során a fájdalom neuronmátrixa a funkcionális idegrendszeri képalkotó vizsgálatokban aktivitásnövekedést mutat, amelynek nagysága korrelál az inger nagyságával és a keletkezett fájdalomélmény intenzitásával. Az utóbbi évtized kutatásai megkérdőjelezték ezt az alapfelvetést. Az ellentmondások megértése céljából áttekintettem a fájdalom alapjául szolgáló idegtudományi kutatások új eredményeit. A célból, hogy jobban megismerjük a „hardver”-t, bemutatom a fájdalomhálózat tagjainak direkt kapcsolatrendszerét. Válaszokat keresve a fájdalomélmény kialakulásának mechanizmusára, a „szoftver”-re, röviden összefoglalom a kiemelkedő ingerek, a figyelmi és kivitelezés-kontroll hálózat működését. A nociceptio jelentőségének alátámasztása céljából áttekintettem a fájdalomérzésre képtelen betegek fájdalomhálózatának a viselkedését averzív helyzetekben. Irodalmi összefoglalómban a fájdalomélmény kialakulásával kapcsolatos multidiszciplináris kutatási eredményeket próbáltam valamennyi orvosi szakma számára érdekes és elgondolkodtató ismeretek formájában bemutatni.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 23.
A szűrés fontos, de nem prevenció, vagy átfogó népegészségügyi stratégia!
„Magyarországon olyan, hogy népegészségügy, ami eredményesen és rendszerszinten működne, nem létezik. Ha az egészségügy fejlesztésére 1000 milliárd adódik most, azt leghatékonyabban az elsődleges megelőzésre fókuszáló, az ágazatokat összekapcsoló népegészségügyi programra kellene fordítani” – mondja Vitrai József népegészségügyi szakértő, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke.
Gondolat
2021. MÁRCIUS 03.
Egymásba kötve: párhuzamos mozdulatok
Eperjesi Ágnes az egyik jelentősebb hazai alkotónk. Rendszeresen kiállít fontos hazai, és külföldi intézményekben, 2011 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének oktatója. Számos műfajban és technikával dolgozik, a fotográfiától a fotogramon és installációkon át videókig, művészkönyvekig, performanszokig. Témái között tudományos igényű szín- és formavizsgálatok, a vizuális kultúránk jellemzői, társadalmi kérdések, művészeti problémák egyaránt szerepelnek, ráadásul ezek nem egyszer együttesen alkotják meg a teljes művet.
Egészségpolitika
2021. MÁRCIUS 01.
Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért
A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.
Hírvilág
2020. OKTÓBER 21.
Új irányelv: a kétlépcsős inkontinencia-ellátás szolgálja a beteg érdekét
Megújult az inkontinencia irányelv, amelyben az érintett szakmák képviselői ismét megfogalmazták, hogy az inkontinencia diagnosztikáját és ellátási folyamatát két lépcsőben kell megvalósítani, ez szolgálja leginkább a betegek érdekeit is.
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]
[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában betöltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdeklődés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezethető vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követően egyértelművé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentős része elengedhetetlen a memória kialakításában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek későbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcsszerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idő információk kódolásában (sebesség, fejirány, határok, grid, objektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mindegyike egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgynevezett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben található sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyakran áldozatai különböző patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a legfrissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis formáció legfőbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navigációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi néhány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthető sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínűleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyerni a dinamikusan bővülő idegtudományi irodalomba. A memóriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintő betegségek jelentős közegészségügyi terhet képviselnek, és öregedő társadalmunkban a helyzet folyamatosan romlik. Ez különösen ösztönzően hat ennek az agyterületnek a pontosabb megismerésére és funkcionális feltérképezésére.]
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.
2.
3.
4.
5.