Részletes keresés

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

Mozgásszervi paraneoplasiás szindrómák

ANDRÁS Csilla, SZÁNTÓ János, SZEKANECZ Zoltán, CSIKI Zoltán, ILLÉS Árpád, SZEKANECZ Éva, DANKÓ Katalin

A mozgásszervi paraneoplasiák az arthropathiák, a myopathiák, az osteopathiák legkülönbözőbb formáiban jelentkezhetnek, de gyakran látjuk szisztémás autoimmun megbetegedések atípusos formáját is.

HUN 2006;5(02)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A neutropenia és infektológiai jelentősége hematológiai kórképekben

SINKÓ János

A neutropenia a hematológiai gyakorlatban gyakran előforduló immunhiány-állapot. Az abszolút granulocytaszám kritikus csökkenésének hátterében veleszületett vagy szerzett kórkép állhat. Neutropeniás betegek körében gyakoriak a súlyos, nemritkán fatális infekciók.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2005. ÁPRILIS 20.

Újabb ismeretek a szisztémás lupus erythematosusról

KISS Emese, GERGELY Péter, SZEGEDI Gyula

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) poliszisztémás autoimmun megbetegedés, napjainkban is a szakmai érdeklődés középpontjában áll. Egyaránt foglalkoztatja a kísérletes immunológiában érdekelt kutatókat, a klinikusokat és a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó szakembereket.

HUN 2005;15(04)

Magyar Immunológia

2004. MÁJUS 10.

A Felty-szindróma immunológiája

BÁLINT Géza, BÁLINT Péter

A Felty-szindróma szuperreumatoid betegségnek fogható fel, amely immungenetikailag sokkal egységesebb kórkép, mint a rheumatoid arthritis. A HLA-DRB1*0401 antigén az esetek 83%-ában megtalálható. Általában a rheumatoid arthritis hosszabb lefolyása során jelentkezik, a szakirodalmi adatok szerint az esetek 1%-ában. Ha a rheumatoid arthritisben szenvedõ betegnek tartós, más okkal nem magyarázható neutropeniája van, Feltyszindróma diagnosztizálható akkor is, ha splenomegalia nem mutatható ki.

HUN 2004;3(04)

Magyar Immunológia

2004. MÁJUS 10.

Immunológiai változások idõskorban

MEKKEL Gabriella, BARTA Zsolt, BAKÓ Gyula

Az „immunosenescence” (immunöregedés) az immunrendszer átalakulását jelenti a kor elõrehaladtával párhuzamosan. Az immunrendszer öregedése fiziológiás folyamat, hátterében komplex immunregulációs változások állnak, amelyek az idõsek esetében gyakrabban kialakuló infekciók, malignus folyamatok, valamint autoimmun betegségek alapjául szolgálnak. Fontos azonban elkülöníteni az elsõdlegesen (élettani) és a másodlagosan létrejövõ (betegségek okozta) immunológiai változásokat.

HUN 2004;3(04)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)

Magyar Immunológia

2002. JÚNIUS 20.

A T-lymphocyták jelátvitelének változásai hyperglykaemia hatására

BOLDIZSÁR Ferenc, BERKI Tímea, MISETA Attila, NÉMETH Péter

Az utóbbi években egyre több megfigyelés mutatja, hogy diabetes mellitusban zavart szenved a különbözõ sejtek (vörösvérsejtek, thrombocyták, neutrophil granulocyták) intracelluláris kalcium-anyagcseréje. Ismert, hogy károsodik az immunrendszer működése is, fokozva az infekciók iránti fogékonyságot.

HUN 2002;1(02)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

Experimentális allergiás encephalomyelitis sclerosis multiplex ?!

KAPÓCS Gábor

T-lymphocyták és molekuláris tervezés

HUN 1993;46(11-12)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Specifikus ellenanyagok immunterápiás alkalmazása a transzplantációk klinikai gyakorlatában

PETRÁNYI Győző, PÁLÓCZI Katalin

A szerv- és szövettranszplantációs gyakorlatban, az autoimmun, a hematológiai, az immunológiai, valamint az onkológiai meg betegedések gyógyításában egyre gyakrabban merül fel az immunterápiás lehetőségek alkalmazása. A közlemény foglalkozik mindazokkal az elsősorban poliklonális vagy monoklonális immunglobulin eredetű reagensekkel, amelyek a lymphocyták felszínén fontos szerepet játszó molekulákhoz kötődnek. A klinikai gyakorlatban már jól ismert antilymphocyta, illetve antithymocyta globulin, valamint az Orthoclon (anti-CD3 monoklonális antitest) reagenseken kívül érinti a még kísérletes kipróbálás alatt álló egyéb lymphocyta felületi marker-ellenes monoklonális ellenanyagokat (anti-CD4, -CD8; anti-TCR, anti-LFA reagen seket). A közlemény elsősorban a vese- és csontvelőátültetés klinikai gyakorlatában az immunterápiás reagens szerek csoportjának alkalmazási lehetőségeit farmakológiai hatásmechanizmusait, mellékhatásait ismerteti, értékelve azok jövőbeni elterjedését.

HUN 1993;3(10)