Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szociális kapcsolatok és a mortalitás

„Az egyének szociális kapcsolatainak minősége és mennyisége a mentális egészségen felül a morbiditáshoz és a mortalitáshoz is köthető” – állítja a PLOS Medicine-ben közölt legújabb kutatás.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kútba zárva vagy stigmatizáltan

Gombos Gábor, az ENSZ fogyatékos jogi egyezmény egyik kidolgozója hat hónapig élt és dolgozott Indiában. Élményei és a pszichiátriai kezelések mellett arról is beszélgettünk, miért titkolják Indiában a fogyatékos ember létét egy családban, akár úgy, hogy kútba zárva, láncon tartják őket...

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló

Feltehetően a fiatal kutatók által történt szervezésnek köszönhetően hatalmas területet ölelt fel a tematika: a gyermek fejlődésének vonatkozásában a fonológiai és lexikális fejlődés, a kognitív fejlődés több aspektusa (tudatelmélet, true-false belief), a memória és metamemória kérdésköre, a tulajdon kognitív oldala, a összehasonlító viselkedés-kutatás, developmental cybernetics, preverbális és prelexikális kommunikáció, fNIRS vizsgálatok.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Antidepresszívumok?

Az antidepresszívummal kezelt betegeknek több mint a fele nem lesz jobban a kezeléstől, egyrészt azért, mert a depresszió neurobiológiai hátteréről alkotott elméletek túlságosan leegyszerűsítőek, másrészt azért, mert a jelenlegi antidepresszívumok rossz célpontra irányulnak - állítják a Northwestern University kutatói.

HUN

Lege Artis Medicinae

2010. DECEMBER 20.

Az asthma genomikai háttere

SZALAI Csaba

Az asthma genomikai szempontból a multifaktoriális betegségek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a betegség iránti hajlamot több (feltételezések szerint több száz) gén kölcsönhatása eredményezi, ráadásul a betegség megjelenéséhez nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szükségesek.

HUN 2010;20(12)

Lege Artis Medicinae

2008. MÁRCIUS 21.

Interdiszciplinaritás, munkahelyi stressz, holisztikus szemléletű ellátás

SZABÓ Nóra, SZABÓ Gábor, HEGEDÛS Katalin

BEVEZETÉS – A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók testi és lelkiállapota rosszabb, mint a nem súlyos betegeket ápolóké. Ebben szerepet játszhat az ápolók elégedetlensége, vitális kimerültsége, a munkahelyi stressz, a társas támogatottság, valamint szakmai és társadalmi megítélésének a mértéke. A felmérés célja két, súlyos betegekkel foglalkozó csoport – hospice-ápolók és idős betegeket ápolók – öszszehasonlító vizsgálata. Hipotézis: a hospiceápolók elégedettségük, vitális kimerültségük, társas támogatottságuk, munkahelyi stressz mértékük, valamint szakmai, társadalmi elismertségük tekintetében egyaránt kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók MINTA ÉS MÓDSZEREK – Önkitöltős kérdőíves módszerrel hospice-ápolók (N=25) és idős betegeket ellátó (N=50) ápolók körében történt meg a felmérés. A kérdőív demográfiai, szakmai és társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos kérdéseket, elégedettség, vitális kimerültség, társas támogatás, valamint munkahelyi stressz kérdőívet tartalmazott. EREDMÉNYEK – Társas támogatottságuk tekintetében a hospice-ápolók egyértelműen kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók. Az idős betegeket ellátó ápolók munkahelyi stressz értéke nagyobb, mint a hospiceápolóké, így az idősellátásban dolgozók körében nagyobb az esély a munkahelyi stresszorok káros hatásainak érvényesülésére. KÖVETKEZTETÉSEK – A hospice interdiszciplináris szemlélete, a más (nem csupán ápolás és orvoslás) területeken tevékenykedő szakemberek elfogadása és bevonása a gyakorlati betegápolásba, a holisztikus ellátást, az ápolók elfogadását és elismerését segítheti, a nagyobb társas támogatottság révén pedig csökkentheti az ápolók munkahelyi stressz mértékét, ezzel a munkahelyi stresszorok káros következményeit. Ezért a jövőben érdemes lenne az interdiszciplinaritást kiterjeszteni, az egyes szakterületek közötti kommunikációt megerősíteni az idős betegek ellátásában, és tulajdonképpen az ellátórendszer valamennyi szintjén és területén.

HUN 2008;18(03)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Egy klinikai cerebrovascularis osztály egyéves betegforgalma - az adatkezelés módszerei, demográfiai és letalitási adatok

MIHÁLKA László, BERECZKI Dániel, FEKETE István, CSABA Béla, CSÉPÁNY Tünde, CSIBA László

A stroke mortalitását tekintve Magyarország a világstatisztika egyik legrosszabb helyén áll. A nemzetközi statisztikákban szereplő adatok pontosságát azonban sok kritika éri. A dolgozat célja egy jól körülírt területet ellátó, több mint 20 éve működő stroke-osztályon végzett felméréssel az osztály betegforgalmi adatainak elemzése, az adatbázis módszertani leírása, valamint annak vizsgálata, hogy az általunk tapasztalt stroke gyakoriság és halálozás megfelel-e az országos statisztikai adatoknak. A 210 ezres lakosságot ellátó stroke-osztály 12 hónapos betegforgalmi adataiból (betegenként közel 100 paraméter) létrehozott adatbázist számítógépes módszerekkel elemeztük. A vizsgált 12 hónap során akut agyi keringészavar miatt 505 beteget vettünk fel. A betegek 15%-a nem agyi keringészavar miatt került az osztályra. Akut agyi keringészavarban a teljes letalitás 18,6% volt (n=94). Ha az átlagos 1995-ös országos statisztikai adattal egyezőnek, 195/100 000-nek tartjuk a stroke-mortalitást, a területen 410 stroke halálozásnak kellett volna bekövetkeznie a vizsgált időszakban. Feltéve, hogy a magyarországi statisztikai adatokkal azonos értékek vonatkoznak a vizsgált területre, az osztály által ellátott területen akut agyi keringészavarban meghalt betegek legalább 75%-a nem a stroke-osztályra kerül. A rendelkezésre álló 23 stroke-agy tehát nem elegendő 210 ezer lakos ellátására. A különbség másik oka az lehet, hogy az akut stroke mortalitása régiónkban az országos statisztikai adatokban szereplőnél jelentősen alacsonyabb. Ezen hipotézis igazolása vagy cáfolása csak prospektív, a teljes ellátási területet elemző epidemiológiai vizsgálattal lehetséges.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Thrombolysis az akut agyi ischaemia kezelésében

NAGY Zoltán, SKOPÁL Judit

A cerebrovascularis betegségek képezik a harmadik leggyakoribb halálokot és a legtöbb tartós munkaképtelenséget Magyarországon. Az agyérbetegségek patofiziológiájának és kezelésének intenzív preklinikai és klinikai kutatása ellenére nincs olyan kezelési eljárás, mely az agyi infarctus prognózisát bizonyíthatóan javítaná. A thrombolysis elméletileg oki beavatkozás, mivel az érpályát ismét szabaddá teszi (rekanalizációs hipotézis). A különböző trombolysis vizsgálatok, meta-analízisek és esetismertetések egyértelműen bizonyították, hogy a korai hospitalizáció, a jól átgondolt diagnosztikai algoritmus, ebben első helyen a CT-vizsgálat, illetve a haemostasis-vizsgálatok alapvető fontosságúak. A magas rizikót jelentő vérzéses átalakulás és az agyödéma nem függ az alkalmazott thrombolyticum dózisától. A lysis ideje viszont nagymértékben meghatározza a beavatkozás sikerét. Ezért a stroke-betegek ellátás megszervezése alapvető a sikeres kezelés szempontjából.

HUN 1994;47(03-04)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Bulimiás vonások obesitasban

TÚRY Ferenc, LÁSZLÓ Zsuzsa, SZENDREY Gabriella, JOÓ Mária Nóra, PRÓNAY Gábor

A nagy népegészségügyi jelentőségű obesitas gyakran pszichoszomatikus zavarnak tekinthető. Kapcsolatát az evészavarok klasszikus formáival (anorexia, bulimia) a folyamatos átmenetet hangsúlyozó kontinuum-hipotézis szerint képzelhetjük el. Az obesitasban szenvedők mintegy fele bulimiás tünetekkel is rendelkezik az irodalmi adatok alapján (falásrohamok, hányás, hashajtózás). Az obesitasnak (vagy bulimiának) ezt az al csoportját vizsgálták a szerzők különböző evészavar-tesztekkel és interjúkkal egy 172 fős, illetve részben egy 254 fős obes populációban, egy helyi fogyókúrás szanatóriumban. A klinikai kritériumoknak megfelelő bulimia prevalenciája 55 férfi között 7,3%, 117 nő között 19,7% volt. A 254 fős populációban vizsgált tesztek alapján a táplálkozással kapcsolatos kóros attitűdök aránya igen magas, például bulimiás prediszpozíció a férfiak 41,2%-ában és a nők 73,0%-ában mutatható ki. A bulimiás obesitas alcsoportja a fenti nagy arányok miatt figyelmet érdemel, s kezelésében pszichoterápiás segítségre is szükség van.

HUN 1992;2(05)