Lege Artis Medicinae

Interdiszciplinaritás, munkahelyi stressz, holisztikus szemléletű ellátás

SZABÓ Nóra, SZABÓ Gábor, HEGEDÛS Katalin

2008. MÁRCIUS 21.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(03)

BEVEZETÉS – A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók testi és lelkiállapota rosszabb, mint a nem súlyos betegeket ápolóké. Ebben szerepet játszhat az ápolók elégedetlensége, vitális kimerültsége, a munkahelyi stressz, a társas támogatottság, valamint szakmai és társadalmi megítélésének a mértéke. A felmérés célja két, súlyos betegekkel foglalkozó csoport – hospice-ápolók és idős betegeket ápolók – öszszehasonlító vizsgálata. Hipotézis: a hospiceápolók elégedettségük, vitális kimerültségük, társas támogatottságuk, munkahelyi stressz mértékük, valamint szakmai, társadalmi elismertségük tekintetében egyaránt kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók MINTA ÉS MÓDSZEREK – Önkitöltős kérdőíves módszerrel hospice-ápolók (N=25) és idős betegeket ellátó (N=50) ápolók körében történt meg a felmérés. A kérdőív demográfiai, szakmai és társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos kérdéseket, elégedettség, vitális kimerültség, társas támogatás, valamint munkahelyi stressz kérdőívet tartalmazott. EREDMÉNYEK – Társas támogatottságuk tekintetében a hospice-ápolók egyértelműen kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók. Az idős betegeket ellátó ápolók munkahelyi stressz értéke nagyobb, mint a hospiceápolóké, így az idősellátásban dolgozók körében nagyobb az esély a munkahelyi stresszorok káros hatásainak érvényesülésére. KÖVETKEZTETÉSEK – A hospice interdiszciplináris szemlélete, a más (nem csupán ápolás és orvoslás) területeken tevékenykedő szakemberek elfogadása és bevonása a gyakorlati betegápolásba, a holisztikus ellátást, az ápolók elfogadását és elismerését segítheti, a nagyobb társas támogatottság révén pedig csökkentheti az ápolók munkahelyi stressz mértékét, ezzel a munkahelyi stresszorok káros következményeit. Ezért a jövőben érdemes lenne az interdiszciplinaritást kiterjeszteni, az egyes szakterületek közötti kommunikációt megerősíteni az idős betegek ellátásában, és tulajdonképpen az ellátórendszer valamennyi szintjén és területén.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A refluxtípusú panaszok kezelése A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata

SIMON László

A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata

Lege Artis Medicinae

Mindennapok biostatisztikája Reiczigel Jenő, Harnos Andrea, Solymosi Norbert: Biostatisztika nem statisztikusoknak

SINGER Júlia

Bár a könyv címe pontosan fedi a tartalmát, ha nekem kellene címet választanom, feltétlenül szerepelne benne az öröm vagy a játék, valahogy így: „Tanuljunk örömmel” vagy „Játsszunk biostatisztikát!”, vagy „A feladatmegoldás öröme”. A biostatisztikai kézikönyvek világában ez ennek a könyvnek a különös ismertetőjele.

Lege Artis Medicinae

Hajszolt egészség

BÁNFALVI Attila

Az élet célja az életben maradás; a medicina pedig azért kap kitüntetett szerepet, mert tőle remélünk választ az immár mindennél fontosabbá vált biológiai létünk meghosszabbítására.

Lege Artis Medicinae

Gyógyítás határok nélkül

FÖLDES Mária Éva

Az Európai Unió egyre nagyobb hatást gyakorol az egészségügyi ellátási rendszerekre, s ez fontos következményekkel jár a szolgáltatásokat igénybe vevők, nyújtók és szervezők számára. A piaci integráció elősegítését célzó európai uniós intézmények közvetett módon az egészségügy szervezése terén egyre nagyobb befolyásra tesznek szert.

Lege Artis Medicinae

„A gyógyításhoz szükséges szuggesztív erő” Beszélgetés Leövey András belgyógyászprofesszorral

SZEKANECZ Zoltán

Pályám kezdetén több színtéren is találkozhattam Leövey professzorral, tanulhattam tőle, vizsgázhattam nála, s ezért külön öröm számomra, hogy másfél évtized múltán a LAM számára én kérdezhettem az iskolateremtő professzort, egyetemi vezetőt, társasági elnököt, hogy csak legfontosabb címeit, tevékenységi területeit említsük. E beszélgetésben a belgyógyász tekinti át szakmájának változását, sikereit és kudarcait, a „belgyógyászati iskolák” elő- és eltűnését kritikus szemmel.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

[A Brief Scales for Coping Profile mérőeszköz török nyelvű változatának reliabilitása és validitása textilipari dolgozók körében]

ORNEK Koseoglu Ozlem, TEMEL Yavuz Guler

[A vizsgálat célja: adaptálni a BSCP (Brief Scales for Coping Profile) skálát török nyelvre és megvizsgálni a pszichometriai jellemzőket a textilipari dolgozók körében. Anyag és módszer: A pszichometriai elemzés keresztmetszeti vizsgálatként valósult meg. A kérdőív fordítását, nyelvi adaptálását követően a BSCP a dolgozók körében terjesztésre került. A BSCP szakmai validitás mérése CVI (Content Validity Index) meghatározásával történt, míg a reliabilitás vizsgálat a Cronbach-alfa mutatóval. A mérőeszköz validitásának vizsgálata feltáró és megerősítő faktoranalízissel valósult meg. Eredmények: A pszichometriai jellemzői az eredeti BSCP-nek megegyeztek a török verzióval. A feltáró faktoranalízis meghatározása alapján a BSCP-nek 6 alskálája van. A BSCP alskáláinak reliabilitás értéke 0.692, 0.712, 0.661, 0.756, 0.786, illetve 0.777 volt. Következtetések: A törökre fordított verziója a BSCP-nek megfelelő reliabilitását (megbízhatóságot) és validitást (érvényességet) mutatott, amely így az első adaptált mérőeszköz Törökországban a textilipari dolgozók coping profiljának méréshez. A skála jó lehetőséget kínál a munkavállalók megküzdési készségének felméréséhez, mely adatok hasznosíthatóak a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és pszichiátriai területeken dolgozó szakemberek által megvalósuló stressz menedzsment tréningeknél és egészségfejlesztő programoknál. ]

Nővér

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

GÁL-INGES Dóra, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az észlelt munkahelyi stressz szintje hogyan befolyásolja az ápolók életmódját, egészségét és alvását. Vizsgálati módszer és minta: Az online adatfelvétel 2015. április és május hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=556). Az adatelemzés SPSS 19.0 program segítségével készült, Khi2-próba, független kétmintás T-próba, Spearman-féle rangkorreláció alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Minél stresszesebbnek ítéli meg valaki a munkahelyét, annál rosszabbnak értékeli saját egészségi állapotát (p<0,001), alvásának minőségét (p<0,001) és mennyiségét (p<0,001), valamint táplálkozási szokását (p<0,001). A magas munkahelyi stressz csoportra jellemző a többszöri felébredés (p=0,009) és a fáradt ébredés (p<0,001). Táplálkozásukat rendszertelennek (p<0,001) és kapkodónak (p=0,006) ítélik meg. A krónikus betegségek és a káros szenvedélyek tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség az alacsony munkahelyi stressz csoporthoz képest. Következtetések: Jelen vizsgálatban a munkahelyi stressz magas szintje a táplálkozásra, az alvásra és a saját egészségi állapot értékelésére van negatív hatással.

Lege Artis Medicinae

A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás

PIKÓ Bettina

A pszichoszociális munkakörnyezet vizsgálata az egészségügyben és más, nem profitorientált szervezetekben eddig még nem kapott prioritást. A nem megfelelő szakértelemmel szervezett egységekben pedig a dolgozók nagyobb eséllyel vannak kitéve a munka káros pszichikai, szociális és egészségi következményeinek. Jelen vizsgálat célja, hogy a Csongrád megyében folyó „nővérkutatás” részeként elemezze a nővérek munkahelyi körülményeit és pszichoszomatikus egészségi állapotának összefüggéseit. A vizsgálatban 420 nővér vett részt, akik közül 218 regisztrált, 202 pedig tanuló nővér volt. Az adatgyűjtés módszereként önkitöltéses kérdőívet alkalmaztak a szerzők, amelynek kérdései a szociodemográfiai adatokon kívül a pszichoszomatikus tünetek, az egészségi állapot egyéb pszichoszociális jellemzői, a munkahelyi stressz és érzelmi megterhelés, valamint a kollegiális társas támogatás vizsgálatára is kiterjedtek. A többváltozós elemzések alapján arra lehet következtetni, hogy a nővérek pszichoszomatikus egészsége elsősorban a munkahelyük pszichoszociális jellemzőitől függ. A menedzsmentnek törekednie kell olyan teamstruktúrák kialakítására, amely elősegíti a stressz feldolgozását és a társas támogatás megvalósulását.

Lege Artis Medicinae

A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján

GYŐRFFY Zsuzsa, LŐRINCZ Jenő, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Hazánkban a művi abortuszok száma háromszoros értéket mutat az Európai Unióhoz viszonyítva. A terhességmegszakítások hátterében álló biopszichoszociális tényezők feltárása a hatékony prevenció eszközéül szolgálhat. MÓDSZER - Országos reprezentatív felmérés keretében 12 634 főre terjedt ki a vizsgálat. A minta reprezentálja a 18 év feletti lakosságot nem, kor, régiók és településnagyság szerint. A Hungarostudy 2002 egészségfelmérés a lakosság testi-lelki állapotát és a pszichoszociális rizikófaktorok átfogó vizsgálatát tűzte ki céljául. Az általunk vizsgált 6980 főből álló női almintában az abortuszok előfordulásának valószínűsége 22%-os. A statisztikai elemzés során az abortuszok háttérváltozóinak vizsgálatára került sor. EREDMÉNYEK - A művi abortuszok hátterében meghúzódó rizikótényezők dimenziói a következő faktorok köré szerveződnek: kiemelkedő jelentőségű (p=0,000) az elszenvedett bántalmazás - mind a partner, mind pedig a szülők részéről -, a korai traumatizáció hatása (p=0,000, az állami gondozottság, a szülők válása, illetve halála tényezők esetében), a társas támogatás hiánya, valamint a rossz anyagi helyzet, rossz szociális körülmények megléte. Az öngyilkossági kísérletek és gondolatok, a magas depressziópontszámok, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén szignifikáns többletet mutatnak az abortuszon átesett csoporton belül. KÖVETKEZTETÉS - A Hungarostudy 2002 felmérés és az erre épülő utánkövetés fontos célkitűzése, hogy a művi abortuszok háttértényezőinek feltárásával a minél szélesebb körű és hatékonyabb megelőzést szolgálja.