Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. JÚNIUS 25.

Célzott terápiák a reumatológiai gyakorlatban: előnyök és hátrányok

VERECKEI Edit

Az autoimmun, immunközvetített gyulladásos és az autoinflammatiós kórképek összetett tünetegyütteseket alkotnak. A tanulmány a megcélzott mechanizmusokat és betegségeket, valamint a gátló készítményeket mutatja be.

HUN 2024;34(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁJUS 30.

„Verseny az idővel”: a POEMS szindróma

RÓNASZÉKI Benedek, SANDI Dániel, ÓNODI Ádám, SZABÓ Nikolett, DÉZSI Lívia, TAJTI János , PIUKOVICS Klára

A POEMS szindróma egy potenciálisan jól menedzselhető betegség napjainkban, egyre bővülő terápiás arzenállal. A szindróma korai felismerése, ami a gyakorló orvosok számára továbbra is kihívást jelent, nagy jelentőségű a súlyos többszervi károsodás megelőzése szempontjából. Az alábbi két eset bemutatásával a szerzők a betegség késői szövődményeire hívják fel a figyelmet, illetve az elérhető terápiás lehetőségeket mutatják be POEMS szindrómában.

HUN 2024;77(5-6)

Klinikum

2024. MÁJUS 24.

GLP-1-receptor-agonisták és az atheroscleroticus cardiovascularis kockázat csökkentése 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél

BEDŐ Csaba

A kardiológusoknak érdemes megfontolni a GLP-1-RA-kezelést 2-es típusú cukorbetegség esetén.

HUN

Idegtudományok

2024. MÁJUS 21.

Refrakter és szuperrefrakter status epilepticus kezelése ketaminnal

SZEMLE eLitMed

Egy retrospektív kutatás eredményei szerint a ketamin hatékony gyógyszer az RSE és az SRSE kezelésében, azaz jó hatékonysági rátát mutat viszonylag kedvező mellékhatásprofil mellett.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A rilmenidinterápia hatása a szívfrekvencia- és a vérnyomás- variabilitásra, a baroreflex-szenzitivitásra

FINTA Ervin

A szimpatikus idegrendszer fontos és széles körben tanulmányozott szerepet játszik a hypertoniában és a társuló kórfolyamatokban. A különböző típusú antihipertenzív szerek között, amelyekkel lehetséges a túlzott szimpatikus aktivitás mérséklése, a centrális hatású szerek kiemelt szerepet játszanak. Az imidazolin I1-receptor-agonista rilmenidin néhány speciális tulajdonsága kerül áttekintésre az összefoglalóban.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A vérnyomáscsökkentő rilmenidin antihypertensiv hatásának elemzése

FARSANG Csaba, LENGYEL Mária, BORBÁS Sarolta, ZORÁNDI Ágnes, DIENES Szórádi Bernadett

A legutóbbi hazai (MHT 2018) és a legújabb európai irányelvekben (ESH 2023) (1, 2) a diuretikumok, a kalciumantagonisták, az ACE-gátlók, az ARB-k, az α1-adrenoceptor-blokkolók és a ß-blokkolók mellett az úgynevezett „centrálisan” ható, imidazolin (I) -1-receptor-agonista szerek is említést kaptak. Az utóbbi szerekkel monoterápiában kevés hosszú távú, a hemodinamikai változásokat is követő vizsgálat látott napvilágot.

HUN 2024;28(2)

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Összetört női szívek klubja: mítosz vagy valóság? MINOCA – Takotsubo-cardiomyopathia – esetismertetés

BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A „myocardialis infarktus coronariaokklúzió nélkül” olyan gyűjtőfogalom, mely különböző betegségeket foglal magába - ezek közé tartozik a Takotsubo-cardiomyopathia, vagy más néven „összetört szív szindróma”.

HUN 2024;34(4)

Klinikum

2024. ÁPRILIS 28.

Az átmeneti eszméletvesztés anatómiája

SZEMLE eLitMed

Amerikai neurobiológusok felfedeztek egy százötven éve keresett idegpályát a szív és az agy között, ami a syncope kialakulását vezérli.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A nők és a migrén

ÁFRA Judit

A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.

HUN 2024;34(3)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HUN 2024;28(1)