Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 46

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

„Önnek 1 új üzenete érkezett. Miért nem vette be a gyógyszerét?”

A mobilkommunikációs technológia újonnan felfedezett alkalmazási területe a hosszú, nagy gyógyszerszedési fegyelmet igénylő terápiák, például a tbc kezelésének ellenőrzése.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Tüdőembóliával komplikált Wegener granulomatosis - esetismertetés

Egy 79 éves nőbetegnél Wegener granulomatosis talaján tüdőembólia alakult ki, az elkezdett antikoagulálás mellett azonban életet veszélyeztető vérzés jelentkezett. Az irodalmi adatok alapján igazolható kis ereket érintő vasculitisek esetében fokozott a thromboembóliás rizikó, azonban továbbra sem tisztázott ezen fokozott vérzéses kockázatú betegek thromboembóliás eseményeinek optimális kezelése.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

WHO: Itt az idő a tuberculosis visszaszorítására

Az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentése sötét képest fest a világ tbc-helyzetéről, miután sorra nem sikerül megvalósítani a különböző diagnosztizálási és kezelési programok célkitűzéseit.

Lege Artis Medicinae

2007. MÁRCIUS 19.

Felvértezett kórokozók Az extenzív gyógyszerrezisztens tuberculosis kialakulása és terjedése

VADÁSZ Imre

A XX. század második felében jelent meg a tuberculosisnak egy újabb, a korábbiaknál nehezebben gyógyítható, rosszabb prognózisú, multirezisztens formája (multidrug resistant tuberculosis: MDR).

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

BÉLY Miklós, APÁTHY Ágnes

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció.

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

TNF-α-ellenes kezelés rheumatoid arthritisben

TAMÁSI László

A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kutatása a fontos elméleti ismereteken túl jelentõs gyakorlati eredményeket adott. Új hatásos gyógyszerek kifejlesztésére került sor, amelyek biológiai terápia néven kerültek be a gyakorlatba. A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kulcsfontosságú tényezõje a proinflammatorius hatású TNF-α. A citokinkaszkád csúcsán számos gyulladásos mediátor termelõdését befolyásolja, de fontos szerepe van a fertõzés és daganat elleni védekezésben is.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Hazai és európai tüdőgyógyászati kongresszus Budapesten

VADÁSZ Imre

Április 12–15. között rendezték meg fővárosunkban a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 51., valamint a Tbc és Tüdőbetegség Elleni Nemzetközi Unió (IUATLD) Európai Régiójának 1. kongresszusát. A program három fő téma köré csoportosult: tuberculosis, asthma bronchiale, dohányzás. A budapesti helyszín és a fő témák együttesen jelzik, hogy az uniónak célja volt a nyitás Kelet-Európa felé. A három népbetegség jellegű problémakör közül ugyanis a tuberculosis és a dohányzás tekintetében jelentős a különbség földrészünk nyugati és keleti része között, mind a probléma súlyában, mind a megoldás módszereiben. Beszámolónkban mi is e két kérdéskört emeljük ki.

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Az anorexia hazai történetek korai forrásai

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, KISS Kálmán, SIMON Lajos

A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis az immunológus szemével

GERGELY Péter

A tuberculosis a világon talán a legelterjedtebb fertőző betegség; az emberiség legalább egyharmada tekinthető fertőzöttnek. Az utóbbi években a betegség előretörése észlelhető a fejlett országokban. Az emberi szervezet nem tud teljesen hatékony immunválaszt létrehozni a kórokozóval szemben. A Mycobacterium tuberculosis elleni immunitás az alábbiakban foglalható össze. A M. tuberculosis intracelluláris kórokozó, amely a macrophagokban él, kivédve a sejtek anyagcseretermékeinek baktericid hatását. A kórokozó elleni védekezés lokális jellegű, a baktériumok és a szervezet között törékeny egyensúlyi állapot jön létre; a tuberculoticus granulomában a baktériumok általában életben maradnak, bármikor készen az újrafertőzésre; az immunreaktivitás gyengülésekor ez be is következhet. A védekezésben az akti vált macrophagok kiemelt szerepet játszanak. A T-sejtek megfelelő aktivációja és koordinált működése határozza meg a protektív és nem protektív (túlérzékenységi) immunitást. A BCG-védőoltás nem vált ki protektív immunitást, csak az újszülötteket védi a disszeminált tuberculosistól. A protektív immunitás kialakításához új típusú vakcinára vagy vakcinációs eljárásra volna szükség.