Nővér

European Council of Nursing Regulators

BALOGH Zoltán

2013. FEBRUÁR 28.

Nővér - 2013;26(01)

Kitekintés

Az Ápolást Szabályzó Testületek Európai Szövetségét (FEPI) 2004-ben alapították az Európában működő olyan testületek, szervezetek részvételével, melyek feladat- és hatáskörébe a betegápolás szabályozása tartozik.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A decubitus prevencióban alkalmazott prevenciós stratégiák Magyarországon és Szlovákiában

DARNAYOVÁ Monika

A decubitus előfordulása nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország kórházaiban dolgozó ápolókat is érinti. Az, hogy a decubitusos betegek száma milyen arányban van jelen az adott intézményben, az részben az ápolókon is múlik, hiszen a helytelen ápolásnak nagy szerepe van a kórkép kialakulásában. Ugyanakkor a decubitusos betegek ritka előfordulása a magas színvonalú ápolás legnagyobb bizonyítéka. A kutatás fő motívuma, hogy betekintést nyerjen két ország decubitus prevencióban alkalmazott módszereibe. A vizsgálat célja annak bemutatása, hogy milyen jelenleg a két intézményben folytatott prevenciós tevékenység, hogyan valósul meg a preventív szemlélet, milyen felmérő skálát alkalmaznak, mit tartalmaznak a protokollok, milyen segédeszközök használatára van lehetőség, valamint a dokumentáció vezetése hogyan valósul meg.

Nővér

Evidenciák a nyomási fekély kialakulását befolyásoló tényezők bemutatásában

CSERNUS Mariann

A nyomási fekély kialakulása, valamint gyógyulása több tényező együttes jelenlététől függ. A beteggel összefüggő tényezők (fizikai hatások, biológiai és pszichoszociális tényezők), valamint a nehezen gyógyuló sebbel kapcsolatosan felmerülő befolyásoló hatások (pl. a seb tartalma, elhelyezkedése, mérete, vérellátása, a sebalap állapota, fertőzés jelenléte, a kezelésre adott válasz) szoros kapcsolatban vannak a beteg általános állapotával, valamint alapbetegségével. Jelentős szerepük van továbbá az egészségügyi személyzettel összefüggő (képesség, szakmai felkészültség, attitűd), illetve az egészségügyi rendszerrel összefüggő (technikai-gazdasági fejlettség, a prevenciós és sebellátási eszközök, minőségbiztosítás, oktatás) tényezőknek is. A szerző ezen tényezők részletes, szakmai evidenciákkal alátámasztott ismertetésére vállalkozott.

Nővér

A cukorbetegség szövődményei a lábon, a diabéteszes lábsebek kezelése

RÉDLING Marianna

A diabéteszes láb szindróma, a diabéteszes betegek lábán kialakuló összetett patomechanizmusú tünet együttes, melynek szövődményei következtében (késedelmes kezelés esetén) a végtag amputációja válhat szükségessé. Diabéteszes betegek kb. 15%-ánál kell betegsége során lábseb kialakulásával számolni. A szerző bemutatja a diabéteszes láb szindróma kialakulásának hátterében álló diabéteszes kisér- és nagyér-szövődményeket, azok kimutatására szolgáló vizsgálatokat, a diabéteszes lábsebek jellegzetes klinikai megjelenési formáit és szövődményeit. Összefoglalásra kerülnek a diabéteszes lábsebek sikeres kezelésének legfontosabb elemei: belgyógyászati állapotok normalizálása; kóros nyomáspontok tehermentesítése; artériás keringés biztosítása; infekciókontroll; rendszeres és megfelelő mechanikus debridement; sebgyógyulás fázisának megfelelő sebkezelés; betegoktatás; recidíva megelőzés. A szerző kiemelt hangsúlyt fektet a szakápolók által végezhető szűrővizsgálatokra, kezelési módokra és betegoktatási feladatokra.

Nővér

Az alsó végtagon kialakult nem gyógyuló (krónikus) sebek ellátása

DARÓCZY Judit

A nem gyógyuló sebek előfordulása gyakori (a lakosság 5-7 %), ide tartoznak a vénás-, artériás keringési elégtelenség, a cukorbetegség, a tumorok, valamint a kóros nyomás miatt kialakuló fekélyek. A krónikus sebek súlyos gazdasági és társadalmi/egyéni szociális problémát jelentenek. Ellátásuk az egészségügyi ellátás minden szintjén történik: alapellátás, otthonápolás, szakrendelők, akut fekvőbeteg és rehabilitációs osztályok. A sebellátás szakértelmet igényel. A folyamatos továbbképzések nélkülözhetetlenek, nemcsak az orvosi továbbképzések, hanem az ápolók továbbképzése is. A sebellátásban az orvos és az ápoló együttműködése szükséges. A szerző célja, hogy ismertesse a sebek gyógyulásának élettani alapjait, a sebek klinikai jellemzőit és a szakszerű kezelés elveit.

Nővér

Krónikus lábsebek kezelési tervének szempontjai a gyakorlati tapasztalat alapján

IGNÁTH Györgyi

A krónikus sebek ellátásában az ápoló a team tagjaként felelősségteljes munkát végez, ami nem korlátozódhat csak az orvosi utasítás szó szerinti betartására, és a sebfedők megfelelő felhelyezésére. A beteg kezelése során az ápolónak felmérést, megfigyelést, vizsgálatot kell végezni, értékelni kell az eredményeket, és az orvos felé időben kell jelezni minden olyan tünetet, ami eltér az elvárható, a kezelt sebre jellemző sebgyógyulástól. A szerző a sebkezelés gyakorlatban alkalmazott elveit, módszereit mutatja be, kiemelve az ápolók ezzel kapcsolatos feladatait, hatáskörét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. A személyre szabott cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. ré­szében a cardiovascularis kockázati té­nye­zőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos car­diovascularis betegségben, a diabetes mel­litusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot be­folyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. rész­­­ben a cardiovascularis kockázatot be­fo­lyásoló állapotokat részleteztük. Köz­le­mé­nyünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt te­kintjük át az ESC irányelvei alapján.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Speciális megfontolások

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek tár­sadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre sza­bottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Lege Artis Medicinae

Paradigmaváltás a krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiájában

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A szívelégtelenség incidenciája, prevalenciája folyamatosan növekszik, a betegség morbiditása és a mortalitása továbbra is nagy, így a kórkép jelentősége óriási, megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű. A be­tegség prognózisát javító érdemi eviden­ciák továbbra is csak csökkent balkamra-funkcióval járó krónikus szívelégtelenség (HFrEF) kezelése esetén állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben számos „mér­földkővizsgálat” született, melyek eredményei a mai napig alapjaiban határozzák meg a betegség terápiáját. A HFrEF bázisterápiája sokáig három alappillérre épült: angiotenzinkonvertáló-enzim- (ACE-) gátló, β-blokkoló és mine­ralokorti­koid­re­ceptor-antagonista, melyek I/A ajánlási szinttel szerepelnek a különböző szívelégtelenség-ajánlásokban. 2014-ben publikálták az áttörő sikert hozó, nagy jelentőségű PARADIGM-HF (heart failure) vizsgálatot, amelyben egy teljesen új gyógy­szer­cso­portot, az angiotenzinreceptor-blok­ko­ló/ ne­prilysininhibitor (ARNI-) ve­gyü­letek cso­portjába tartozó sacu­bitril/valsartant vizsgálták HFrEF-betegeken. A vizsgálat eredménye szerint a sacubitril/valsartan szignifikáns mértékben, 20%-kal csökkentette a cardiovascularis (CV) halálozás és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció primer összetett végpontját, valamint 16%-kal csökkentette az összmortalitást egy aktív komparátorhoz, az HFrEF terá­piájában a legnagyobb evidenciákkal rendelkező ena­laprilhoz képest. Az Európai Kardiológusok Társasága (European Society of Cardiology, ESC) 2016-os szívelégtelenség-irányelve I/B evidenciaszinttel javasolja a sacubitril/ valsartan alkalmazását ACEI helyett a szív­elégtelenség miatti hospitalizáció és halálozás csökkentése céljából olyan ambuláns HFrEF-betegek esetén, akik az optimális ACEI, β-blokkoló (BB) és mineralokorti­koidreceptor-antagonista (MRA-) kezelés ellenére is panaszosak maradnak. A ké­sőb­biekben sacubitril/valsartannal több ki­­sebb vizsgálatot is pub­likáltak kissé eltérő indikációkkal és más betegcsoportokon. A PIONEER-HF vizs­gálat bizonyította, hogy a sacubitril/valsartan terápia korai, az akut szívelégte­lenség stabilizá­cióját követően történő megkezdése biztonságos és hatékony HFrEF-betegek esetén, gyorsabban csökkenti a szív­elég­telenség prognózisával korreláló NT-pro­BNP-szin­tet, mint az enalapril. A TRANSITION és a TITRATION vizsgálat a sacubitril/valsartan terápia kezdetéről, a dózistitrálás módjáról adott hasznos információkat. A sacubitril/ valsartan megjelenése új korszak kezdetét jelentette néhány évvel ezelőtt a HFrEF terápiájában. Ez a korszak Magyarországon most zajlik. Elképzelhető, hogy az SGLT-2-inhibitoroknak köszönhetően egy újabb korszak kapujában állunk, és erre várhatóan választ ad majd az ESC idén megjelenő új szívelégtelenség-ajánlása.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.