SÖVÉNYI Ferencné, FEDINECZNÉ VITTAY Katalin, TÓTH Ibolya
Szöveg nagyítása:
A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.
A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában – a technikai készségek mellett – meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében.
Az egészségügyi szakképzések különböző területein kiemelt fontosságú a gyakorlati oktatás. Ennek színterei és az oktatás eszközei az elmúlt évtizedekben sokat változtak. A gyakorlati képzések preklinikai szintjén a képességek fejlesztésének egyik legkorszerűbb helyszíne a klinikai demonstrációs egység. Az ilyen egységek hatékony működésének feltételei a magas szintű szervezettség, szakmaiság, szabályozottság. A szerző bemutatja a hazai klinikai demonstrációs egységek kialakításának történetét. Sokéves szakmai és oktatói tapasztalatai alapján ajánlást ad az egységek hatékonyabb működtetéséhez is.
2023. március 22-23-án, a Bukarestben tartott kétnapos találkozón az Európai Régió 50 országából több mint 250 résztvevő osztotta meg egymással az egészségügyi és gondozási munkaerő kihívásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, szakpolitikai megoldásokat és tapasztalatokat. A megbeszélések sokféle témát érintettek, beleértve a megtartást és toborzást, különösen a rosszul ellátott régiókban, a mobilitást és a migrációt, a képzés és oktatás terén szükséges beruházásokat és innovációkat, a munkakörülmények javítását, az egészségügyi és gondozási területen dolgozók mentális jólétének védelmét, valamint a nemek közötti egyenlőségre jobban reagáló intézkedések sürgős szükségességét.
Lege Artis Medicinae
A részt vevő orvosok ismeretei szerint még soha nem végeztek Magyarországon Apert-szindrómás egypetéjű ikerpáron kézrekonstrukciós műtétet, amelynek során mindkét kéz összes ujján szétválasztották és kialakították az összenőtt ujjaikat. A több évig tartó operációsorozat Hetthéssy Judit kézsebész, és dr. Kassai Tamás kézsebész, a dr. Manninger Jenő Baleseti Központ osztályvezető főorvosa vezetésével zajlott.
Lege Artis Medicinae
Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a LAM alapító főszerkesztője készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről, amelyben több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.
Lege Artis Medicinae
Díjnyertes dokumentumfilm került 2023 őszén a magyar mozikba Az Adamanton címmel, amelynek izgalmas a témája: egy olyan pszichiátriai központról szól, ami Párizsban, a Szajna partján „sodródik az árral”, ugyanis egy kikötött hajóról van szó.
Lege Artis Medicinae
Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap leköszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.
Magyarországon az emberek orális higiénéje nagy hiányosságokat mutat, és már egészen kisgyermek korban láthatók ennek jelei. A helyes szájhigiénés szokások kialakítását már a születés után el kell kezdeni, és egy egész életen át fenn kell tartani annak érdekében, hogy az orális betegségek kialakulását megelőzzük.
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről2.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban3.
4.
5.
