A szív majdnem … gyilkosa
RUTTKAY Bánk, CSIRIK Gyuláné
2016. DECEMBER 30.
Nővér - 2016;29(06)
Az ápolás gyakorlata
RUTTKAY Bánk, CSIRIK Gyuláné
2016. DECEMBER 30.
Nővér - 2016;29(06)
Az ápolás gyakorlata
Bár a medvehagymaszezon a cikk írásának időpontjában már véget ért, mégis érdemes, és talán tanulságos az alábbi esettel megismertetni a Tisztelt olvasót. A XXI. században ismét reneszánszát éli az egészséges táplálkozás.
A vizsgálat célja: A szerzők célja magyar aktív korú munkavállalók egészségi állapotának, életmódjának és egészségmagatartásának feltárása. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat Magyarországon irodai és ügyviteli munkakörben foglalkoztatott munkavállalók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapját az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) standard, egészségmagatartásra vonatkozó felmérésnél alkalmazott kérdőív adta. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2010 program segítségével, Khi négyzet próbával és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Szignifikánsnak a p<0,05 értékét tekintették. Eredmények: A kérdőívet összesen 735 munkavállaló töltötte ki (63% férfi, 37% nő). A vizsgálatban résztvevők egészségértéke tízfokozatú skálán 9,6-os átlagértéket mutatott. Külön elemeztük a dohányzási szokásokat és a fizikai aktivitást. Pszichoszomatikus tüneti skálán vizsgálva az egészségi állapotukat, leggyakrabban hát- és derékfájást és alvási problémákat jeleztek a válaszadók. Következtetés: A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a válaszadók egészségi állapota nem kielégítő. Sok irodai alkalmazott szenved pszichoszomatikus tünetektől. Összességében megállapítható, hogy a munkavállalók egészségmagatartása változtatásra szorul.
A vizsgálat célja: A szakirodalomi adatok felhasználásával a Guillain-Barré szindrómában szenvedő betegek ápolási diagnózisainak felállítása és egy eljárásrend kidolgozása, mely hozzájárul ezen betegek minőségi ellátásához. Vizsgálati módszer és minta: A vizsgálati módszer dokumentáció elemzés. 2007. július 1 és 2015. október 31. között, neurológiai osztályon kezelt GBS-ben szenvedő betegek adatait analizálom és összevetem a szakirodalomban fellelhető adatokkal. A GBS epidemiológiai, anatómiai hátterének bemutatását követően ismertetem a betegség klinikai tüneteit, azok igazolásának, a betegség diagnosztizálásának lehetőségeit, majd a kezelés és az ápolás szükséges kritériumait. Eredmény: A Guillain-Barré-szindróma kezelése és ápolása meghatározó a gyógyulást és a rehabilitációt illetően. Az ápolás minősége meghatározó szerepet tölt be a beteg későbbi életminőségét illetően, melyet egy eljárásrendben foglaltam össze.
A vizsgálat célja: A halvaszülés még ma is a leggyakoribb, az érintett családokat lelkileg is próbára tevő súlyos szülészeti szövődmény. A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy melyek azok a leggyakoribb anyai tényezők, amelyek a magzat méhen belüli elhalásához vezethetnek. Vizsgálati módszerek és minta: A retrospektív vizsgálat 2007. január és 2014. december között a Szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban történt. Nem véletlenszerű, célzott mintavétel során, a kutatás 50 fős mintán, dokumentumelemzéssel készült. Microsoft Excel program segítségével a leíró statisztika mellett a szerzők Khi-négyzet próbát alkalmaztak (p<0,05). Eredmények: Szignifikáns kapcsolat volt kimutatható a halvaszületés gyakoriságának előfordulása tekintetében a singuláris terhességek és az ikerterhességek között (p<0,05), valamint a különböző korú nők körében az endocrin betegségek és a halvaszülés gyakorisága között (p<0,05). A méhen belüli elhalás leggyakoribb magzati oka a hypoxia (32,6 %) volt. Következtetések: A magas rizikójú várandósságok korai felismerésével, a szövődmények megelőzésével, a halvaszülések száma tovább csökkenthető lenne.
Az 1910 és 12 között - Vágó József, korának híres építészének tervei alapján szecessziós stílusban épült - Schiffer-villában található Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban nyílt meg Dr. Baloghy Mária, a hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés alapítójának életművét bemutató emlékkiállítás.
A XXI században a korszerű oktatást az iskolákban a rugalmasság, innováció és az interakció jellemzi és számos újítás bevezetését teszi szükségessé. Az iskolák korszerűsítéséhez szükséges a tananyag tartalmának és az oktatási technológiák újítása, valamint a hagyományos tanítási módszerek elhagyása. Hangsúlyt fektetnek az olyan változásokra, amelyek célja, hogy hiteles, kreatív és független személyiségeket hozzanak létre. Az érdeklődés középpontjában már nem a tanuló egyén, hanem a gondolkodó ember van, ami különösen fontos az ápolói szakmában. Az ápolók az egészségügyi csapat legszámottevőbb dolgozói, saját és önálló munkaterülettel, mely igen szerteágazó kompetenciákat kíván. A korszerű tanítás olyan szerkezeti módszereket és eljárásokat kínál, melyben a diákoknak nagyobb mozgásszabadságot és változatos egyéni munkát és alkotást biztosít. A tanulmány a probléma alapú oktatás jellemzőit kutatja, az ápolók sikeres oktatásának és a tanítás magasabb szintre emelésének szempontjából. A korszerű oktatási rendszerek elemzésével olyan eredményeket várunk, melyek útmutatóként szolgálnak, milyen irányba szükséges változtatni, hogy az ápolásoktatás a hagyományos „ex katedra” tanításból, interaktív, korszerű oktatássá váljon.
A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.
Lege Artis Medicinae
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az akut Covid-19-fertőzés lezajlása után számos betegnél hosszan tartó tünetek maradnak fenn. Ezek egy része szervi eredetű, rendszerint a szív- és érrendszert, a légzőrendszert, illetve a központi idegrendszert érinti, a tünetek másik része pedig pszichikai vagy pszichoszomatikus jellegű. Szerte az országban nyitják kapuikat a „hosszú-Covid-ban”, illetve a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegeket ellátó ambulanciák. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának infektológiai-reumatológiai poszt-Covid szakrendelésének vezetőjét, Rákóczi Évát kérdeztük a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegek ellátásáról.
Hypertonia és Nephrologia
A cardiovascularis gyógyszereket a szív- és érrendszert érintő betegségek kezelésére, illetve azok elsődleges és másodlagos megelőzésére használjuk. Mint minden gyógyszernek, ezeknek a gyógyszereknek is lehet a terápiás hatásukon túl egyéb farmakológiai hatásuk. Különösen fontosak azok a hatások, amelyek a globális vagy a szív anyagcseréjét érintik, kedvező vagy kedvezőtlen befolyást gyakorolnak rá. Az elsődleges szívanyagcsere-betegségeken kívül a legtöbb szív- és érrendszeri betegséget erősen befolyásolja a páciens anyagcserestátusza és magához a betegséghez való alkalmazkodása. A globális és cardiovascularis anyagcserét befolyásoló gyógyszerek a felismert fő hatásmechanizmusuk mellett különös érdeklődésre tarthatnak számot, mind a potenciális jótékony, mind a káros hatások miatt, különösen hosszú távon, hiszen ezeket a gyógyszereket leginkább életük végéig szedniük kell betegeinknek. Ezeket a hatásokat a szív- és érrendszeri betegeket kezelő orvosoknak ismerniük kell, és terápiás döntéseiket ezen ismereteknek a birtokában kell meghozniuk. Ez a cikk ezt a döntéshozatalt hivatott segíteni, a fő cardiovascularis gyógyszerek metabolikus hatásainak áttekintésével.
Lege Artis Medicinae
A sodium-glucose cotransporter 2-inhibitorok (SGLT-2-gátlók) használata számos cardiovascularis (CV) kórképben (szívelégtelenségben, koszorúér-betegségben, szívinfarktus és stroke után) bizonyítottan előnyös, emiatt 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) évek óta részei az ajánlásoknak. A közelmúltban két klinikai vizsgálat is rávilágított arra, hogy az SGLT-2-gátlók mennyire jótékonyak a csökkent balkamra-funkcióval járó szívelégtelenségben (HFrEF) szenvedő betegekben, jelentősen csökkentve a szívelégtelenség miatti kórházi felvétel és a szív- és érrendszeri (CV) halálozás kockázatát, függetlenül attól, hogy a beteg diabeteses vagy nem. Ezáltal napjaink egyik legforrongóbb és legizgalmasabb kérdése tehető fel: Kinek a kezébe valók az SGLT-2-gátlók?
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás