[Bevezetés - A magyarországi akut stroke halálozás rosszabb a nyugat-európai eredményekhez képest, részben a szuboptimális oki kezelés miatt. Betegek és módszerek - Akut ischaemiás stroke betegek körében vizsgáltuk az akut agyi vascularis képalkotó vizsgálatok és a neurointervenció igénybevételét. Magyarországi stroke-centrumokból 2016. augusztus 31. előtti 20-20 consecutiv akut ischaemiás stroke beteg adatait elemeztük. Eredmények - Összesen 410 betegről kaptunk adatot, 166 (40,4%) esetében végeztek CT-angiográfia vizsgálatot, 44 (10,7%) beteg részesült mechanikus thrombectomiában. Következtetés - Nagyjából az alkalmas betegek har­mada részesült thrombectomiában. Ennek az oka lehet a késői kórházba kerülés, az akut vascularis képalkotás alacsony igénybevétele és a korlátozott neurointervenciós kapacitás, ezek terén fejlődés szükséges. ]

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

BEVEZETÉS - A kalciumpontszám (score) a coronariakalcifikáció számszerű jellemzését biztosítja. Felnőttkorú, 1-es típusú cukorbetegek körében kardiológiai tünetmentesség esetén is számítani lehet a koszorúerek atherosclerosisára. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Rendszeresen gondozott, 1-es típusú diabetesben szenvedő, felnőttkorú, kardiológiai szempontból tünetmentes betegeket (n=46) vizsgáltunk. A kettős sugárforrású komputertomográfia során a kalcifikáció mértékét Agatston-pontszámban (Agatston score, AS) fejeztük ki. EREDMÉNYEK - Koszorúér-kalcifikációt (AS: 1-2353) találtunk 21 cukorbeteg esetében, míg 25 cukorbeteg kalciumdepozitumtól mentesnek (AS: 0) bizonyult. Az AS-pozitív betegek idősebbek voltak (51,0±9,9 vs. 42,8±7,8 év; p=0,0045), a diabetes hosszabb ideje állt fenn (30,6±9,2 vs. 24,2±8,6 év; p=0,0238), haskörfogatuk (87,9±11,5 vs. 79,7±9,4 cm; p=0,0146), testtömegindexük (26,2±2,9 vs. 23,8±3,1 kg/m2; p=0,0109), LDL-koleszterin- (3,35±0,32 vs. 3,01±0,68 mmol/l; p=0,0069) és húgysavszintjük (228,4±48,7 vs. 195,1±39,4 µmol/l; p=0,0437) nagyobb volt, mint az AS-negatív betegeké. Az AS-pozitív betegek körében gyakrabban fordult elő hypertonia (p=0,0144), mint az AS-negatív betegek között. A két csoport HbA1c- értéke érdemben nem különbözött (7,97±0,85 vs. 8,26±1,28%; p=0,7491), a becsült inzulinérzékenység kisebb volt az AS-pozitív, mint az ASnegatív betegek körében (7,15±2,09 vs. 9,20± 2,03 mg/kg/min; p=0,0017). KÖVETKEZTETÉS - Felnőttkorú, 1-es típusú cukorbetegek körében a koszorúerek atheroscleroticus elváltozására idősebb életkor, hosszabb diabetestartam és cardiovascularis kockázati tényezők jelenléte esetén számíthatunk. A hoszszú távú glykaemiás kontroll nem tűnik meghatározónak a coronariakalcifikáció alakulása szempontjából.

BEVEZETÉS - Az epehólyag-sérülés tompa hasi traumát követően ritkán fordul elő, és rendszerint más hasi szervek károsodásával társul. Az epehólyag izolált rupturája nagyon ritka. ESETISMERTETÉS - A 42 éves férfi beteg kórházunkba érkezése előtt négy nappal, ittas állapotban tompa hasi traumát szenvedett. Az elvégzett fizikális vizsgálat negatív volt, a laboratóriumi eltérései sem voltak specifikusak. Ultrahangvizsgálat során echodúsan megvastagodott falú epehólyag ábrázolódott, echodús, inhomogén bennékkel. Az epehólyag mellett szabálytalan alakú folyadékgyülem volt kimutatható. Az „epehólyag-sérülés” diagnózisának igazolására komputertomográfiát végeztünk. Az epehólyag falán folytonosságmegszakadás, a lumenben magas denzitású, vérnek megfelelő bennék ábrázolódott. Pericholecysticusan szabálytalan alakú, a mesocolon transversumig kiterjedő folyadékgyülem volt látható. A komputertomográfia kizárta más hasi szerv sérülését. Az ezt követő sebészi feltárás igazolta a radiológiai véleményt. KÖVETKEZTETÉS - Az izolált epehólyag-sérülést szenvedett beteg klinikai képe többszakaszos lefolyást mutat. Előfordulhat, hogy a diagnózist egy viszonylag tünetmentes stádiumban kell felállítanunk. A diagnózis alapjául az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia szolgál.

BEVEZETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitis az epehólyagfal megvastagodásával járó kórképek ritka, jóindulatú formája. Radiológiai felismerése fontos, mert könynyen összetéveszthető az epehólyagrákkal. A jellegzetes ultrahang-, CT- és MR-tünetek ismerete sokat segíthet a differenciáldiagnózisban. ESETISMERTETÉS - Két középkorú nőbeteg esetét ismertetjük. Mindkét beteg anamnézisében néhány hete fennálló, kisugárzó, jobb bordaív alatti fájdalom szerepelt láz nélkül. Az ultrahangvizsgálat az epehólyag kifejezetten, körkörösen megvastagodott falában echószegény nodulusokat fedett fel. További, a kórképre jellemző, de nem specifikus jeleket, mint a cholecystolithiasist, a cholecysta körüli zsírtér finom beszűrtségét, az extra- vagy intrahepaticus epeutak tágulatát szintén megfigyeltük. CT-vizsgálattal a posztkontrasztos sorozaton széli halmozás ábrázolódott, az MR-, illetve MRCP-vizsgálat a máj és az epehólyag éles elkülönülését mutatta. Mindkét betegnél cholecystectomia történt. A szövettani vizsgálat mindkét betegnél kizárta a malignitás jeleit és megerősítette a xanthogranulomatosus cholecystitis diagnózisát. KÖVETKEZTETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitisre jellemző eltérések, mint a megvastagodott epehólyagfalban lévő, echószegény xanthogranulomák és a cholecystolithiasis ultrahangvizsgálattal kimutathatóak. A CT- vagy MR-vizsgálat a gyulladásos folyamat diagnózisának megerősítésében, az epehólyag-carcinomától való elkülönítésében játszhat fontos szerepet.