Magyar Orvos

A biszfoszfonátok indukálta állcsontnekrózis

VASZILKÓ Mihály

2013. MÁJUS 20.

Magyar Orvos - 2013;21(05)

A biszfoszfonátok által kiváltott állcsont osteonecrosis már közel egy évtizede ismert betegség, mégis egyesek túlbecsülik az általa jelentett veszélyt, mások alulértékelik azt. A nemzetközi irodalom új információi és a klinikánkon kezelt 93 beteg kapcsán szerzett tapasztalatainkat foglaljuk össze ebben a közleményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

Az arthrosis

SZEKERES László

Az arthrosis az ízületek degeneratív megbetegedése (angolszász nyelvterületen osteoarthritis, OA). Az arthrosis a porc károsodásával járó ízületi megbetegedés, aminek eredményeként az ízületi porc mennyisége, minősége, elsősorban a fizikai/mechanikai tulajdonsága károsodik, az ízület funkciója romlik, integritása megbomlik.

Magyar Orvos

Krónikus kritikus végtagischaemia

GODINA Gabriella, SALLAI László, LÁSZLÓ Ágnes, JÁRAI Zoltán

Az alsó végtagi lokalizációjú perifériás verőérbetegség legsúlyosabb, a végtag elvesztésének közvetlen veszélyével járó formája a krónikus kritikus végtagischaemia. Az amputáció elkerülése céljából a hatékony és azonnali érlument helyreállító (revaszkularizációs) sebészi vagy endovaszkuláris eljárások alkalmazása szükséges.

Magyar Orvos

Gyulladásos bélbetegségek és gondozásuk

GOLOVICS Petra, LAKATOS Péter

A gyulladásos bélbetegségek előfordulása az utóbbi 20 évben ugrásszerűen megnőtt. A betegség oka ismeretlen, leggyakrabban a fiatal felnőttek érintettek. A lefolyás során számos szövődmény kialakulásával kell számolni (pl. szűkület, fisztula, daganat). A betegség diagnosztikája és gyógyszeres, illetve sebészi kezelési stratégia ugyanakkor jelentősen megváltozott.

Magyar Orvos

Apixaban jelentősége a stroke prevencióban pitvarfibrilláció esetén

ARADI Dániel

A pitvarfibrilláció a fejlett országok korosodó társadalmának egyre növekvő gyakoriságú krónikus betegsége, mely súlyos közvetlen és közvetett szövődményei révén az egyén, környezete és a társadalom számára is súlyos problémát jelent.

Magyar Orvos

A krónikus myeloproliferatív neopláziák korszerű diagnosztikája és kezelésének irányelvei

DEMETER Judit, NAGY Zsolt

A myeloproliferatív betegségek őssejt eredetű klonális megbetegedések, ezen belül a heveny és a krónikus myeloproliferatív megbetegedéseket a csontvelői blastok aránya révén különböztetjük meg. Akut myeloid leukémiában (AML) a csontvelői blastok aránya 20% feletti, míg a krónikus myeloproliferatív megbetegedésekben ez az arány 20% alatti.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

Gyógyszeres kezelés okozta neuropathia megelőzése a klinikai gyakorlatban

VAJDICS Tímea

Az elmúlt öt évben az onkológiai kezeléseket forradalmasította az immunterápiák megjelenése, amelynek következményeképpen a különböző immunellenőrzőpont-gátlók okozta mellékhatások kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába. A leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozó emlő- és vastagbél daganatok kezelésében azonban napjainkban is a platina-, illetve taxánalapú kemoterápiák jelentik a kezelés alapját. Az elmúlt évtizedekben számos kemoterápia okozta mellékhatás kezelésében jelentős fejlődés ment végbe. A korszerű szupportív terápiák bevezetésével a kemoterápia okozta hányinger, hányás, neutropenia, anaemia preventív kezelése mára már magas evidenciákon alapul. Továbbra is vannak azonban olyan mellékhatások, amelyeknek a megelőzése, illetve a tünetek kezelése jelenleg sem megoldott, ezek közé a mellékhatások közé sorolható a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia is. A cikk áttekintést nyújt a kemoterápia indukálta perifériás neuropathiák megelőzésére alkalmazható gyógyszeres terápiákról, vitaminkészítményekről, illetve a nem farmakológiai eljárásokról, azonban jelenleg nincs olyan gyógyszerkészítmény, amely a klinikai vizsgálatok alapján bizonyítottan hatékony a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia megelőzésében.

Klinikai Onkológia

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája is. A hypoxiára adandó sejtes válaszok alapja a hypoxia indukálta (transzkripciós) faktorok stabilizálódása és aktivizálódása, ami azonban daganatokban az onkogén jelpályák konstitutív aktivitása miatt is bekövetkezhet hypoxia nélkül is. A daganatos hypoxia következménye az angiogén fenotípus, a sejtmetabolizmus átprogramozódása és a daganatellenes immunológiai válaszreakciók kedvezőtlen modulációja. A daganatszövet hypoxiája azonban negatívan befolyásolja a kemo-, sugár- és immunterápia hatékonyságát is. Mindezek miatt nagy szükség lenne a daganatos hypoxia célzott terápiájára, aminek első eszközei még csak most lépnek be a klinikai gyakorlatba. Fontos megjegyezni, hogy hazai kutatócsoportok nemzetközileg is elismert eredményekkel járultak hozzá ismereteink bővüléséhez ezen a területen.

Ideggyógyászati Szemle

[Pazopanib indukálta egyoldali posterior reverzibilis encephalopathia szindróma]

ARSLAN Beyza Muhsine, BAJRAMI Arsida, DEMIR Elif, CABALAR Murat, YAYLA Vildan

[A posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (Posterior Reversible Encephalopathy Syndrome, PRES) reverzibilis klinikai és neuroradiológiai kórkép, ami bármely életkorban jelentkezhet fejfájás, módosult tudatállapot, görcsroham és corticalis vakság formájában. Az állapot pontos incidenciája nem ismert. A leggyakrabban azonosított kiváltó ok a hipertenzív encephalopathia, az eclampsia, illetve egyes citotoxikus szerek. A képalkotó eljárások közül koponya-MR-rel főleg az occipitalis és parietalis lebenyekben mutatható ki nagyrészt szimmetrikus, vazogén oedemához társuló subcorticalis fehérállomány-laesio T2A- és FLAIR-szekvencia-hiperintenzitás formájában. Korai diagnózis és megfelelő kezelés hatására a tünetek részben vagy egészében megszűnnek. A tanulmány az egyoldali PRES ritka esetét mutatja be, ami heretumor terápiájaként alkalmazott vascularis endothelialis növekedési faktor gátló (VEGF) pazopanibkezelés következtében alakult ki.]

Ideggyógyászati Szemle

Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisből a kognitív károsodásra

KINCSES Tamás Zsigmond, VADÁSZ Dávid, NÉMETH Dezsõ, JANACSEK Karolina, SZABÓ Nikoletta, DÉZSI Lívia, BABOS Magor, VÖRÖS Erika, VÉCSEI László

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez. Kéziratunkban egy beteg esetét mutatjuk be, akinek hirtelen kezdettel jelentkezett hemiballismusa és az MR-vizsgálat T1 hiperintenz laesiót igazolt a nucleus caudatus fejében és a anterior putamenben. A részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a betegnek acanthocytosisa is volt. A fentiek alapján hyperglykaemiás hemiballismust véleményeztünk és a lehetséges patomechanizmust is végiggondoljuk. A korábbi publikációk felvetik a mikrovérzések, mineralizáció és a gemistocytás astrocytosis lehetőségét az MRI-jelek kialakulásában. A traktográfiás vizsgálat azt találta, hogy a laesiók leginkább a frontális lebenyhez kapcsolódnak. Ennek megfelelően a leginkább érintett neuropszichológiai teszt a frontális végrehajtó funkciókat mérő fonemikus fluencia volt.

Klinikai Onkológia

Onkológiai kezelések okozta perifériás neuropathia

DEMETER Gyula

A neuropathiás fájdalom az idegrendszer károsodása vagy működészavara következtében jön létre. Pontos patomechanizmusa nem ismert. A klinikai kép igen jellegzetes, ennek ellenére a súlyosság megítélése sok esetben szubjektív, pontatlan. A diagnózishoz validált mérési eredmények kellenek, melyhez standardizált vizsgálati módszerekre van szükség. A hagyományos kemoterápiák indukálta perifériás neuropathia (CIPN) a daganatos betegekben széles körben ismert. Az újabb kezelések - molekuláris válaszmódosítók, immunterápiák - okozta mellékhatásokról való ismeretek kevésbé elterjedtek. Az alábbiak a daganatellenes kezelés okozta perifériás neuropathiát tekintik át röviden az új terápiákat is érintve. A perifériás neuropathia kezelése jelenleg tüneti. A neurotoxicitás korai felismerése azért fontos, mert a terápia leállítása vagy dózismódosítás révén megelőzhető a további súlyos idegrendszeri károsodás. A megelőzésben vagy kezelésben további alapkutatási eredményekre van szükség.