Lege Artis Medicinae

Fogyatékos személyek elégedettsége az egészségügyi és szociális ellátással - nemzetközi fejlesztésű kérdőív

KULLMANN Lajos, PAULIK Edit

2011. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(02)

BEVEZETÉS - Az egészségügyi és szociális ellátás minőségét nagyon különböző módszerekkel mérik fel. Nehéz összehasonlítható, értékelhető adatokat nyerni. A nemzetközi együttműködéssel fejlesztett kérdőívek értéke ezért jelentős. SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZEREK - Az Egészségügyi Világszervezet kérdőív-fejlesztési módszerével egy időben több kérdőív fejlesztése történt. Ezek egyike az „Ellátás és támogatás minősége fogyatékos emberek részére” kérdőív. A fizikai fogyatékossággal élő személyek kérdőíve öt-, az intellektuális fogyatékossággal élőké háromfokozatú válaszskálával készült. A kérdőív magyar verziójának pszichometriai elemzése 151 fizikai és 166 intellektuális fogyatékossággal élő személy interjúmódszerrel felvett kérdőívei alapján történt. EREDMÉNYEK - A kérdések megválaszolási aránya igen magas, egyetlen kérdés kivételével 95% feletti volt. A két kérdőívverzió belső konzisztenciája Cronbach-alfa-módszerrel 0,845, illetve 0,745. Az elégedettség mindkét csoportban az információkkal kapcsolatos tárgykörben volt a legalacsonyabb, szignifikáns összefüggést (p<0,01, illetve p<0,05) mutatott az egészségi állapottal. KÖVETKEZTETÉSEK - A kérdőív a terepvizsgálat alapján hitelesnek és megbízhatónak bizonyult. Szélesebb körű használata lehetővé teheti különböző fogyatékossági csoportokban az ellátás különböző komponenseivel kapcsolatos elégedettség felmérését, ezen keresztül javíthatja a szolgáltatásoknak az igényekhez igazítását.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Tabuk ellen a LAM-mal - Hogyan fonódott össze egy folyóirat az életemmel?

HEGEDÛS Katalin

1990 elején Ádám György jogászprofesszor meghívott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán újjáalakuló Orvosi Etika csoportba: legyek a csoport egyik oktatója és kutatója.

Lege Artis Medicinae

Botero Budapesten

Fernando Botero ma élő talán legnevesebb kolumbiai festő és szobrász. Botero 1932-ben született, kalandos életű és rendkívül termékeny művész, aki most bemutatott alkotásai révén sajátságos világot idéz fel, mely monumentális és időtlen.

Lege Artis Medicinae

Abe Moyra szerelmei - Egy posztumusz kiállítás képei

NÉMETH István

Nehéz lehet egy fiatal feleség és anya számára éveken keresztül azzal a tudattal élni, hogy a testében bujkáló alattomos betegség következtében elvileg bármikor meghalhat. A 2008-ban tragikus körülmények között, mindössze negyvenévesen elhunyt újságírónő, Major Bea gyakran átélhette ezt az érzést.

Lege Artis Medicinae

Koenzim-Q10, rosuvastatin és klinikai eredmények szívelégtelenségben

LIPTÁK Judit

A koenzim-Q10 (ubiquinon) a természetben előforduló, zsíroldékony quinon, amely elektrontranszporterként hatva a mitochondrialis oxidatív foszforiláció és az adenozin- trifoszfát (ATP) képzésének esszenciális kofaktora. A koenzim-Q10 redukált formájában valószínűleg lipofil antioxidánsként is hat, védi a sejtmembránokat és a keringő lipoproteineket az oxidációtól.

Lege Artis Medicinae

Munkában a szerkesztőség... - Miért jó egy művelt após, és hol találni még latin nyelvtudóst?

SPEER Gábor

Ahogyan 1990-ben, az induláskor, úgy kezdődött alapító főszerkesztőnk köszöntése a tavaly decemberi LAM-számban is: Lecturis Salutem! Köszöntünk, Kedves Olvasó! Postafordultával jöttek a levelek, kizárólag idősebb kollégáktól, helyesbítvén a köszöntést.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Új életminőség-kérdőív pszichometriai tulajdonságainak vizsgálata migrénes betegek esetében

MANHALTER Nóra, PALÁSTI Ágnes, BOZSIK György, ÁFRA Judit, ERTSEY Csaba

Bevezetés - Számos általános és betegségspecifikus kérdőívvel végzett vizsgálat igazolta, hogy az elsődleges fejfájások jelentősen rontják az életminőséget. A jelentős klinikai különbségek dacára a különböző fejfájástípusokban hasonló életminőség-profilokat észleltek; ez összefügghet azzal, hogy a jelenleg használatos kérdőívek csak az életminőség néhány területét vizsgálják. Új, átfogó fejfájásspecifikus életminőség-kérdőívet fejlesztettünk ki, amely reményünk szerint a fejfájás okozta életminőség-csökkenés érzékenyebb vizsgálatára alkalmas. Célkitűzés - A kérdőív pszichometriai tulajdonságainak vizsgálata migrénes betegcsoportban. Betegek és módszer - A vizsgálatot 117 migrénes beteg bevonásával végeztük. Minden beteg kitöltötte az SF-36 általános életminőség-kérdőív validált magyar verzióját és az általunk kifejlesztett, 25 elemből álló kérdőívet. A kérdőív megbízhatóságát, a belső konzisztencia mérése alapján, az összes elemre vonatkozó Cronbach-α-értékkel jellemeztük. A szerkezeti validitásra kérdőívünknek és az SF-36 kérdőív részpontszámainak a korrelációjából következtettünk. A külső validitást a fejfájás klinikai adataival mutatott korrelációból számoltuk ki. Eredmények - A kérdőív kitöltése nem jelentett nehézséget a betegeknek. A kérdőív jó megbízhatóságára utal a Cronbach- α magas értéke (α=0,893). A szerkezeti validitás megfelelő volt: a fizikai állapotra vonatkozó kérdések többsége szignifikáns korrelációt mutatott az SF-36 fizikai korlátozottságára és a testi fájdalomra vonatkozó részpontszámaival; a pszichés, illetve szociális vonatkozású kérdések leginkább a mentális egészség és a társadalmi tevékenység részpontszámaival korreláltak. A kérdőív külső validitása jónak bizonyult; a kérdések a legtöbb szignifikáns korrelációt a fejfájásrohamok erősségével mutatták. Megbeszélés - A vizsgálat során a fejfájás-specifikus kérdőív pszichometriai tulajdonságai megfelelőnek bizonyultak.

Ideggyógyászati Szemle

[Hogyan csökkenthető a posztpunkciós fejfájás? Kérdőíves vizsgálat a lumbálpunkciós gyakorlatról]

JONATAN Salzer, RAJDA Cecilia, SUNDSTRÖM Peter, MATTIAS Vågberg, VÉCSEI László, ANDERS Svenningsson

[Háttér - Az Amerikai Neurológus Társaság (American Aca­demy of Neurology, AAN) 2005-ben a posztpunkciós fej­fájás csökkentésére kis átmérőjű, atraumatikus lumbálpunk­ciós (LP) tűk használatát javasolta a mandrin visszahelyezésével. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozólag, hogy ezeket az ajánlásokat a neurológusok alkalmazzák-e. Célkitűzés - A neurológusok LP-s szokásainak felmérését tűztük ki célul az AAN-ajánlások tükrében, melyet rövid online kérdőív kitöltésével követtünk, valamint áttekintettük a legújabb szakirodalmat a témában. Eredmények - Összesen 284 diagnosztikus LP-t végző válaszadó töltötte ki a kérdőívet. Majdnem a fele (41%) azt válaszolta, hogy mindig atraumatikus tűt használ. A leggyako­ribb ok, hogy nem atraumatikus tűvel történt a beavatkozás (73%), a tű elérhetetlensége volt a munkahelyen. Az LP-t végző megkérdezettek kevesebb mint fele ismerte az AAN-ajánlásokat, és 48-76%-a egyetértett az ott szereplő különböző javaslatokkal. Öt korábbi (1998-2015) közleményt találtunk, mely a neurológusok LP-s technikáját vizsgálta. Az atraumatikus tűk (állandó/rutinszerű) használatának gyakorisága 2 és 16% között váltakozott. Megbeszélés - Az atraumatikus tűk használatát gyakoribbnak találtuk kérdőívünk alapján, mint azt a korábbi közleményekben leírták. Míg az AAN-ajánlásoknak továbbra is szkeptikus a fogadtatása, az atraumatikus tűk használatá­nak legnagyobb kerékkötője a tűk elérhetetlensége az adott munkahelyeken. Az atraumatikus tűk használatának elő­mozdítására kiegészítő vizsgálatok szükségesek, melyek tanulmányozzák a potenciális előnyeiket, valamint továbbképzések szervezésével felhívhatjuk a neurológusok figyel­mét az atraumatikus tűk használatára és a technikai jártasság megszerzésével az új módszer kényelmesebben illeszthető a napi rutinba.]

Ideggyógyászati Szemle

Új önkitöltős migrénszűrő eszköz diagnosztikus hatékonyságának vizsgálata

CSÉPÁNY Éva, BOZSIK György, KELLERMANN István, HAJNAL Boglárka, SCHEIDL Erika, PALÁSTI Ágnes, TÓTH Marianna, GYÜRE Tamás, ERTSEY Csaba

Háttér - A migrén a hazai lakosság több mint 10%-át érinti, súlyos korlátozottsággal jár, és jelentősen rontja mind az általános, mind pedig a betegségspecifikus életminőséget. Ennek ellenére a betegek jelentős részénél nem születik meg a diagnózis, és nem részesülnek megfelelő kezelésben. A fejfájás-ambulanciák csak a betegek töredékét képesek ellátni. Az alapellátás munkáját megkönnyítené, ha rendelkezésre állna olyan megbízható, önkitöltős eszköz, mely segítséget nyújt a migrén felismeréséhez. Célkitűzés - A migrén felismerését lehetővé tevő, rövid és könnyen alkalmazható kérdőív kifejlesztése. Módszerek - A Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika fejfájás-ambulanciájának betegei kilenc, eldöntendő kérdést tartalmazó önkitöltős kérdőíven jelölték fejfájásuk főbb jellemzőit. Az „igen” válaszok számát (összpontszám) a Nemzetközi Fejfájás Társaság kritériumai alapján felállított klinikai diagnózisok figyelembevételével elemeztük. A kérdőív egyes összpontszámértékeihez tartozó szenzitivitást, specificitást, prediktív értékeket, és osztályozási hibát számítottuk ki, majd meghatároztuk a döntési küszöböt. A vizsgálatba 306 beteget vontunk be (242 nőt és 64 férfit), az átlagéletkor 39,1±13,3 év volt. A klinikai diagnózis 244 esetben volt migrén. Eredmények - A kérdőív kitöltése nem okozott problémát. A döntési küszöbként megállapított öt vagy több „igen” válasz esetén a kérdőív szenzitivitása 0,96, specificitása 0,61 volt, a pozitív prediktív érték 0,91, a negatív prediktív érték 0,81 volt. Az osztályozási hiba 0,11-nak adódott. Következtetés - Eredményeink alapján a kérdőív alkalmas lehet a migrén diagnózisának megkönnyítésére. Szélesebb körű alkalmazásának előfeltétele, hogy a lakosságot reprezentáló mintán elvégzett vizsgálat is megfelelő minőségi mutatókat találjon.