Lege Artis Medicinae

Fogyatékos személyek elégedettsége az egészségügyi és szociális ellátással - nemzetközi fejlesztésű kérdőív

KULLMANN Lajos, PAULIK Edit

2011. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(02)

Orvoslás és társadalom

BEVEZETÉS - Az egészségügyi és szociális ellátás minőségét nagyon különböző módszerekkel mérik fel. Nehéz összehasonlítható, értékelhető adatokat nyerni. A nemzetközi együttműködéssel fejlesztett kérdőívek értéke ezért jelentős. SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZEREK - Az Egészségügyi Világszervezet kérdőív-fejlesztési módszerével egy időben több kérdőív fejlesztése történt. Ezek egyike az „Ellátás és támogatás minősége fogyatékos emberek részére” kérdőív. A fizikai fogyatékossággal élő személyek kérdőíve öt-, az intellektuális fogyatékossággal élőké háromfokozatú válaszskálával készült. A kérdőív magyar verziójának pszichometriai elemzése 151 fizikai és 166 intellektuális fogyatékossággal élő személy interjúmódszerrel felvett kérdőívei alapján történt. EREDMÉNYEK - A kérdések megválaszolási aránya igen magas, egyetlen kérdés kivételével 95% feletti volt. A két kérdőívverzió belső konzisztenciája Cronbach-alfa-módszerrel 0,845, illetve 0,745. Az elégedettség mindkét csoportban az információkkal kapcsolatos tárgykörben volt a legalacsonyabb, szignifikáns összefüggést (p<0,01, illetve p<0,05) mutatott az egészségi állapottal. KÖVETKEZTETÉSEK - A kérdőív a terepvizsgálat alapján hitelesnek és megbízhatónak bizonyult. Szélesebb körű használata lehetővé teheti különböző fogyatékossági csoportokban az ellátás különböző komponenseivel kapcsolatos elégedettség felmérését, ezen keresztül javíthatja a szolgáltatásoknak az igényekhez igazítását.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Munkában a szerkesztőség... - Miért jó egy művelt após, és hol találni még latin nyelvtudóst?

SPEER Gábor

Ahogyan 1990-ben, az induláskor, úgy kezdődött alapító főszerkesztőnk köszöntése a tavaly decemberi LAM-számban is: Lecturis Salutem! Köszöntünk, Kedves Olvasó! Postafordultával jöttek a levelek, kizárólag idősebb kollégáktól, helyesbítvén a köszöntést.

Lege Artis Medicinae

A sclerosis multiplex kezelése napjainkban

CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex egyidejűleg autoimmun és degeneratív betegség. Az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést jelentett a parenteralis immunmoduláns kezelések bevezetése. Ezek a szerek mintegy 30%-kal csökkentik a visszaesések (shubok, relapsusok) számát, és van közöttük olyan, ami bizonyítottan lassítja a neurológiai tünetek akkumulációját, a rokkantság kialakulását is. Első vonalbeli szerként választhatók az interferon- (IFN-) béta-készítmények és az aminosavakból álló glatiramer-acetát. A biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően új kezelési stratégiák is napvilágot láttak. A humanizált monoklonális ellenanyagok előnye, hogy szelektívebben hatnak az autoimmun gyulladásra. A monoklonális ellenanyagok közül 2010. februártól hazánkban is választható az alfa-4-béta-1 integrinreceptorhoz kötődő, a T-sejtek központi idegrendszeri belépését gátló natalizumab, amely jelenleg második vonalban javasolható. Hatásfoka a shubráta csökkentése tekintetében >60%, ugyanakkor alkalmazása mellett a progreszszív multifokális encephalopathia kockázata átlagosan 1000, kezelést kapó egyénből egyre becsülhető. Jelenleg második vonalban, az immunmoduláns kezelés mellett is aktív betegségben javasolható. A per os készítmények közül jövő évre várható egy fingolimod hatóanyag-tartalmú készítmény megjelenése, de III. fázisú randomizált, kontrollált vizsgálatokban egy másik tablettát, a cladribint is hatásosnak találták. A fingolimod szfingozin-1-foszfát-receptor- (S1P-) modulátor. A cladribin purinnukleotid- analóg, hatása a CD4+ és CD8+ sejtek tartós redukcióján alapul. További ígéretes per os immunmoduláns a laquinimod és a BG000012 (dimetilfumarát), ezek III. fázisú klinikai vizsgálatai még folyamatban vannak relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben. A betegség aktivitása, a kórlefolyás és a feltételezett patomechanizmus alapján egyéni elbírálást igényel, hogy melyik a leghatékonyabb kezelés. A terápiás lehetőségek bővülésével az egyénre szabott, optimális kezelés megválasztása a mellékhatások figyelembevételével kihívást jelenthet mind a beteg, mind a kezelőorvos szempontjából.

Lege Artis Medicinae

A nem szteroid gyulladáscsökkentők cardiovascularis biztonságossága

ROJKOVICH Bernadette, INOTAI András

A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ek) a fájdalommal járó kórképek kezelésének leggyakrabban alkalmazott gyógyszerei. A szelektív ciklooxigenáz-2- (COX-2-) gátló rofecoxibot 2004-ben világszerte kivonták a forgalomból, mert egy randomizált, placebokontrollos vizsgálat során növelte a szívér rendszeri szövődmények számát.

Lege Artis Medicinae

Tabuk ellen a LAM-mal - Hogyan fonódott össze egy folyóirat az életemmel?

HEGEDÛS Katalin

1990 elején Ádám György jogászprofesszor meghívott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán újjáalakuló Orvosi Etika csoportba: legyek a csoport egyik oktatója és kutatója.

Lege Artis Medicinae

Botero Budapesten

Fernando Botero ma élő talán legnevesebb kolumbiai festő és szobrász. Botero 1932-ben született, kalandos életű és rendkívül termékeny művész, aki most bemutatott alkotásai révén sajátságos világot idéz fel, mely monumentális és időtlen.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Új életminőség-kérdőív pszichometriai tulajdonságainak vizsgálata migrénes betegek esetében

MANHALTER Nóra, PALÁSTI Ágnes, BOZSIK György, ÁFRA Judit, ERTSEY Csaba

Bevezetés - Számos általános és betegségspecifikus kérdőívvel végzett vizsgálat igazolta, hogy az elsődleges fejfájások jelentősen rontják az életminőséget. A jelentős klinikai különbségek dacára a különböző fejfájástípusokban hasonló életminőség-profilokat észleltek; ez összefügghet azzal, hogy a jelenleg használatos kérdőívek csak az életminőség néhány területét vizsgálják. Új, átfogó fejfájásspecifikus életminőség-kérdőívet fejlesztettünk ki, amely reményünk szerint a fejfájás okozta életminőség-csökkenés érzékenyebb vizsgálatára alkalmas. Célkitűzés - A kérdőív pszichometriai tulajdonságainak vizsgálata migrénes betegcsoportban. Betegek és módszer - A vizsgálatot 117 migrénes beteg bevonásával végeztük. Minden beteg kitöltötte az SF-36 általános életminőség-kérdőív validált magyar verzióját és az általunk kifejlesztett, 25 elemből álló kérdőívet. A kérdőív megbízhatóságát, a belső konzisztencia mérése alapján, az összes elemre vonatkozó Cronbach-α-értékkel jellemeztük. A szerkezeti validitásra kérdőívünknek és az SF-36 kérdőív részpontszámainak a korrelációjából következtettünk. A külső validitást a fejfájás klinikai adataival mutatott korrelációból számoltuk ki. Eredmények - A kérdőív kitöltése nem jelentett nehézséget a betegeknek. A kérdőív jó megbízhatóságára utal a Cronbach- α magas értéke (α=0,893). A szerkezeti validitás megfelelő volt: a fizikai állapotra vonatkozó kérdések többsége szignifikáns korrelációt mutatott az SF-36 fizikai korlátozottságára és a testi fájdalomra vonatkozó részpontszámaival; a pszichés, illetve szociális vonatkozású kérdések leginkább a mentális egészség és a társadalmi tevékenység részpontszámaival korreláltak. A kérdőív külső validitása jónak bizonyult; a kérdések a legtöbb szignifikáns korrelációt a fejfájásrohamok erősségével mutatták. Megbeszélés - A vizsgálat során a fejfájás-specifikus kérdőív pszichometriai tulajdonságai megfelelőnek bizonyultak.

Ideggyógyászati Szemle

Új önkitöltős migrénszűrő eszköz diagnosztikus hatékonyságának vizsgálata

CSÉPÁNY Éva, BOZSIK György, KELLERMANN István, HAJNAL Boglárka, SCHEIDL Erika, PALÁSTI Ágnes, TÓTH Marianna, GYÜRE Tamás, ERTSEY Csaba

Háttér - A migrén a hazai lakosság több mint 10%-át érinti, súlyos korlátozottsággal jár, és jelentősen rontja mind az általános, mind pedig a betegségspecifikus életminőséget. Ennek ellenére a betegek jelentős részénél nem születik meg a diagnózis, és nem részesülnek megfelelő kezelésben. A fejfájás-ambulanciák csak a betegek töredékét képesek ellátni. Az alapellátás munkáját megkönnyítené, ha rendelkezésre állna olyan megbízható, önkitöltős eszköz, mely segítséget nyújt a migrén felismeréséhez. Célkitűzés - A migrén felismerését lehetővé tevő, rövid és könnyen alkalmazható kérdőív kifejlesztése. Módszerek - A Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika fejfájás-ambulanciájának betegei kilenc, eldöntendő kérdést tartalmazó önkitöltős kérdőíven jelölték fejfájásuk főbb jellemzőit. Az „igen” válaszok számát (összpontszám) a Nemzetközi Fejfájás Társaság kritériumai alapján felállított klinikai diagnózisok figyelembevételével elemeztük. A kérdőív egyes összpontszámértékeihez tartozó szenzitivitást, specificitást, prediktív értékeket, és osztályozási hibát számítottuk ki, majd meghatároztuk a döntési küszöböt. A vizsgálatba 306 beteget vontunk be (242 nőt és 64 férfit), az átlagéletkor 39,1±13,3 év volt. A klinikai diagnózis 244 esetben volt migrén. Eredmények - A kérdőív kitöltése nem okozott problémát. A döntési küszöbként megállapított öt vagy több „igen” válasz esetén a kérdőív szenzitivitása 0,96, specificitása 0,61 volt, a pozitív prediktív érték 0,91, a negatív prediktív érték 0,81 volt. Az osztályozási hiba 0,11-nak adódott. Következtetés - Eredményeink alapján a kérdőív alkalmas lehet a migrén diagnózisának megkönnyítésére. Szélesebb körű alkalmazásának előfeltétele, hogy a lakosságot reprezentáló mintán elvégzett vizsgálat is megfelelő minőségi mutatókat találjon.

Ideggyógyászati Szemle

[Hogyan csökkenthető a posztpunkciós fejfájás? Kérdőíves vizsgálat a lumbálpunkciós gyakorlatról]

JONATAN Salzer, RAJDA Cecilia, SUNDSTRÖM Peter, MATTIAS Vågberg, VÉCSEI László, ANDERS Svenningsson

[Háttér - Az Amerikai Neurológus Társaság (American Aca­demy of Neurology, AAN) 2005-ben a posztpunkciós fej­fájás csökkentésére kis átmérőjű, atraumatikus lumbálpunk­ciós (LP) tűk használatát javasolta a mandrin visszahelyezésével. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozólag, hogy ezeket az ajánlásokat a neurológusok alkalmazzák-e. Célkitűzés - A neurológusok LP-s szokásainak felmérését tűztük ki célul az AAN-ajánlások tükrében, melyet rövid online kérdőív kitöltésével követtünk, valamint áttekintettük a legújabb szakirodalmat a témában. Eredmények - Összesen 284 diagnosztikus LP-t végző válaszadó töltötte ki a kérdőívet. Majdnem a fele (41%) azt válaszolta, hogy mindig atraumatikus tűt használ. A leggyako­ribb ok, hogy nem atraumatikus tűvel történt a beavatkozás (73%), a tű elérhetetlensége volt a munkahelyen. Az LP-t végző megkérdezettek kevesebb mint fele ismerte az AAN-ajánlásokat, és 48-76%-a egyetértett az ott szereplő különböző javaslatokkal. Öt korábbi (1998-2015) közleményt találtunk, mely a neurológusok LP-s technikáját vizsgálta. Az atraumatikus tűk (állandó/rutinszerű) használatának gyakorisága 2 és 16% között váltakozott. Megbeszélés - Az atraumatikus tűk használatát gyakoribbnak találtuk kérdőívünk alapján, mint azt a korábbi közleményekben leírták. Míg az AAN-ajánlásoknak továbbra is szkeptikus a fogadtatása, az atraumatikus tűk használatá­nak legnagyobb kerékkötője a tűk elérhetetlensége az adott munkahelyeken. Az atraumatikus tűk használatának elő­mozdítására kiegészítő vizsgálatok szükségesek, melyek tanulmányozzák a potenciális előnyeiket, valamint továbbképzések szervezésével felhívhatjuk a neurológusok figyel­mét az atraumatikus tűk használatára és a technikai jártasság megszerzésével az új módszer kényelmesebben illeszthető a napi rutinba.]