Lege Artis Medicinae

Dr. Surján László népjóléti miniszter beszéde

1992. NOVEMBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(11)

A parlament a TB 1991. évi költségvetése zárszámadásáról tartott vitáján: A társadalombiztosítás 1991. évi zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot nehéz szívvel terjesztette a kormány a Tisztelt Ház elé. Ennek az az oka, hogy a benne foglalt 22 milliárd forint összegű hiány rendezésére valójában jó megoldás nincs.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A béta-receptor blokkoló gyógyszerekről I. rész

KÉKES Ede

A béta-receptor blokkoló gyógyszereket nem lehet a gyógyszerlistákról leszorítani a 60-as évek óta. Az angina szindróma, a magas vérnyomás betegség, a hipertrófiás cardio myopathia különböző formáiban folyamatosan alkalmazzák, illetve minden olyan kórformában szóba kerül adásuk, mikor a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivációjával találkozunk. Az elmúlt években bizonyítást nyert, hogy a béta-receptor blokkolók csökkentik a cardio vascularis morbiditást és mortalitást hypertonia betegségben és az akut myocardialis infarctust követő időszakban. Alkalmazásukat elősegíti, hogy könnyen és megbízhatóan tudjuk őket más hatástani csoportba tartozó szerekkel kombinálni. A béta-receptor blokkoló gyógyszereknek is van mellékhatásuk, de a risk/benefit arány jó irányba tolódik el. Ennek ellenére vannak olyan problémák (hemodinamikai profil, a lipid anyagcserére gyakorolt hatás), melyek ismerete fontos az orvos számára. Ennek eredménye, hogy az úgynevezett első generációs készítményeken túljutottunk és ma már a harmadik generációs termékek felé irányul a figyelem. Ez utóbbiak direkt vagy indirekt módon a béta blokád mellett vasodilatiot eredményeznek. A fentiek miatt igen fontos, hogy a béta-receptor blokkoló gyógyszereket alkalmazó orvos pontosan ismerje e szerek sajátos farmakológiai hatásait és farmakokinetikai tulajdonságait.

Lege Artis Medicinae

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

Lege Artis Medicinae

A plazmacsere mint eljárás, tapasztalati és kísérleti elemzés

JÁKÓ János, SCHOPPER János

A plazmacsere, mint technika a szupportív terápia nélkülözhetetlen eszköze. Általa meg valósulhat olyan lehetőségek és próbálkozások véghezvitele, amelyek a modern terápia új útjait jelenthetik. Az intravénás immunglobulin nem szubsztitutív meggondolásból történő alkalmazása vagy a „lymphokin activated killer" (LAK) és ,,tumor infiltrating lymphocyta" (TIL) sejtek működésében rejlő előnyök kiaknázása. A szerzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az eljárásnak vannak veszélyei is, ezért igen gondosan történő mérlegelés után szabad csak alkalmaznunk.

Lege Artis Medicinae

Új műtéti technika az arteria carotis interna sebészetében

MOGÁN István, NEMES Atilla, JÁRÁNYI Zsuzsa, ENTZ László, PAPP Sándor

Az első szerző 1990-ben 1 évet töltött a Nürnbergi Városi Kórház Érsebészeti Osztályán, ahol egy új sebészeti módszert ismerhetett meg. Az everziós carotis endarteriectomiát a nürnbergi munkacsoport dolgozta ki 1985-ben. Azóta több mint 1500 ilyen műtétet végeztek. 1991. január 1-től az ottani tapasztalatokat felhasználva a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán is bevezették a módszert és 1992. június 30-ig 213 műtétet végeztek. Rövidtávú eredményeit illetően az új módszer megállja a helyét a hagyományos mód szerek mellett. Hosszútávú eredményekről a módszer újszerű volta miatt csak két szerző tollából olvashatunk. Kieny 5 éves utánvizsgálat kapcsán 212 műtét után 1,3%-ban, Kasprzak 105 műtét után 1,9%-ban talált restenosist. Az eredmények reményteliek ha összevetjük a hagyományos műtétek 10– 25%-os restenosis rátájával.

Lege Artis Medicinae

APSAC Intervenciós halálozási tanulmány

MATOS Lajos

Az infarctust követő 30 napon belül a placebo csoportból 12,2%, az APSAC kezelésben részesülők közül 6,4% halt meg. Az aktív szer a 30 napon belüli mortalitást 95%-os konfidencia intervallumon belül átlag 47,5%-kal csökkentette (21-65%). Mellékhatás, nem-kívánatos hatás ritkán fordult elő.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Sokan érdeklődnek a múlt tudósai iránt

BRÓDI Emília

Előadásait élvezettel hallgatja a közönség, hiszen minden szaván érződik, hogy egész életét a tudománytörténeti ismeretek átadásának szenteli. Dr. Gazda István tudománytörténész, a MATI igazgatója szakkönyvet rendezett sajtó alá a Rákóczi szabadságharc egészségügyéről, a régi magyar egészségügyi jogszabályokról, sokat tett Semmelweis Ignác életművének feltárásáért, önálló kötetet jelentetett meg Széchenyi Istvánról, és írt betegségéről is, tanulmány gyűj teményt állított össze az 1848/49-es szabadságharc honvéd orvosairól. Több kötetet szerkesztett az I. világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc egészségügyéről, a Felvidék orvostörténetéről, a múlt magyar orvostörténészeiről. A tudományos tevékenység mellett ismeretterjesztő munkája is figyelemreméltó, több rádiós és televíziós műsor is nevéhez fűződik. A MESZK rendezvényén idén a tudós nőkről beszél. Augusztus 20-a alkalmából prof. dr Kásler Miklós miniszter dr. Gazda István tudománytörténész kutatói és kutatásszervezői munkásságát állami kitüntetéssel ismerte el.

Ideggyógyászati Szemle

[Hepatitis C-fertőzött betegek neurokognitív funkciói]

MAKARA Mihály, GAZDAG Gábor, HORVÁTH Gergely, UNGVARI S Gabor, KELETI Teodóra

[Háttér - A terápiás lehetőségek javulásával párhuza­mo­san egyre nagyobb figyelem irányul a hepatitis C-fertő­zéshez (HCF) társuló neurokognitív tünetekre. Miközben a HCF-hez társuló neurokognitív tünetek gyakran szubklinikusak maradnak, a betegek életminőségét és munkaképességét mégis befolyásolhatják. Célkitűzés - A vizsgálat célja HCF-betegek neurokognitív funkcióinak felmérése, a betegséggel kapcsolatos változók és a neurokognitív tünetek összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek - A vizsgálat 2013. január 1. és 2015. december 31. között zajlott. Minden HCF-beteg, aki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hepatológiai Ambulanciáján megjelent, megfelelt a bevonási kritériu­moknak, és ha önként vállalta a vizsgálatban való rész­vételt, bevonásra került. A vizsgált személyek szocio­demográfiai adatai és kórelőzményük egy adatgyűjtő kérdőíven került rögzítésre. A depressziós tünetek felmérése a 21 kérdéses Beck Depressziós Kérdőív használatával történt. A neuropszichológiai funkciókat hat különféle számítógépes teszttel mértük fel. Eredmények - Hatvan beteg vett részt a vizsgálatban. A normálpopuláció eredményeivel összehasonlítva a vizsgálat alanyai több neurokognitív tesztben is alacsonyabb színvonalon teljesítettek. A neuropszichológiai teljesítmény korrelált az életkorral, a nemmel, a HCF diagnózisának felállítása óta eltelt idővel, a Fibroscan-eredménnyel és a korábbi antivirális kezelések számával. Következtetések - A vizsgálat fő megállapítása az, hogy a HCF-betegek neuropszichológiai teljesítménye a normálpopuláció eredményeitől elmarad a vizuomotoros, a vizuospaciális és az exekutív funkciókban, továbbá a reakcióidő és a munkamemória területén. Az exekutív funkciók romlása és a reakcióidő megnyúlása jelezték legérzékenyebben a betegség fennállási idejének hosszát és súlyosságát. Ezen funkciók romlása a munkateljesítményre általában, bizonyos munkakörökben pedig kifejezetten negatív hatással bír. ]

Lege Artis Medicinae

Az egészségügyi korszakváltás peremfeltételei Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása a 21. századi egészségügyi kihívásokról

CSIBA László, VOKÓ Zoltán, POÓR Gyula, SINKÓ Eszter, FALUS ANDRÁS, KARÁDI István, KOSZTOLÁNYI György, TULASSAY Tivadar, OBERFRANK Ferenc, ÁDÁM Veronika, DEMETROVICS Zsolt, HARRACH Balázs, HOHMANN Judit, KINCSES Gyula, MIHÁLYI Péter

A MOTESZ és a Magyar Tudományos Aka­dé­mia Orvosi Tudományok Osztálya év­­ti­ze­dek óta szorosan együttműködik. Az együttműködés fontos kérdése az orvoslás, az egészségügy előtt álló kihívásokkal való szembenézés. Ez a célja az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) testületének is, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László hozott létre 2017-ben azzal a céllal, hogy tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy problémáira, és adjon róluk tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók, az egészségügyet irányító szakemberek és a döntéshozók számára. A Bizottság tagja Karádi István és Poór Gyula akadémikus, a MOTESZ két korábbi, és Oberfrank Ferenc, a szövetség jelenlegi elnöke is.

Ideggyógyászati Szemle

Fiatalkori dementiák Három beteg kórtörténetének ismertetése

GÁTI István, PÁL Endre, KOSZTOLÁNYI Péter, MERKLI Hajnalka, KÖVÉR Ferenc

Bevezetés - A dementia az intellektuális képességek csökkenése. A dementia hátterében sokféle kórok állhat. A szerzõk ritkán elõforduló, fiatalkori dementiában szenvedõ három betegük kórtörténetét ismertetik. Esetismertetések - Egy 44 éves férfi - akit enyhe törzsataxia mellett memóriazavar, meglassultság, apátia miatt vizsgáltak - tünetei hátterében AIDS-dementia igazolódott. A másodikként bemutatott 37 éves nõ esetében a hirtelen jelentkezõ beszédzavar hátterében a képalkotó és a liquorvizsgálatok alapján herpes simplex encephalitis gyanúja merült fel. Az antivirális kezelésre beszéde javult, majd progresszív dementálódás kezdõdött. Az ismételt liquorvizsgálatok szeropozitivitása bizonyította a neurolues dementia paralytica fennállását. A harmadik esetben, egy 38 éves nõbetegnél a liberációs jelek mellett progresszív feledékenység, figyelmetlenség, megváltozott magatartás miatt az elvégeztetett neuropszichológiai tesztek eredménye súlyos dementiát jeleztek. A csökkent arilszulfatáz-aktivitás alapján a diagnózis metakromáziás leukodystrophia volt. Következtetések - A korai dementia felismerése nem könnyű, észlelésekor az alapos anamnézisfelvételen, a neurológiai vizsgálaton, a neuropszichológiai tesztek elvégeztetésén túlmenõen a koponya MR- és a liquor szerológiai vizsgálata elengedhetetlen a korrekt diagnózis érdekében, különösen, ha a beteg fiatal.

Ideggyógyászati Szemle

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

FOLYOVICH András, STIPULA Magda, DÖME László, MÁRKUS Attila

Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.