KÖVES Péter
2008. JÚLIUS 14.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(06-07)
2007-ben három tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, akik egymástól függetlenül lényegében ugyanazért a tudományos eredményért kapták a kitüntetést. A három díjazott a következő volt: Mario Capecchi, Sir Martin Evans, Oliver Smithies. Mario Capecchi rendkívüli életútját mutatjuk be egy vele készült interjú alapján, amely a Medscape of Diabetology and Endocrinology 2007. októberi számában jelent meg.
Lege Artis Medicinae
A sclerosis multiplex, a myasthenia gravis és a gyulladásos neuropathiák közös jellemzője - az immunológiai patomechanizmus okozta károsodás eredményeként - a krónikus lefolyás, a potenciálisan kialakuló rokkantság. Korai felismerésük és pontos diagnosztizálásuk igen fontos, hiszen a betegek többsége jól reagál a megfelelő immunmoduláns terápiára. A diagnosztika a háziorvos által felismert klinikai tünetek mellett speciális neurofiziológiai, illetve radiológiai, valamint laboratóriumi eredmények összegzését igényli, a kórképek alapos ismeretének birtokában. Ebben az összefoglaló közleményben a szerző a főbb immunmediált neurológiai kórképek átfogó ismertetése mellett a célzott immunológiai kezelés lehetőségét tekinti át.
Lege Artis Medicinae
Az ismertetett vizsgálatban a középtávú (hat hónapos) bisoprololterápia antihipertenzív hatásosságának a vese hemodinamikájára és a vesefunkcióra gyakorolt hatását elemezték enyhe-középsúlyos essentialis hypertoniás betegeken. A szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitása gyakran észlelhető krónikus vesebetegségekben; ez nagymértékben fokozza a cardiovascularis rizikót és a vesefunkció romlásának mértékét. A bisoprololterápia kedvezően hat a veseműködésre; ez hasznos lehet olyan betegségben szenvedőknél, akiknél a vesefunkció alapvető prognosztikai faktor.
Lege Artis Medicinae
Magyarországon évente közel 7500 végtagamputációt végeznek érszűkületi megbetegedések miatt. Az elmúlt néhány évben a terápiás vasculogenesis koncepciója széles körben elfogadottá vált. Alapja az őssejtek azon képessége, hogy az ischaemiás területbe juttatva új kapillárisok képződését eredményezik. A csontvelői őssejtek angiogén tulajdonságú fehérjék (citokinek) termelésére képesek. Az őssejtterápia során fokozódik az endothelfüggő vasodilatatio, nő a beteg végtagban a vérátáramlás.
Lege Artis Medicinae
Ez a leggyakoribb női endokrin zavar, az egész szervezetre kihat, nőgyógyászati vonatkozásai ellenére nem nőgyógyászati betegség! A policisztás ovárium szindróma az ovuláció krónikus zavarával járó hiperandrogén állapot. A betegség hosszú távú prognózisát a romló szénhidráttolerancia és a lipidanyagcsere-zavarok miatt kifejlődő cardiovascularis eltérések határozzák meg. Tartós életmódbeli és gyógyszeres kezelése szükséges a tünetek visszafejlesztésére és a komplikációk megelőzésére.
Lege Artis Medicinae
Allergiám van! – kezdi a beszélgetést fontosságának tudatában, kissé büszkén a páciens, és várja, hogy erre mit mondok. És fájása nincs? – kérdem.
Lege Artis Medicinae
Ivan Petrovics Pavlov 1849. szeptember 14-én (az új időszámítás szerint: 26-án) a rjazanyi kormányzóság székhelyén, a Trubezs folyó közelében látta meg a napvilágot.
Magyar Radiológia
A radiológia az elmúlt több mint száz év egyik orvosi sikertörténete. Az X-sugárzást szinte felfedezésétől kezdve használják a diagnosztikában, hiszen ez volt az első olyan eljárás, amellyel műtét nélkül bele lehetett látni az élő emberi szervezetbe.
Lege Artis Medicinae
A stockholmi Karolinska Intézet nemrég jelentette be, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és sir Peter Mansfield brit tudós nyerte a 2003. évi orvostudományi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvén alapuló tomográfia (angolul: magnetic resonance imaging, MRI) terén tett felfedezéséért.
Lege Artis Medicinae
A 2019-es orvosi-élettani Nobel-díjat három kutatónak, William Kaelinnek, Sir Peter Ratcliffe-nek, illetve Gregg Semenzának ítélte a Svéd Királyi Akadémia Nobel Bizottsága. Felfedezéseik az élet talán legalapvetőbb jelenségét, a légzést érintették. Megdöbbentő lehet, hogy noha az oxigén központi szerepét az életfolyamatok fenntartásában már a modern biológia kezdetei óta érti az emberiség, az oxigénhiány következtében fellépő folyamatokról egészen a legutóbbi évtizedekig csak spekulációk voltak. A hypoxiára adott reakciókban központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak jelentőségét Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára foglalta össze.
Ideggyógyászati Szemle
Selye vezette be a stresszelméletet, ami bekerült a mindennapi szótárunkba. Eredetileg azon a kísérletes megfigyelésen alapult, hogy a különböző ártalmas ágensek hasonló endokrin (mellékvese-megnagyobbodás), immun- (thymusinvolúció) és bél- (gyomoreróziók) választ váltanak ki, ahogyan arról a Nature-ben 1936-ban megjelent levélben beszámolt. Később a háttérben álló mechanizmust kutatta és feltételezte, hogy a hypothalamusban lévő „első mediátor” vezérli ezeket a testi változásokat. A mediátor azonosításához generációk munkája kellett. Selye korábbi PhD-hallgatója, a Nobel-díjas Roger Guillemin mutatta ki 1955-ben az adrenokortikotrop hormon felszabadulását kiváltó hypothalamicus faktort patkány hypophysisében, és nevezte el kortikotropin releasing faktornak (CRF). 1981- ben Wylie Vale, Guillemin korábbi PhD-hallgatója írta le a CRF 41 aminosavját, és klónozta a CRF1- és CRF2-receptorokat. Ez megnyitotta az utat azoknak a kísérleteknek, amelyek során kiderítették, hogy a CRF jelátvivő útvonal aktivációja az agyban kulcsszerepet játszik a stresszel összefüggő endokrin, viselkedési, autonóm és zsigeri válaszokban. A stressz biokémiai kódolásának felderítése Selye munkásságában gyökerezve továbbra is jelentős hatást gyakorol a tudományos közösségre.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás