Lege Artis Medicinae

Az igazi „jóllét” megteremtéséért

GYIMESI Ágnes Andrea

2009. JÚLIUS 27.

Lege Artis Medicinae - 2009;19(06-07)

Interjú

Spiller Ágota sportrekreációs szakember és kineziológus. A felcsúti asszonyok klubjának megálmodója és megalapítója. Számtalan helyi kezdeményezés alkotója és szervezője.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A melatonin, az alvás és a cirkadián ritmusok: elméleti megfontolások és kronofarmakológiai alkalmazásaik

BÓDIZS Róbert

Az élővilágban megfigyelhető prediktív homeosztázis a ritmikusan bekövetkező környezeti változásokhoz való, előrelátó adaptációt jelent. Ennek eklatáns példái a cirkadián ritmusok, amelyek a nappal és az éjszaka váltakozására készítik föl a szervezetet. A melatonintermelődés cirkadián ritmusa anticipálja az alvásperiódus várható időzítését és tartamát, az agyi ingerfeldolgozás alvásra jellemző üzemmódját, továbbá - megfelelő környezeti feltételek mellett - az álmosság és részben az alvás megjelenését is elősegíti. A melatonin alvásra gyakorolt hatásainak sajátosságai a lassú hullámú EEG-tevékenység csökkenése, illetve az alvási orsózásnak megfelelő EEG-tevékenység és a REM-alvás idejének fokozódása. Más hipnotikus hatású hatóanyagokhoz hasonlóan a melatonin is csökkenti a magtemperatúrát, de emellett számottevő kronobiotikus hatással is rendelkezik, amennyiben napszaktól függően gyors és erélyes cirkadián fázisváltásokat képes előidézni. Mivel a fény akutan gátolja a melatoninprodukciót, a megfelelő időzítésű és alacsony hullámhosszú komponenseket is tartalmazó fény az exogén melatonin mellett, illetve azzal kombináltan felhasználható a jet-lag szindróma és más cirkadián ritmuszavarok kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Morbiditás és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Kutatásunk célul tűzte ki a magyarországi orvosnők egészségmutatóinak felmérését, országos minta alapján. Vizsgálatunk kiindulópontjául nemzetközi és magyar kutatási eredmények szolgáltak, amelyek alapján feltételeztük, hogy az orvosnők mentális és szomatikus egészsége a lakossági mutatókkal összevetve rosszabb értéket mutat. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Keresztmetszeti kutatásunk célkitűzése az orvosnői morbiditás és háttértényezőinek felmérése volt. Országos felmérésünkben 408 orvosnőt vizsgáltunk. Vizsgálatunk kontrollcsoportját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés diplomás női almintája szolgáltatta (N=818). EREDMÉNYEK - Az orvosnők körében magasabb a krónikus betegségek, reprodukciós zavarok előfordulása, mint a diplomás kontrollcsoport esetében. A krónikus betegségek egy része korábbi életkorban és halmozottan jelentkezik. A megbetegedések háttértényezőinek vizsgálatakor az egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés, az alvászavarok fokozott jelenléte, valamint a közepes és erős mértékű szerepkonfliktus a hagyományos kockázati tényezők melletti jelentős magyarázó tényezőnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink szerint tehát a magyarországi orvosnők szomatikusan és pszichésen is veszélyeztetett csoportnak bizonyultak, és ennek hatása a betegellátásra és ezen keresztül az össztársadalmi morbiditásra és mortalitásra szintén nem elhanyagolható.

Lege Artis Medicinae

Mit kezdjünk a fülzúgással? Differenciáldiagnosztikai és terápiás vezérfonal

GERLINGER Imre

Fülzúgás (tinnitus) alatt olyan hangélményt értünk, amely a beteg fejében akaratlanul generálódik. Az esetek túlnyomó többségében ezt a hangeffektust csak a beteg érzékeli (szubjektív tinnitus), ritkán azonban a fülzúgás az ő környezetében mások által is érzékelhető (objektív tinnitus). A tinnitus okait az 1. táblázatban foglaltam össze. A fülzúgás nagyon gyakori panasz a háziorvosi és a fül-orrgégészeti rendelőben, a felnőtt lakosság 10%-a - ha csak átmeneti ideig is - előbb-utóbb megtapasztalja ezt a tünetet.

Lege Artis Medicinae

Mitől szoronganak a magyar férfiak? A férfi nemi szerep stresszjellegzetességei

SUSÁNSZKY Anna, SUSÁNSZKY Éva, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Kutatásunk célja a férfi nemi szerep stresszjellegzetességeinek és az egészségi állapot, valamint a rizikó-magatartások összefüggéseinek vizsgálata volt. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Munkánk a Hungarostudy 2006 vizsgálat adataira támaszkodik. A mintában a férfiak aránya 41% volt. Az Eisler- Skidmore-féle férfi nemi szerep stresszkérdőívét a válaszadók 89%-a töltötte ki, így összesen 1764 személy adatait tudtuk értékelni. EREDMÉNYEK - A felnőtt magyar férfiak körében a szexuális teljesítménnyel, a családfenntartással és a megjelenéssel kapcsolatos szorongás (tradicionális faktor) lényegesen nagyobb stresszterhelést okoz, mint a nemek megváltozott társadalmi viszonyából eredő (modernizálódó faktor) stressz. Az életkor előrehaladtával a tradicionális szerepelvárásokból eredő stresszterhelés jelentősen csökken; a női dominanciából, illetve az érzelem kifejező, empatikus viselkedést elváró helyzetekből eredő feszültség a középkorú férfiak körében a legmagasabb. A tradicionálisszerep- stressz az inaktívak körében alacsonyabb, mint az aktív korúak között, a férfi szerep modernizálódásából eredő stressz pedig a munkanélkülieket sújtja leginkább. A női dominancia és az érzelemkifejezési deficit a házasságban élő férfiak számára jelenti a legkisebb stresszterhet. A vizsgált két dimenzió közül csak a tradicionálisnak nevezett skála értékei mutatnak kapcsolatot az egészségi állapottal és a pszichés jólléttel, valamint a dohányzás mértékével. KÖVETKEZTETÉSEK - A nemi szerepek modernizálódása alig vagy igen kis mértékben jelenik meg stresszorként a magyar férfiak életében, ugyanakkor a tradicionális szerepelvárásokhoz való alkalmazkodás sikertelensége jelentős mértékben növeli a stresszterhelést, amely szoros kapcsolatot mutat a dohányzással.

Lege Artis Medicinae

Protonpumpagátlók alkalmazása a gyakorlatban

DEMETER Pál

A protonpumpagátlók (PPI) bevezetése az 1980-as évek végén forradalmasította a savszekréció- gátlás lehetőségét az úgynevezett „savfüggő” betegségekben (refluxbetegség, fekélybetegség, nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozott gastropathia stb.). Hatékonyságuk, kevés mellékhatásuk és alacsony gyógyszer-interakciós potenciáljuk ebben az indikációs spektrumban első számú gyógyszercsoporttá emelte őket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

A hálát nem pénzben kell kifejezni

KUN J. Viktória

Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.

Ideggyógyászati Szemle

[A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skála (PHQ-15) magyar verziójának vizsgálata]

STAUDER Adrienne, WITTHÖFT Michael, KÖTELES Ferenc

[Az organikus háttérrel nem rendelkező (szomatoform) tünetek gyakoriak az elsődleges és másodlagos betegellátásban. Gyakran társulnak depresszióval és/vagy szorongással, és jelentős funkcionális korlátozott­sá­got okoznak, így mérésük mindenképpen indokolt. A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skálát (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Scale; PHQ-15) a testi tünet distressz mérésére fejlesztették ki. A vizsgálat célja a PHQ-15 magyar változatának pszicho­metriai vizsgálata és a negatív affektivitással való kapcsolat replikációja, valamint a normálpopulációra vonatkozó nem és életkor szerinti referenciaértékek közlése. Felté­te­leztük azt, hogy az adatok jó illeszkedést mutatnak a bi­fak­toros modellel, valamint azt, hogy a negatív affektivitás indikátorai, ezen belül is elsősorban a közös faktorra sú­lyoznak. Kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. A Hun­ga­rostudy 2006 résztvevőinek (n = 5020) PHQ-15-, dep­resszió- (BDI-R-) és szubjektív jóllét (WHO-5-) adatait elemeztük. A PHQ-15 jó belső konzisztenciával (Cronbach’α = 0,810; McDonald’ω = 0,819) bír és közepes-erős együtt járást mutat a BDI-R (rs = 0,49, p < 0,001) és a WHO-5 (rs = –0,48, p < 0,001) pont­számmal. Az adatok bifaktorstruktúrára való illeszkedése kitűnő. Az általános faktor erős kapcsolatban áll a dep­resszióval (β = 0,656 ± 0,017, p < 0,001) és a szubjektív jólléttel (β = –0,575 ± 0,015, p < 0,001), míg a tünet­specifikus faktorok csak gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódnak ezekhez a konstruktumokhoz. A PHQ-15-pontszám magasabb a nők és az idősebbek körében. A PHQ-15 magyar változata jó pszicho­metriai mutatókkal bír, pozitívan kapcsolódik a depresszió­hoz és negatívan a szubjektív jólléthez. A kérdőív jól használható lehet a szomatizációs zavar (DSM-IV) vagy a testi tünet zavar (DSM-5) előszűrésére. A közölt referenciaértékek mind a tudományos kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban hasznosíthatók.]

Lege Artis Medicinae

Németh Attila: Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka

TÚRY Ferenc

Nagy felfedezéseket hajlamosak vagyunk isteni szikrának tulajdonítani, zsenialitást feltételezve. A pszichoanalízis tudománytörténeti megjelenésével is sokszor ez a benyomása az utókornak. Igazi szellemi kaland azonban, ha a gyökereket megpróbáljuk felkutatni: hogyan juthatott el egy-egy lángelme oda, hogy kipattanjon a fejéből a jeles elmélet. Mik lehettek a kor kultúrájában rejlő előfeszítések, amelyek nyomán egyszer csak felbukkan valami nagyon új gondolat. Az emberi lélek szakemberei sokat tanultak az íróktól. Egy jó regényben olvasható finom lélekrajz felhasználható pszichológiai jelenségek vagy elméletek illusztrálására. Dosztojevszkij a lélektani mélységekbe bocsátkozó szépirodalom klasszikus alakjává vált. Saját nehéz élete megalapozhatta lélektani érzékenységét, amit regényhőseinek árnyaltan megjelenített személyisége is tanúsít. Megszállottan érdekelték az emberek lelki rezdülései.

Lege Artis Medicinae

A pozitív öregedés pszichológiai forrásai

OLÁH Attila

A tanulmány négy részre tagolódik. Az első rész a sikeres öregedés fogalmának a karrierjét mutatja be a pszichológiai nézőpontot elő­térbe helyező gerontológiai irodalomban (Cicerótól napjainkig) és rávilágít azokra a problémákra, amelyek miatt a mai napig nem sikerült igazolni ennek a tudományos konstruktumnak az érvényességét. Ismerteti a sikeres öregedés fogalmával rokon felvetéseket (aktív, egészséges, optimális, vitális, ha­tékony). A második rész bemutatja a ke­reszt­metszeti és a longitudinális empirikus vizsgálatokból származó eredményeket a si­keres öregedést befolyásoló tényezőkről. A har­­ma­dik rész a pozitív pszichológia keretében az idős személyek körében végzett ku­tatási ered­ményeket ismerteti, és javaslatot tesz a pozitív öregedésnek mint állapotnak a meghatározására. A javaslat szerint a pozitív öregedés a jó biológiai (testi), pszichológiai, szociális és spirituális működéssel jellemezhető állapot, és együtt jár a pszichológiai immunitás és a megküzdési kapacitás átlagon felüli szintjével, valamint a pozitív él­ményállapotok fenntartását garantáló, az élet praktikáiban eredményes helytállást sza­vatoló stratégiák hatékony alkalmazására va­ló képességgel. A negyedik rész egy empirikus, 7506 fő részvételével végzett vizsgálat eredményeit ismerteti, és bemutatja, hogy az időskori testi és lelki egészség fenntartásához milyen mértékben járulnak hozzá a jóllét komponensei (érzelmi, szociális, pszichológiai, spirituális), a pszichológiai immunitás, a pozitív orientáció és a virágzás. A kü­lönböző korcsoportok virágzásszintjének összehasonlítása azt mutatja, hogy 65 év után erősen csök­ken a virágzás azoknál a személyeknél, akiknek gyengül a pszichológiai immunkapacitása. A tanulmány a pozitív öregedés folyamatát úgy definiálja, mint a virágzás fenntartásának képessége a korral együtt járó kihívás pergőtüzében „flourishing under fire”.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi munka gazdasági értéke – objektíven az orvosi jövedelmekről

BALÁZS Péter

Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fi­zikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az or­vost mesteremberként fizették, míg az or­vos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mu­­­tatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippok­ra­tész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyar­or­szá­gon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára be­vezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első meg­ráz­kódtatás után olyan 100 év követ­ke­zett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rend­szer­váltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „műkö­dési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magán­finanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fo­kozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal el­lentétben, az általános orvosi diplomákra épü­lő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a lég­üres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.