Klinikum

Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

2019. JANUÁR 28.

A Nature szerkesztőségi cikkben mutat be egy különleges kutatást, aminek megállapításai az egészségügy szereplőin kívül az aggódó szülőket és a politikusokat is megnyugtathatják.


Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt, írja szerkesztőségi közleményében a Nature (Screen time: how much is too much? A vast analysis tackles a defining question of the digital age). A szülői és a politikusi aggodalmak olyan méretet öltöttek, hogy Nagy-Britanniában például az egészségügyi miniszter tavaly októberben figyelmeztetést is kiadott, ami szerint a közösségi média-használat olyan súlyos veszélyt jelent a gyermekek mentális jóllétére, mint a cukor-fogyasztás a fizikai egészségükre.

Ilyen jelentős közegészségügyi kérdés esetén a tudományos közösségre hárul a feladat, hogy megvizsgálja a veszély valódi nagyságát, és bizonyítékokkal alátámasztott ajánlásokat fogalmazzon meg. A tudományos vizsgálatok azonban ezen a területen speciális kihívásokkal és bizonytalanságokkal járnak, szögezi le a Nature. Jelenleg a digitális technológia használata és a serdülőkori jóllét kapcsolatát érintő bizonyítékok ellentmondásosak, és főleg háztartási panelvizsgálatokból, valamint egyéb óriási méretű, sokezer kérdőív válaszait elemző szociológiai kutatásokból származnak. Ezekben a panelvizsgálatokban és szociológiai kutatásokban igyekeznek kompromisszumot kötni a hasznosság és a válaszadókra helyezett túlzott teher között, ezért egyszerűsített, nem standardizált kérdőívekkel dolgoznak, amik nem illeszkednek a klinikusok által a jóllét megállapítására használt, validált eszközökhöz. Így a kutatók, akik ezen adatbázisok alapján dolgoznak, számos nehéz tudományos döntés meghozatalára kényszerülnek: az adatok komplexitásától függően ezerféle statisztikai elemző módszert használhatnak. Mindez azonban szinte bármilyen eredményt lehetővé tesz, ezért fordulhatott elő, hogy még az ugyanazon adatokat elemző kutatások is ellenkező eredményeket hoztak a képernyő előtt töltött idő és az egészségkárosodás közötti összefüggéssel kapcsolatban.

Most azonban egy, a Nature Human Behaviour-ben publikált kutatás a szokásostól eltérő megközelítéssel látott neki a kérdés megválaszolásához. Amy Orben  és Andrew K. Przybylski tanulmánya (The association between adolescent well-being and digital technology use) a kis hatásokat is statisztikailag szignifikánsnak feltüntető és gyakorta fals pozitív eredményre vezető „analitikai flexibilitás” helyett egy olyan módszert használt (specification curve analysis/SCA), ami szigorú korrelációs bizonyítékot képes szolgáltatni. A kutatók három óriási adatbázissal dolgoztak (n= 355.358 fő; az adatbázisok közül kettő az USA-ból, egy Nagy-Britanniából származik, és a serdülőkori jólléten és a digitális technológia-használaton kívül számos egyéb változót is tartalmaz), és ahelyett, hogy egy vagy néhány féle statisztikai elemzést futtattak volna le az adatokon, az összes elméletileg értelmes elemzést elvégezték (függő és független változók különböző kombinációi, együttváltozókkal vagy anélkül): összesen több mint 40.000 analízist. Ezáltal a kutatók feltérképezték, hogy ugyanazon adatbázis különböző használati módjaitól függően hogyan változhat – a negatívtól a nem-szignifikánson át a pozitívig - a digitális technológia-használat és a jóllét közötti összefüggés.

A szerzők végső számításuk szerint valóban találtak statisztikailag szignifikáns negatív összefüggést a technológia-használat és a jóllét között: a vizsgált fiatalok esetében a több képernyő előtt töltött idő alacsonyabb jólléttel járt együtt. Azonban a hatás olyan kicsi volt – a jóllét változásának mindössze 0,4%-át magyarázta -, hogy kevés gyakorlati jelentőséggel bír, hangsúlyozzák a szakemberek, akik a kontextus bemutatása érdekében számos egyéb változó – pl. rohamivás, zaklatás, dohányzás, kialvatlanság, kipihentség, reggelizés, zöldségfogyasztás, szemüvegviselés, moziba járás - jóllétre gyakorolt hatását is kiszámolták. Mint kiderült, a jóllét a legtöbb egyéb változóval erősebb – akár pozitív, akár negatív – összefüggésben áll, mint a digitális technológia-használat, így pl. a rendszeres krumpli-fogyasztás majdnem olyan negatívan befolyásolja a jóllétet, mint a technológia-használat, és a szemüvegviselés és a jóllét közötti negatív összefüggés pl. erősebb annál.

A Nature szerkesztőségi cikke hangsúlyozza: minden bizonnyal nem ez a tanulmány lesz az utolsó a témában, hiszen csak összefüggéseket vizsgált, nem a lehetséges ok-okozati viszonyt. Mindazonáltal az bizonyossá vált, hogy az ijedelem felesleges és a végzetes következményekre való hivatkozás nem állja meg a helyét.


Eredeti közlemények
Orben, A., & Przybylski, A. K. (2019). The association between adolescent well-being and digital technology use. Nature Human Behaviour, 1.

Nature Editorial. Screen time: how much is too much? Nature 2019.január 14.

Szemlézte
dr. Kovács Bence
elitMed.hu
2019.január 28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

COVID-19

COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

A Nature szerkesztői cikke három pontban foglalja össze a tudományos tanácsadók feladatát: kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, vessenek véget a titkos döntéshozatalnak, és működjenek együtt globális szinten.

Egészségpolitika

Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Klinikum

Az adatok magukért beszélnek?

SINGER Júlia, REICZIGEL Jenő

Talán meglepően hangzik, de csupán a számokból – anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogyan keletkeztek – nem lehet megmondani, hogy szignifikáns-e egy különbség vagy összefüggés.

Hírvilág

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...