Ökológia

Természetélmények, kognitív funkciók és mentális egészség

2022. JANUÁR 28.

Az emberi jóllét szempontjából rendkívül nagy a nem emberi élővilág jelentősége, és ez túlmutat a természet emberi élethez való anyagi (mint például a faanyag, élelmiszerek, gyógyszeralapanyagok) és szabályozó (például a globális biogeokémiai ciklusok működése) hozzájárulásain – a természetélmények önmagukban is meghatározóak. Az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban megjelent The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health publikáció szerzői az ezzel kapcsolatos ismereteket tekintik át, több tudományterületről, például környezetpszichológiai, várostervezési, orvosi/gyógyászati és tájesztétikai kutatási eredmények felhasználásával.

Általános nézet és tapasztalat, hogy a természeti környezetben töltött idő kellemes élményeket okoz, jót tesz a lelki egészségünknek, sőt, akár a gyógyulásunkat is segítheti, de máig keveset tudunk az ezek mögött húzódó folyamatokról. Egy idézett kutatásból kiderül, hogy már a városi zöldterületekre néző ablakokon keresztül tapasztalható látvány is pozitív hatással volt a betegek operáció utáni gyógyulására. Az ilyen szobában gyógyuló betegek rövidebb idő alatt épültek fel és kevésbé volt szükségük erős fájdalomcsillapítókra, mint a téglafalra néző társaiknak. A szerzők bemutatnak többféle elméletet, amelyek ezen jelenségeket igyekeznek magyarázni, valamint kitérnek arra is, hogy hogyan befolyásolhatják az egyén preferenciái a természetélmény pszichológiai hatásait. Két elmélet, az úgynevezett attention restoration theory (ART – Ulrich nevéhez kötődik) és a stress reduction theory (SRT – Kaplan és Kaplan) olyan mechanizmusokat ír le, amelyek az egyén számára észrevétlenek maradnak, míg a harmadik bemutatott elmélet szociálpszichológiai alapokon hangsúlyozza az egyén kinyilvánított természettel kapcsolatos preferenciáit mint fontos befolyásoló tényezőt.

A SRT szerint a természeti ingereknek stresszcsökkentő hatása van, ami feltehetően leginkább annak köszönhető, hogy bizonyos mintákat, tájakat az evolúciós múltunk következtében biztonságos, kellemes helynek ítélünk meg. Ezt a hatást fiziológiai válaszok (például vérnyomásváltozás) tanulmányozásával vizsgálják. Az ART szerint a természetélmények során az egyébként kimerítő koncentrált figyelem alól szabadulhatunk fel. Ennek a vizsgálata kognitív folyamatok és válaszok tanulmányozásán alapul. A harmadik elmélet a természetről alkotott vélemény mediáló hatását emeli ki: a tudatos véleményünk kapcsolatban áll a természetélményeink hangulatra és más kognitív folyamatokra gyakorolt hatásával.

A szerzők megállapítják, hogy az eddigi publikációkban gyakran nincs igazán jól leírva a vizsgált környezet, pedig fontos lenne a városi és természetes környezetek között megfelelő mérhető különbségeket feljegyezni. Emellett a létező szakirodalom nagy része a táj-típusok szűk szegmensét vizsgálta, sok közülük hasonló időtartamot és gyakoriságot alkalmaz. Fontos lenne a természetről alkotott személyes vélemény hatását is erősebben figyelembe venni a kutatásokban. Az összehasonlíthatóságot, kölcsönös megértést segítené egy közös nyelv alkalmazása, amellyel pontosabban leírhatók az egyes tájak, következetesen és átláthatóan használva olyan fogalmakat, mint például az erdő.

Az áttekintettek közül csak egyetlen kutatásban mutatták ki, hogy a biodiverzitás önállóan is hozzátesz a pszichológiai hasznokhoz. Ugyanakkor ahogy egyre inkább értékeljük a biológiai sokféleséget, lehetséges, hogy azokat a tájakat is egyre inkább értékeljük majd, amelyeket minőségi őshonos élőhelyek és fajok alkotnak, így ezek pozitív pszichológiai hatásai is nőhetnek.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Bratman GN, Hamilton JP, & Daily GC. The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health. Annals of the New York Academy of Sciences, 2012;1249(1):118-136.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Hírvilág

Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig

Az Első Európai Regionális Konferenciánkat, amely a Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig - Prevenció és Klinikai Gyakorlat címet viseli, 2019. máj. 8-11. között tartjuk Budapesten.

Hírvilág

Az európai alkalmazottak több, mint negyede szenved munkahelyi stressztől

Október 8-án Berlinben kampány indult "Work. In tune with life. Move Europe." (Munka. Összhangban az élettel. Mozdulj Európa) címmel.